A magyar férfi kézilabda-válogatottra a végső győzelemre is abszolút esélyes Dánia vár szerda este 20.45-től a spanyolországi világbajnokság negyeddöntőjében. A két válogatott az olimpia első fordulójában megmérkőzött egymással, 27-25-re akkor a dánok nyertek, Mocsai Lajos kapitány rögtön emlékeztetett rá, hogy egygólos meccs volt, de mivel a végén kockáztattunk, ezért alakult ki a kétgólos különbség. A dánok Londonban végül nem jutottak a legjobb négy közé, mert kikaptak a későbbi döntős svédektől.

Mocsai már rögtön a nyolc közé jutás után kiemelte, nem csapata az esélyes, de olyan még nem volt, hogy válogatottja feladott volna akár csak egyetlen meccset is. Fel fogja építeni a stratégiát, és meglátjuk, mire megyünk a határtalan önbizalommal, gátlások nélkül érkező ellenféllel. „A dánok akkor is könnyedén játszanak, ha nagy a tét, nem érzékelhető rajtuk a feszültség” - emelte ki a kapitány.

Hozzátette, biztosan kielemzik a lengyelek ellen látott védekezésünket, hogy a zárt hatos falat a kettesek pozíciójában megnyitottuk. Nagy Kornél valamint Zubai a lengyelek lövőit sok mozgásra kényszerítette, akik ettől fáradtak is, mert sokkal többet kellett mozogniuk, ütközniük.

A dánoknál Mikkel Hansen jó formát mutat ezúttal is a vb-n, erre az eseményre koncentrálhatta az erejét, mert a PSG egyelőre nem érdekelt a BL-ben. Komoly meccset lényegében nem játszott az olimpia óta. 17 gólos négy meccsen, ami önmagában nem sok, de a legnehezebb helyzeteket is bátran felvállalja.

Cseréje Markussen az Atletico Madridból, ezzel érzékelhető is, amire Mocsai rendre céloz, két világklasszisuk van minden poszton.

A dánoktól legtöbbet eddig azonban nem ők, nem is az eddig hetest még nem hibázó szélső, Anders Eggert volt a pályán, hanem Henrik Möllgard. Ő a védekezés oszlopa, és a gyors lerohanásokból is maximálisan kiveszi a részét. Tízből nyolcszor ő fejezte be eredményesen, tizenhatból tízszer pedig kilenc méterről volt pontos.

A beállók is veszélyesek, a két kapus (Landin, Green) viszont nem hatékonyabb a két magyarnál. Ebben tehát bízhatunk, bár ha a dán Landin jó napot fog ki, meg tudja keseríteni az életünket.

A dán csapat ugyanakkor igen veszélyes önmagára is, mert ha a legendás önbizalmuk túlcsordul, meglephetjük őket. A tavalyi Európa-bajnokságon, amikor már elhitték, hogy a kétgólos vezetés emberelőnyben elég lesz a lengyelek ellen, akkor kaptak egy nagy pofont, és az utolsó percekben kikaptak 27-26-ra a lengyelektől.

Ettől még simán ott voltak a négyben, meg is nyerték a tornát. Magunk is átélhettük a 2007-es vb-n, hogy az általuk megnyertnek hitt meccsen az utolsó öt percben már nem koncentráltak eléggé, Puljezevics kapus pedig hatalmasakat védett, és fordítottunk. A lengyelekhez hasonlóan mi kiestünk, ők akkor is az elődöntőben voltak.

Most azonban nincs javítási lehetőség, pontosan tudják, a túlzott önbizalom veszélyes lehet. Ettől még nem tudnak kibújni a bőrükből, az egó túltengése az őket kísérő tévéstábnál is megfigyelhető. Mocsai Tamás mesélte, hogy a lengyelek 27-19-es legyőzése után a magyar csapatról nem is tettek fel neki egyetlen kérdést sem, csak azt várták tőle, hogy fényezze a sajátjaikat. „Nem is érdekelte őket, hogy esetleg a mi csapatunknak is vannak erősségei”- említette a Hannover balkezes átlövője.

A kapitány szerint az eltérő neveltetés az egésznek az oka, mert Magyarországon mást se hallottak a gyerekek, csak azt: miben vagy rossz, rosszabb. „A dán, de az egész skandináv kultúrában mást se hallanak gyerekek, miben vagy jó és hogy lehetsz még jobb benne. Azért imádok ezzel a csapattal együtt dolgozni, mert már többször megmutatták, hogy ezt a hazulról hozott negatívumot képesek legyőzni, és úgy összpontosítani egy fontos meccsen, hogy az eredetileg nálunknál jobban rangsorolt országot is képesek felülmúlni egy nagyon fontos meccsen. Most is bízom bennük. Óriási stratégiai csata lesz. Kicsit gondolkodnom kell a dán kollégám fejével is, hogy a cselre cselt alkalmazva meglepjük valami váratlannal, tőlünk még nem látottal.”

Ulrik Wilbek dán kapitány egyébként veszélyes magyarokról beszélt, akiknek van egy világsztárjuk, Nagy László.

Nagy szerint ha tudásunk maximumát nyújtjuk, és felelőtlen labdaeladások nélkül játszunk, gyorsan visszarendeződünk, akkor nyitott lehet az út az elődöntőbe. Vb-elődöntőben 1997-ben szerepeltünk utoljára.