Az IHF egyiptomi elnöke és az elnökség újabbat csavart a kézilabdán. Jelen állás szerint az olimpiai selejtezőt valamint az olimpiát két különböző szabályrendszerrel kell lejátszani. Az új szabályokat ugyanis július elsejével vezetik be.

Az új szabályok persze nem annyira újak, korosztályos versenyeken már használták őket, és volt olyan terv is, hogy a decemberi női kézi vb-n már azokat alkalmazzák.

Menet közben azonban még a videóbíróról is lemondtak, miután a Franciaország–Dél-Korea -meccsen nem működött hatékonyan. A teljesen nyilvánvaló gólt a zsűri érvénytelenítette, rosszul kötötték be a gépet, így nem látták teljes egészében az ismétlést, csak a második részét.

Na de vegyük végig, mik az új szabályok.

• A mezőnyjátékosok, akik kapus helyett lépnek pályára, nem szerzik meg a kapusok jogköreit, azaz nem léphetnek be a saját büntetőterületükre. Ha ezt mégis megteszik, akkor az ellenfél hétméterest dobhat.
• A kapust váltó játékosnak nem lesz kötelező megkülönböztető mezt viselnie.
• Akit a pályán kezel az orvosi stáb, le kell cserélni, és csak csapatának harmadik támadása után térhet vissza. A kapusok ez nem vonatkozik.
• Passzív játéknál a bírói karjelzés után a labdát birtokló együttesnek maximum hat passz engedélyezett, ám előbb is elvehető tőle a labda, például, ha a mezőnyjátékos hátradobja a kapusának a labdát.
• A sárga és piros lapok mellett bevezetik a kéket. A kirívó szabálytalanságnál vagy sportszerűtlenségnél, amely a kiállítás mellett még írásbeli jelentést és fegyelmi eljárást is von maga után. Utolsó másodpercben elkövetett szándékos szabálytalanság például.

A szabályok nem lennének rosszak, a játék felpörgetését szolgálnák valamint a játékvezetői befolyás háttérbe szorítását, de ha az olimpián vezetik be, abból könnyen káosz lehet.

A csapatsportágak közül a kézilabdát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) rendszeresen azért bírálja, mert túlzottan Európa-központú. A leggyengébb besorolását is ennek köszönheti.