A hajrára teljesen szétesett támadójátékkal, kimerülten érkezett a magyar válogatott, amelyik 24-23-ra kikapott a lengyelektől, így nem jutott a nyolc közé a világbajnokságon. Az olimpiai álmok itt értek véget, pontosabban 1 százalék esély talán még van. Tomori valószínűleg hosszabb időre kidőlt, Görbicz nagyon kellett volna az utolsó tíz percben, de nem tudott visszaállni, miután fájó térddel lebicegett.
A magyar női kézilabda-válogatott három nap pihenő után a lengyelekkel játszott a dániai világbajnokság nyolcaddöntőjében. Utólag úgy látszik, nem hatott jól a pihenő, mert maximum két perc szokott lenni.
A tét óriási volt a meccsen, hiszen a győztes esélyt kap az olimpiára, míg a vesztes nemcsak kiesik, biztosan nélküle rendezik a riói olimpiát jövőre.
Az első pár perc Kudlacz és Zácsik gólpárbaját hozta, 3-2 után Achruk betörésből és Triscsuk hetesből következett. A tizedik perc végére 6-3 lett, Stachowska majd Kudlacz vitt végig egy lerohanást. Németh András jobb híján időt kért, mert a lengyelek elszántabbnak látszódtak, más sebességgel és dinamikával közlekedtek a pályán.
Tomori újabb gyenge lövése után emberhátrányból is eredményesek voltak a lengyelek, Kiss Évát le kellett vinni, mert nem fogott labdát.
Zácsik találatára is válaszoltak még hátrányban, vagyis megint olyan előnyt láthattunk, amelyiket hátránnyal hoztunk le.
Labdavesztés után átrohantak rajtunk, amikor úgy tűnt, hogy feszesebb valamelyest a védekezés, akkor megtalálták a beállót, és máris 10-4 lett a lengyeleknek. Németh András kikérte második idejét is a 16. percben.
Szucsánszki végre lőtt egy nagy gólt, de a védekezés nem állt össze, a lengyel hetes viszont kimaradt. Szamoránskytól támadásban sokadszor vették el a labdát a vb-n, most is, a kontra végigment, Szucsánszki újabb gólja így 11-6-ot jelentett. Akkor azonban rátalált a helyes tempóra és a megfelelő koncentrációra a magyar csapat, de persze azt a gól pillanatában nem tudhattuk, hogy sorrendben még hét magyar jön.
De haladjunk időrendben.
Tomori nemcsak gólt, hanem előnyt is harcolt ki, majd az erre a meccsre először benevezett Hornyák Dóra volt eredményes. Bíró Blanka labdát fogott, Tomori ütközése a legrosszabbkor jött, le kellett cserélni, nem tudott lábra állni, üvöltött fájdalmában, hordágyon vitték le. Dermesztő pillanat volt.
De a többiek ráéreztek, érte is küzdeniük kell. Triscsuk és Hornyák találata már 11-10-et jelentett, a négygólos magyar rohamot nem nézte tétlenül Rasmussen kapitány, ő is időt kért.
Hornyák bátor betörése után egyenlő lett – ki is állítottak róla -, aztán Bíró bravúrja után megint Hornyákra jött ki a figura, és bebombázta akkor is, ezzel sikerült a fordítás.
A lengyelek mellélőttek, Mayer nem, és úgy lőtt a kapuba, hogy újabb kiállítást csikart ki. Így lett már 13-11 nekünk.
Kudlacz hetesével 10 perces lengyel gólszünet ért véget, aztán Kovacsics Anikó a szélről volt pontos. A félidő utolsó gólja a lengyeleké lett, ezzel lett 14-13.
Hatalmas hullámvölgyből jöttünk vissza, de nyilvánvaló volt: ugyanerre a tűzre és elszántságra lesz szükség az olimpiáért.
Szucsánszki Zita a folytatás előtti utolsó fogadkozásnál valami olyasmit mondott: „meg kell nyerni a Zsuzsiért.” Nem sikerült.
Az irányító labdát is szerzett a félidő elején, harcolt, ahogy Zácsik is, aki a 36. percben belőtte a játékrész első gólját. Szucsánszki találata (16-13) után időt kértek a lengyelek.
Meg is született az első lengyel gól, Szucsánszki estében is - lerántották - bepattintotta 10 méterről, aztán három lengyel góllal egyenlő lett.
A hibáinkat, a kihagyott ziccereket azonnal büntették. (17-17)
Achruk átlövése passzív jelzés alatt már magyar hátrányt jelentett, de Kovacsicsot beállóban találta meg Görbicz passza, majd Hornyák átlövése ment a kapuba, aztán pedig Görbicz test mellett juttatta a labdát a kapuba. (20-18) Ekkor negyedóra volt hátra.
Két lengyel góllal ismét egyenlő volt egy pillanat alatt, akkor is érezhető volt rajtuk, hogy sokkal inkább megvan bennük a dinamika.
Görbicz továbbvitte a csapatot, Bíró óriási bravúrral fogott egy átlövést, gól azonban nem jött, Mayert ellenben kiállították.
A szélről Zalewska egyenlített, Kudlacz átlövésből zárta le az előnyüket, 21-20-as lengyel vezetéssel kezdődött az utolsó 10 perc.
Magyar emberelőny következett, Görbicz test melletti lövése a hálóig ment, de a térde megsérült az elhajláskor, egy rossz lépés után nem tudott felállni. Kudlacz hátrányból is kilőtte a rövid sarkot, Szucsánszki álló helyzetből nem.
Kudlacz újabb betörésével 24-22-t mutatott az eredményjelző. Szucsánszki bevágta, labdát szerzett, mivel azonban senki nem vállalkozott, neki kellett próbálkoznia, de mellément, így kezdődött el az utolsó öt perc.
A támadásunk teljesen megállt, sem ötlet, sem koncentráció nem volt: az addig pontosan célzó Hornyák sokszor hibázott.
Az utolsó perc magyar támadással indult, de semmi veszélyt nem jelentettünk a kapura. Passzolgattunk terv nélkül, abban reménykedtünk, lesz, aki a kapuba lő egy helyezkedési hibát kihasználva. Nem volt ilyen játékos, Szucsánszki kényszerlövése ártalmatlan volt az utolsó támadásnál is. A hátralévő időben a lengyelek már nem is akartak támadni.
Németh András így értékelt a Sport1-en. "A végjátékra nagyon leszűkültünk, pedig rengeteg variációnk volt előzetesen, akik pályán voltak, elfáradtak. Azt kellene megfejteni, hogy miért ragadtunk be, nem tudtam odáig eljutni, hogy miért van ez így. pedig az nagyot lendíthetne az egész sportágon. Annyit megtettük, hogy felálltunk, az fantasztikus jó és emberi munka volt. Pláne, hogy sérülés mellett csináltuk meg. A nagy erőlködésben Szucsánszki lenullázódott a végére, ez így már sok volt."
Lengyelország-Magyarország 24-23 (13-14)
gól: Kudlacz-Gloc 8/1, Achruk 4, Kobylinska 3, Kulwinska 3, Niedzwiedz 2, Kocela 1, Sadej 1, Stachowska 1, Zalewska 1, illetve Hornyák 5, Szucsánszki 5, Zácsik 4, Görbicz 3, Kovacsics 2, Triscsuk 2/1, Mayer 1, Tomori 1
Eredmények, nyolcaddöntők: