A magyar férfi kézilabda-válogatott az olimpián két góllal kikapott az Európa-bajnoki címvédő dánoktól, akik a spanyolországi világbajnokságon hibátlanul jutottak el a negyeddöntőig, és a torna nem is titkos favoritjainak számítanak.

A fogadóirodák alig fizettek valamit a győzelmükre, míg a magyar siker több mint hatszoros pénzt ért. A dánok kreatív kézilabdát játszottak eddig valamennyi meccsükön, a legkevesebb gólt már az egyenes kieséses szakaszban lőtték, Tunéziának harmincat dobtak, többnyire könnyedén harminc fölé jutottak, a gyengébbek ellen (Chile, Katar) pedig simán kerültek negyven fölé.

A magyar védelemre nem kis feladat várt: egyszerre kellett visszafogni a nagy lövőket (Hanssen, Magnussen, Sondergaard), miközben a beállót (Nöddesbo) is semlegesíteni kellett, és akkor még a villámgyors szélsőkről (Eggert, Lindberg) nem is beszéltünk.

A magyar kapuban Tatai kezdett – Mikler a meccs embere volt a lengyelek ellen, de nyilván elfáradt -, Putics is bekerült a támadósorba, az alapcsapatba. Császár irányított, Zubai beállóba ment, Nagy László lövőnek, Harsányié és Iváncsiké volt a két szél.

A magyar szurkolók ugyan kevesebben voltak, az elején túlkiabálták a dánokat, akik viszont először örülhettek, mert Lindberg egy blokkról felpattanó labdáért magasabbra nyújtózott, és a magyar kapuba juttatott.

A védekezésre Schuch és Nagy Kornél állt be, a kicsit nyitott védekezésben ők jártak elöl. Tatai bravúrja után hetesből gólt kapott, Eggert az egész torna nem hibázott még büntetőt. Öt perc után 3-0 volt, mert Landin kapus hol könnyedén, hol szerencsével hárította a magyar kísérleteket.

Nagyot két percért állították meg, de Iváncsik mellélőtt ziccerben a szélről. A nyolcadik percig kellett várni az első magyar gólra, Nagy László betört, az éppen kiegészülő dánok már nem tudták visszatartani. Mikkel Hansen negyedik lövése már bepattant, Zubai bravúros mozdulata – megfordult a levegőben, miközben összeszedett egy kipattanót – nem ért gólt.

A 13. percre 7-2-re módosult az állás, Császárnak nem ment, az akkor kétgólos Nagy Lászlón kívül más nem talált a kapuba, Zubait nem tudtuk megjátszani, törvényszerű volt az időkérés.

Szöllősi jött beállóba, ő lőtte harmadikat gólunkat, a csurgói beálló mindössze egy lövést hibázott eddig hat meccs alatt.

A különbség viszont nem csökkent, bár Császár és Nagy Kornél is eredményes volt, mi több: Nöddesbo klassziscundere után 11-5 lett a huszadik perc végére.

Szöllősit kissé szigorúan kiszórták, Lindberg duplájával nyolcra növelte a dán előnyt, Mikler sem tudott segíteni, utána azonban annyi öröme volt a magyar kapusnak, hogy övé lehetett a dicsőség: Eggert száz százalékos mérlegét ő redukálta kétszámjegyűre.

Mocsai variálta a csapatát, a pályára küldte Lékait, Mocsai Tamást, hátha egy mozgékonyabb felállással illetve a lelkesedésükkel sikerül zavart okozni. Átmeneti sikereink voltak, mert a visszarendeződés nem működött, így a félidőre végére 18-11 lett az állás.

A fordulás után Lékai irányításával, Nagy László kemény lövéseivel feljebb jöttünk, emberelőnyben Harsányi is pontosan célzott 21-18-nál felcsillant az esély, megjött a szurkolók hangja, Wilbek kapitány időt is kért.

Háromszor támadtunk a mínusz kettőért, kimaradtak a helyzetek, Eggert ellenben elrohant, és a hosszúba lőtt. Lindberg ugyanígy tett, egy pillanat alatt 23-18 lett.

Lékai találatára után megint csak a balkezes szélső válaszolt, nem tudtuk tartani őt, Mikler valamennyi dán gondolatait érezte, az övét a legkevésbé sem. Nagy betörése és hatodik gólja után emberhátrányba kerültünk, Eggert kihasználta, Nagy Kornél harcosan betört, így 25-21 lett.

Iváncsik még harcosabban brusztolt ki egy büntetőt, ezt Harsányi nem tudta gólra váltani, a frissen becserélt Green kirúgta a labdát. Nagy Kornél góljánál belemenést ítéltek. Császár büntetője már bement, megint három volt közte, 25-22-vel indult az utolsó tíz perc.

Lindberg viszont nem tudott hibázni, igaz, nálunk pedig Nagy Lászlót nem tudták tartani, kifelé cselezett, és így is okos gólt lőtt. A következő labdája nem csúszott be Landin lábai közt, maradt a háromgólos differencia.

Császár pörgetett büntetőjénél viszont már csak 26-24 volt, a hajrára jelentősen elbizonytalanodó dánoktól Markussen betalált, három perccel a vége előtt Szöllősi hetest és kiállítást harcolt ki. Császár ezt az alsóba lőtte, nyílt maradt a végjáték.

Hansen sokadik lövését fogta Mikler, Nagy pedig kilőtte a jobb alsót. (27-26) Söndergaard blokkot kapott, kiment a labda. A sarokdobás után Möllgard azonban lehetetlen helyzetből passzív jelzés alatt, nullszögből, Mikler feje fölött a kapuba lőtt. Ez volt az első gólja. Ha ekkor pár másodpercet még kibír a magyar védelem, a döntetlenért támadhattunk volna fél percig, emberelőnyben.

Innen már nem volt visszaút. 28-26-os vereséget szenvedett a fantasztikusan küzdő válogatott, amelyiknek a második félidőben mindössze tíz gólt lőtt Dánia. A magyar fal nagyon feszes volt ekkor, és most látszott, mennyire kár volt az első félidő holtpontjáért, amikor könnyű indításgólokat lőttek az északiak. Az első félidőben 15 perc alatt vágtak tízet.

Mocsai Lajos szövetségi kapitány: „Kettős érzéseim vannak. Az első félidőben nem volt meg a kellő hőfok, sok labdát eladtunk és elvettek tőlünk. Nem szoktam a bírókkal foglalkozni, de ezt most rosszul vezették. A legnagyobb baj az volt, hogy a szélekről sok gólt kaptunk. A belső területeket, az átlövőiket kontroll alatt tartottuk, de akkor meg volt helyük a szélen. Hősiesen játszottunk, de nem vagyok az egész mérkőzés hangulatával elégedett. Sokat számított a plusz egy pihenőnap, ami a dánoknak megvolt, a vb lebonyolításán el kell gondolkozni. Hosszabb felkészülés kell, több regeneráció. Stabilan a világ legjobbjai között vagyunk, de még hiányzik egy kicsi."

Az olimpiai negyedik helyezett magyarok a nyolc közé kerüléssel teljesítették az elvárást - már azt is tudjuk, nyolcadikok lettünk -, és őrzik helyüket a világ legjobbjai között. A dánok az olimpiai bronzérmes horvát csapattal játszanak a pénteki elődöntőben. A horvátok hét góllal, 30-23-ra verték az olimpiai bajnok franciákat. A másik ágon a házigazda spanyolok mérkőznek a szlovénokkal.