A magyar női kézilabda-válogatott a sikertelen 2011-es vb-selejtező után az idei olimpiát is törvényszerűen kihagyta, ezért 2010 után először jelenik meg újra nagy nemzetközi tornán. Két éve állandó jelzője volt a csapatnak: bárkit le tud győzni, de bárkitől képes kikapni is.

A norvég Karl Erik Böhnt ezért is szerződtették a csapat mellé, pontosabban, hogy az iménti tagmondat második fele megváltozzon.

Böhn megváltoztathatja a szemléletet is, amire nagy szüksége lesz, mert eddig inkább a széthúzás volt a csapatra jellemző. A győri és a ferencvárosi blokkot kevésbé sikerült egységgé formálnia az elődöknek. Mivel a norvég senkihez sem kötődik – még a kisebb győri kitérő ellenére is megállapítható ez -, tiszta lappal indul, hitelességét pedig csak erősíti, hogy a világ jelenlegi legjobb kézilabda-kultúrájából érkezik.

Ha csak a két évvel ezelőtti Eb-t nézzük, mennyire élvezte egy skandináv csapat a játékot, és mennyire volt fásult, az örökös eredménykényszerben lévő magyar, riasztó volt a különbség. Egy skandináv akkor is vállalkozott lövésre, ha az első pár lövése nem sikerült, mert megvolt a határtalan önbizalma és gátlástalansága. Egy magyar inkább befeszült, görcsössé vált hibái után - nemcsak önmagában kereste a hibát -, ebből adódóan az eredményt is sejteni lehetett.

Az a kérdés, Böhn képes-e rövid idő alatt változást hozni, illetve, hogy egy sorozatterhelésnél az oly sokszor megcsodált norvég módszert érvényesíteni tudja-e itthon.

Mert többnyire azért tudtunk bárkitől kikapni, mert a bravúros győzelmek indokolatlanul sokat kivettek a csapatból, és ahogy fáradt, elsősorban mentálisan, már megközelíteni sem tudta a csúcsteljesítményét a fontosabb meccsekre. Most egy norvég erőnléti edző módszereit követjük, ezért is várható az áttörés.

A szerbiai Eb-n a sorsolásunk kedvező, legalábbis a meccsek sorrendje. A horvátok ugyan nyolcban voltak az olimpián, de három (Tatari, Penezic, Horvat) kulcsjátékosuk mellett többen sérültek, a fiatalabbak pedig vélhetően messze nem annyira erősek, mint a már említettek.

Utána jöhetnek a németek, náluk is vannak hiányzók, de hát nálunk is Zácsikkal egész más lenne a támadójáték. (Szucsánszky az utolsó edzőmeccsen húzódott meg, az ő játéka is kérdéses.)

A németekkel mindenesetre egy izgalmas meccs jöhet, amire ha győzelemmel érkezünk, lazulhat a görcs, improvizációval valamint a sebességkülönbséggel eldönthetjük a meccset. A németek a spanyolokkal játszanak elsőként, akik nemcsak vb- valamint olimpiai harmadikok, de a torna titkos esélyesei is. A németek pontosan tudják, nem ellenük kell nyerniük a továbbjutásért, de azért így is megterhelő a spanyolokkal játszaniuk.

A harmadik körben ránk várnak a spanyolok, erre mondta Görbicz, ha két győzelem mellett egy vereséggel mennénk a középdöntőbe, előre elfogadná. A középdöntőben aztán jöhet az orosz, román, montenegrói trió. Ha az előzetes célkitűzést, vagyis a hatodik helyezést el akarjuk érni, akkor még egy bravúr kell a következő szakaszban is, de a kettő sem kizárt. Egyik sem könnyű ellenfél a D-csoportból, de ennyire nem is kell előreszaladni.

Ennek a csapatnak két év múlva, a hazai illetve horvát rendezésű Eb-n kell nagyot alkotnia, szem előtt tartva, hogy az Eb-ről már olimpiai selejtezős helyek szerezhetőek, amiről két éve megfeledkeztünk.

Az ugyanakkor figyelemre méltó, hogy Triscsuk és Cifra kiesésével az alapcsapat megegyezik a két évvel ezelőttivel, tizenketten már játszottak a 2010-es Eb-n is. Új emberek alig vannak, vagyis egy szép edzői feladat azokból többet kihozni, mint az elődnek sikerült.

Új ember ugyanakkor Rédei Soós, aki balkezes átlövő, két éve erről a posztról kevés segítséget kapott a támadójáték. Rédei Soós 27 éves, a spanyol másodosztályt is megjárta, most azonban a Győr egyik alapembere. A jobbkezes átlövő, Klivinyi KInga most robbanhat be, a lehetőséget biztosan megkapja.

Böhn a BL-ben agyongyötört játékosokat - hat hét alatt lezavartak hat fordulót - igyekezett felfrissíteni a rajt előtt, és a BL-forma alapján sokat lehet várni a csapattól, de ehhez ugyanolyan szenvedély és tűz is kell, mint az előző hónapokban. Az éhség egy jó eredményre mindenkiben megvan, a BL-ben remeklő Tomori például az elődöntőt is elérhetőnek nevezte.

Ehhez kemény védekezés is kell, ami megkönnyíti Herr Orsolya valamint az újonc kapus, a siófoki Kiss Éva dolgát. Két éve sem kaptunk megengedhetetlenül sok gólt, de a hollandok mégis szétszedtek, mert az ötlet támadásban már nem jelentkezett. A norvég módszerekkel lábmunkában most hatékonyabbak lehetünk, egyúttal nem köt le minden energiát a védekezés, és maradhat terv támadásra is.

A hazai szakma is bizakodik, a szurkolók pedig ugyanolyan jelentős segítséget adhatnak Újvidéken, mint januárban a férfiaknak, akik ezt rendre kiemelték. Az első győzelem pedig rengeteg energiát szabadíthat fel.

A horvát-magyart 20.15-től az m2, valamint az Index is közvetíti.