A férfi kézilabda Bajnokok Ligája első csoportkörében a német bajnokságot kiválóan - öt győzelemmel - kezdő Flensburghoz látogatott az előző BL-döntőt drámai körülmények közt elveszítő Telekom Veszprém.
A magyar bajnok ugyan jól igazolt a nyáron, a sérülések miatt mégis eléggé behatároltak voltak Xavi Sabaté lehetőségei, hiszen irányítóban csak az izlandi Palmarsson volt bevethető, mert Lékai ujja eltörött, és a spanyol Chema Rodriguez sem volt egészséges. A szerb Momir Ilicsnek sem volt alternatívája a bal átlövő posztján, mert a horvát Sliskovic megbetegedett. A jobb kezes szélső Ugaldénak is végig a pályán kellett lennie.
A Veszprém tehát az alapcsapatával állt fel, és ha a hazaiak el is léptek 3-1-re az elején, az első negyedóra végére már 6-5-re a mieink vezettek. Nagy és Ilics pontosan lőtt, Mikler bravúrokat mutatott be a kapuban.
A Flensburg kapujában nem a bombaformában védő svéd Mattias Andersson állt, hanem a dán Möller, aki Nilsson labdáinál és Ugalde lövésénél mutatott be bravúrokat.
A félidő végén már az ötgólos vezetésért támadott a Veszprém, sikertelenül, az ellentámadásból pedig Toft Hansen egy remek góllal alakította ki a 13-10-es magyar előnyt.
A Veszprém korosabb játékosai nagyszerűen bírták az első félidőt, és amikor a frissen igazolt Kopljar a pályára került – Nagy László kiállításakor -, ő is egy góllal mutatkozott be.
A második félidő elején Nagy átlövése és Ilics pontos hetese valamint Marguc lerohanásgólja már azt jelentette, hogy 16-11 volt a magyaroknak.
A magyar bajnok 5+1-es védekezése meglepte a németeket, Vranjes edző időt is kért, amilyen gyorsan lehetett. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szélre vigyék le a labdát, mert lendület nélkül a magas magyar fal felett nem fognak tudni átlőni.
Mikler két bravúrja után Sulic lőtt gólt, Ilics újabb hetese 18-12-t jelentett a 40. percben.
A hatgólos vezetés után a németek megérezték, mit kell játszaniuk, mert sorrendben lőttek négyet, Sabate időkérése után Nagy László egy nagy átlövéssel kifejezetten fontos gólt szerzett.
Glandorf belejött a hajrára, Nagy viszont tartotta vele a lépést, lőtt egy indításgólt, majd egy olyat is, amikor kifelé indult el, és ezzel mindenkit meglepett.
Az utolsó öt perc 23-20-szal indult, mert Palmarsson egy alsó lövéssel óriási gólt szerzett.
Glandorf betörése után ejtett, két és fél perccel a vége előtt Mahé hetesével pedig egy gólra zárkózott fel a hazai csapat.
Palmarsson a legjobbkor, már passzív jelzés alatt lőtte újabb találatát, ezzel 24-22 lett. Ugaldét 50 másodperccel a vége előtt kiküldték, Heinl pedig egy gólra módosította a különbséget. 23 másodperc volt már csak hátra, amikor Sabaté időt kért.
Gulyás eladta a labdát, és mivel a kapust levitték, Mahé az üres kapuba ívelte a labdát, és kilencedik gólja a 24-24-es döntetlent jelentette.
A Veszprém elfáradt a végére, mert alig volt cseréje - bár az nem világos, hogy Kopljar vagy Ancsin miért nem szállt be -, az utolsó 20 percben pontosan annyi gólt, tizenkettőt kapott, mint az első 40 percben.
A meccs képe alapján nagy kár volt ezért a meccsért, pláne, mert sokakban felsejlett, ahogy a BL-döntőn, most is egy komoly és megnyugtató előnyt nem sikerült megőrizni a legvégére.
Mikler Roland azzal kezdte értékelését a Sport1-en, hogy szép eredmény lenne, ha ők mentették volna döntetlenre a meccset, de nem így volt, ezért most nem tud örülni.
"Lehet, hogy hiányozni fog ez a pont, lehet, hogy nagyon jól fog jönni majd február végén, amikor vége a csoportmeccseknek. Értékes ez a pont, mert ebben a csarnokban a többi csapat is meg fog szenvedni. Meglátjuk. A vége felé már fáradtunk, ez nyilvánvaló volt."