Tótka Sándor ifjúsági és felnőtt szinten egyaránt olimpiai bajnok, világbajnoki és Európa-bajnoki aranyérmes. Korosztályos kajakozóként ezeket a címeket 2010–2012 között gyűjtötte be, a felnőttek mezőnyében 2014-től 2021-ig. Már a felnőttek között kontinensbajnokságon hétszer állt dobogón, ötször annak legfelső fokára, világbajnokságon hat alkalommal, kétszer aranyéremmel a nyakában lépett le onnan. Legnagyobb sikeréért jó messzire, Tokióba utazott, arra a koronavírus-járvány miatt plusz egy évet várt és dolgozott: K–1 200 méteren aranyérmes lett.

Idén Párizsban Nádas Bencével alkotott párosa 500 méteren ezüstérmesként végzett az ötkarikás játékokon. Ennek az eredménysornak köszönhetően készült el Tótka Sándor arcképével a Red Bull Hero Can. De vajon mennyire realitás ez az eredménysor és egy ilyenfajta kiemelt megjelenés egy olyan sportoló számára, aki Mezőtúron született és Gyomaendrődön ismerkedett meg a kajakozás alapjaival.

Tótka Sándor az Indexnek adott exkluzív interjúban arra is kitért, hogy mit jelent neki ez a különleges elismerés, illetve mekkora felelősséget jelent számára, tehernek érzi-e, hogy eredményességének köszönhetően ismert élsportoló lett?

Példaképnek lenni hiúságot és büszkeséget egyaránt legyezgető érzés, főként Red Bull Hero Can formában, amikor az ember a saját arcát látja a világ minden táján ismert és népszerű terméken. Ennek az ismertségnek azonban nemcsak napfényes, hanem árnyas oldala is lehet: szinte minden lépését figyelemmel követik, mindenhol felismerik, így élete döntő részben a nyilvánosság előtt zajlik már. Ilyenkor persze nemcsak az kap figyelmet országos szinten, amikor valami jót ér el, hanem az is, amikor rosszat. Tótka Sándornak vajon meg kell gondolnia kétszer, hogy mikor hová megy, ott mit csinál és mit mond?

A 30 éves kajakos az interjúban kitért arra is, hogy

• első edzésen tervei között szerepelt, hogy felnőttként majd élsportoló lesz, nagy nemzetközi győzelmeket arat, csúcspontként pedig olimpiai bajnoki címet szerez?
• már rögtön a kezdésnél, vagy csak később fordult komolyra a „kapcsolata” az élsporttal?
• mikor és hol volt a fordulópont?
• a számok alapján könnyen „kapta” a sikereket – 16 éves korában ifjúsági olimpiai bajnok lett Szingapúrban, 17 évesen bemutatkozott a felnőtt válogatottban világbajnokságon, 19 évesen vb-érmes, 20 évesen már aranyérmes –, de ezt vajon a valóságban is így élte meg, vagy azért nem jöttek ennyire maguktól ezek az eredmények?
• mi a siker receptje az élsportban, lehet-e általánosítani, mindenkire egyformán érvényes kereteket adni?
• eddig három alkalommal indulhatott a sportversenyek abszolút csúcskategóriáját jelentő olimpián – Tokióban szerzett aranyérmét és Párizsban gyűjtött ezüstérmét megelőzően Rióban, 2016-ban negyedik helyen végzett K–2 200 méteren Molnár Péterrel, mindezt a szám világbajnoki címvédőjeként –, mint az, amit sportolóként, emberként magával vitt ezekről az olimpiákról?
• legnagyobb sikerét ugyan egyesben aratta, csapathajóban viszont eredményesebb. Milyen típusú versenyzőnek gondolja magát, akivel edző és társ könnyen vagy nehezen tud összedolgozni?
• aki a parton adott személyiség- és stílusjegyekkel bír, az a csapatmunkában, a csapathajóban is elviszi magával az edzésekre és a vízre, vagy más körülmények között képes más lenni?
• fiatalként akadt, illetve középkorúként akad nehézsége, ha generációs különbségekkel találta szembe magát?
• az élsport fizikailag rendkívül megterhelő munka, főként napjainkban, amikor a modern tudomány segítségével a maximumot követeli a szervezettől. Egy jól felépített rendszerben készülő, professzionális körülmények között folyamatosan fejlesztett és szinten tartott élsportolóként 30 évesen már érzi ennek negatív hatását?
• a fizikai felkészítés fejlődése mellett a technológiai fejlesztések is folyamatosak a sportban. Mennyiben különbözik a hajója vagy éppen a lapátja most attól, mint amivel pályája kezdetén találkozott?
• családos emberként felesége és kisfia színre lépése milyen változásokat hozott, milyen hatással volt élsportolói életére?
• ezúttal nem hároméves az olimpiai periódus, hanem visszaállt a megszokott négyéves időszakra, belefér-e egy lazább, a munka és a versenyzés szempontjából kikacsingatósabb esztendő?
• abszolút a Los Angeles-i olimpia szerepel már most a fókuszban, illetve mit tervez 2028 utánra?
• kizárólag négyéves periódusokban gondolkodik élsportolóként, vagy eljön majd az idő, amikor csak évről évre látja majd magát előre?