„A játékosaimmal együtt én is kikészültem, ma már volt egy edzésünk Veszprémben, látom a fiúkon, hogy őket is nagyon megviselték a történtek. Nekem annyival még nehezebb, hogy ez volt az első világversenyem edzőként” – mondta Csoknyai három nappal a Csehországtól elszenvedett, Eb-kiesést hozó vereség után.

A magyar válogatott szélsőséges teljesítményt nyújtott az ausztriai tornán, Franciaországtól álomjátékkal szerzett pontot, de az Európa-bajnokság összképe mégis negatív, mert a spanyolokkal szemben helytállni sem sikerült, a mindent eldöntő mérkőzésen pedig Csehország kiütötte a tanácstalanul kézilabdázó magyarokat.

„Én magam is szeretném tudni, mi történt a csapatommal. Keresem a választ, hogy az átlövőim miért lőnek 12-14 gólt a világ legjobb kapusának, és aztán három nappal később miért nem találják el a kaput sem” – mondta Csoknyai arra utalva, hogy a franciák ellen a belső posztokról lőtt gólokkal vezettünk néggyel a lefújás előtt öt perccel, a cseheknek viszont szinte egyáltalán nem lőttünk átlövésgólt.

„A kézilabda már ott tart, hogy féloldalas csapattal ha megfeszülsz, sem nyersz. Nem lehet már 2-3 védő-, illetve támadóspecialista a csapatodban, lehetetlen menet közben ennyit cserélni. Nekem olyan átlövőim vannak, akik a klubjaikban jobbára csak védekeznek, vagy csak támadnak, ráadásul szinte kivétel nélkül mindenki sérüléssel bajlódott, így az erőnlétük sem olyan, amit egy ilyen erősségű torna megkövetel.”

„Nagy László távollétével semmit nem magyarázhatok, hiszen már a felkészülés előtt tudtuk, hogy nem lesz velünk. Le is zártuk a csapattal a dolgot, nem szeretnék egyetlen játékos hiánya mögé bújni”. Csoknyai szerint nem is annyira Nagy László védő-, illetve támadójátéka hiányzott, hanem egy karizmatikus vezér, aki a hátára veszi a csapatot, ha baj van. „Baj volt, vezér nem” – tette hozzá a kapitány, pedig megvolt az embere, akinek ezt a szerepet szánta.

„Úgy gondolom, a szövetség vezetői is tudták, hogy az ismert okok miatt igen nehéz Eb vár a csapatra. Kudarcot vallottunk, biztos vagyok benne, hogy én is hibáztam, ennek ellenére tiszta a lelkiismeretem, mert a legjobb tudásom szerint végeztem a feladatomat. Hangsúlyoznám, nem kényszerített senki, hogy elvállaljam a posztot. Tisztában voltam vele, hogy nagyon nehéz lesz megfelelni az elvárásoknak, a rossz szereplés után nálam nagyobb kritikusa nincs Csoknyai Istvánnak, de az Eb-n olyan dolgok történtek a csapattal, amikre egyszerűen nem találok magyarázatot.”

A fiatalítás elkerülhetetlen, Csoknyai nem nagyon lát olyanokat, akiket a Ciudad Realban, vagy a Kielben edződő sztárokkal szemben pályára küldhetne. „Az én két belső védőm a Koperben és a Constantában játszik, magam is szívesen adtam volna lehetőséget akár az ő helyükön tehetséges fiataloknak, de mutassanak rá, kiket hagytam itthon, akiknek feltétlenül ott lett volna a helyük a keretben. Nem bántam meg, hogy elvállaltam a szövetségi kapitányi posztot, és szó sincs arról, hogy a kudarc után megfutamodnék”.

„Nem vitás, több van a csapatban, mint amit mutatott az utolsó két meccsén, és még egyszer mondom, a rengeteg probléma sem lehet mentség arra, amit például a csehek ellen nyújtottunk. Szoknom kell még, hogy az edző munkáját kizárólag az eredmények minősítik, most sokan megkérdőjelezik a hozzáértésem, de az én lelkiismeretem tiszta. Évek óta a világ legjobb edzőivel dolgozom Veszprémben, rengeteget tanultam Zdravko Zovkótól és Mocsai Lajostól, de biztos nem figyeltem eléggé, mert azzal valóban nem tudtam a pályán kívülről mit kezdeni, hogy a védőim merev, nyújtott lábbal védekeznek, és ha végre faultolnak, azt elkésve, kiállítást érően teszik.”

„Nekem is fájó kimondani, de a cseh csapat előrébb tart a magyarnál. Az csak egy dolog, hogy van egy Jichájuk - akit egyébként vasárnap a szlovénok is követő emberfogással őriztek, mégis dobott nekik is 12 gólt -, de emellett hiába tudnak kevesebbet a kézilabdáról, mint a mieink, tökéletesen végrehajtották a taktikájukat, és végig bírták erővel, miközben mi csak vergődtünk.”

Csoknyai reagált Hajdu János nyilatkozatára, aki szerint a vereség egyik oka, hogy a klubok a válogatott elé helyezik saját érdeküket. Ez érthető is, hiszen a kapitány Veszprémben másodedzőként dolgozik, így mindkét oldalról érintett, csak annyit jegyzett meg, valóban javítani kellene a topcsapatok és a válogatott együttműködésén, de meglátása szerint ezzel a problémával a világ minden országában küzdenek.

„Az olimpiáig szól a szerződésem, de van benne egy olyan kitétel, hogy nyáron újra tárgyalunk a folytatásról. Júliusban vb-selejtezőt játszunk, várhatóan nehéz ellenféllel, ahol ha elbukunk, nemcsak a világbajnoki, de az olimpiai szereplésünk is odalehet. Nyilvánvaló, hogy az én sorsom is attól a mérkőzéstől függ majd, de nem fogok lemondani csak azért, mert nehéz feladat áll előttem, hanem mindent megteszek, hogy sikerre vezessem a csapatot.”