Az volt az elsődleges cél, hogy lássák a fejlődést a női kézilabda-válogatotton a németországi világbajnokságon, és ez látszott is a játékán, bár az eredményen ez nem mutatkozott meg. A tornát Pálinger Katalin, a Magyar Kézilabda Szövetség alelnöke értékelte a Sport TV Mai helyzet című műsorában. Elárulta, a fizikai felkészítésben vagyunk elmaradva az elittől, és igazságosabb lesz, ha újra bevezetik a középdöntős rendszert, mert jelen estben például három olyan csapattól kaptunk ki, amelyik a legjobb négy között van.
„Ezt meg is kaptam. Sokkal jobban érződött az az összetartás a lányokon, ami a régi nagy csapatainkat jellemezte, ebben előrébb lépett a társaság. Ez egy alap dolog, hogy jó csapategység, és jó csapatszellem legyen. De sok olyan pozitívumot ki tudok emelni, amit nyilván árnyal a helyezés picit. A 15. helyezés nem ad valós képet, sok csapat nem azon a helyen végzett, ahova valójában tartozna, de egy vb lebonyolítási rendszere olyan, hogy bátran kijelenthetem, nem mindig a legjobb nyolc csapat kerül a legjobb nyolc közé.”
Elmondta, mi hiányzott ahhoz, hogy a helyezés is jobb legyen: „A következő vb már középdöntős rendszerben zajlik majd, visszahozzák, mert ez most így tényleg sokszor igazságtalan. Ha megnézzük a saját szereplésünket, akkor láthatjuk, hogy az a három csapat, akitől kikaptunk, az a legjobb négyben van, így tényleg kicsit túlzásnak érzem a mi 15. helyezésünket. Az erős középmezőnyhöz, de inkább a hatodik-hetedik hely környékére várnám a magyar csapatot, ha mindenki mindenkivel játszana.”
Úgy véli, Rasmussen két éve új stílust és taktikai rendszert hozott, és ezek elsajátítása hosszú ideig tart, de ebben is előrelépett a keret. „Körülbelül egy éve mondta nekem először Kim Rasmussen, hogy na, most érzem azt, megértették a lányok, és elfogadták, amit játszatni szeretnék velük. A külső ketteseket sokkal jobban támadni, széthúzni a támadásokat, sokkal bátrabban, önbizalommal tele.
Régen jellemző volt egy picit, hogy egy adott taktikai variációt megcsináltunk, és ha az nem sikerült, tanácstalanul állt mindenki a helyén, maximum 2-3 leütés után egy sikertelen kapura lövés következett, ebből egy lerohanásgólt kaptunk. Ez nagyon jellemző volt a játékunkra, ezt a tanácstalanságot szeretné ő megszüntetni teljesen. Azt gondolom, hogy ebben léptünk előre. Teljesen más stílusban kezdett el játszani a csapat, régen mindig voltak meghatározó átlövőink, most nincsenek, sokkal inkább arra épül a játékunk, hogy a belső hármasunk gyorsan megcsinálja egymásnak a helyet. Az, hogy egy év alatt értették meg a lányok, nem azt jelenti, hogy nem alkalmasak ezek a játékosok, vagy nehezen értik meg, egyszerűen annyira mást stílust játszott eddig a válogatott, hogy ehhez idő kell.”
Szóba kerültek azok a reformok is, amiket bevezettek például a fizikai felkészítés, a táplálkozás és egyéb életmódot érintő kérdésekben. „Az én időmben nekem még magamnak kellett rájönnöm, hogy reggeliznem kell edzés előtt, különben nem bírom. Most már nagyon komoly táplálkozástudomány van a sportolók mögött. A fizikai felkészítésében még így is nagyon le vagyunk maradva, de nagyon komoly teszteket csinálunk ezekkel a lányokkal.”
"A norvégok ebben fényévekkel előre járnak, az olimpiai bajnokot is 17 góllal verték meg, és ki kell emelni, hogy a mi csapatunk ellenük talpra tudott állni az első félidő után, és egy egész jó második félidőt tudott játszani. Ezek is olyan jelek, hogy van bizakodásra okunk. Sokkal jobban kell menedzselni a 18-20 éves játékosokat, nyilván mi szövetségi szinten próbálunk ezért mindent megtenni, de azért itt a klubok felelőssége is hatalmas.”
„Ennek a csapatnak az kell, hogy az ereje legyen, hogy nincs egy klasszis, akit ha kivesznek, akkor vége a játékunknak, és könnyen legyőzhető lesz. Biztos előnye lesz a csapatnak, hogy mindenki hozzá tud tenni a sikerhez, ahogy látszott, a kapitány forgatta a csapatot, kénytelen is volt, hiszen nincsenek azért olyan játékosaink, akik végig bírnak 60 percet ilyen szinten játszani, úgy főleg, hogy sorozatterhelésről van szó. Ez mindenképpen előnye lesz ennek a csaptatnak, és azt is ki merem jelenteni, ha Tomori Zsuzsi 100 százalékosan szerepelhetett volna, akkor akár én még most is Németországban lennék” – zárta a beszélgetést az alelnök.