Ljubomir Vranjes, a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya kijelentette, nem tudott a magyar szövetség (MKSZ) által kínált lehetőségekről, ezért nem is tudott élni azokkal. A kapitány a magyar játékosok fizikai felkészültségével is elégedetlen.
A szövetség szakmai igazgatója, Zsiga Gyula az Európa-bajnoki kudarc után arról beszélt,hogy Vranjes kevés időt töltött együtt a játékosokkal, pedig a szövetség több lehetőséget is kínált neki.
A Vranejs az M4 Sport hétfői Kézilabda magazinjában válaszolt Zsigának.
„Nem tudtam mindegyik lehetőségről, így pedig nagyon nehéz kihasználni őket. De egy válogatottnál ez nem így megy. Vannak napok, amelyeket tudunk használni, mert a klubok ilyenkor el tudják engedni a játékosokat, míg máskor nem."
A kapitány azt mondta, a válogatottnak elég ideje volt felkészülni a horvátországi Európa-bajnokságra, bár ha tehette volna, akkor korábban nekilát az összetartásnak.
Vranjes elismerte, nem járt például Dabason, Budakalászon vagy Tatabányán, de nincs is rá szüksége, mert napi tíz órában figyeli és elemzi kézilabdázóit, ami elég,
mivel a magyar bajnokságban szerinte nincs meg a kellő minőség, így nem is bonyolult a viszonylag kevés kiemelkedő hazai játékos teljesítményét követni.
„A második legfiatalabb csapat voltunk az egész mezőnyben, míg a visszavonulókkal több mint 1400 nemzetközi meccs tapasztalatát vesztettük el" - magyarázta a szakvezető, aki a játékosok erőnlétével sem volt elégedett.
Azt is kiemelte, a válogatott játékosok közül nagyon kevesen játszanak a klubjukban kétirányú kézilabdát, elvárná, hogy mindenki tudjon minden poszton játszani védekezésben és támadásban is.
A kapitány szerint a védekezés lenne a legfontosabb, ám a fiatalok edzéseit látva azt tapasztalta, Magyarországon inkább csak a támadásokat gyakorolják.
„Amikor a játékosok a válogatottba érkeznek, nem szeretem, ha azzal kell tölteni az időt, hogy fizikálisan felhozzuk őket. Ez egy vicc! Én akkor és ott már a taktikai munkát szeretném velük végezni."
Vranjes nem lát tehetséges játékosokat a 17, 18, 19 évesek között Magyarországon, márpedig a fizikai felkészítést 16 éves korban el kellene kezdeni, hogy mire NB I.-es és válogatott kézilabdázókká válnak, tökéletes formában legyenek.
„Jelenleg nem látom, hogy lenne megfelelő fizikai felkészítés" - mondta a svéd edző, aki hangsúlyozta, jó lenne, ha leülhetne beszélni a kluboknál dolgozó kollégáival, és megismerné a munkájukat, hogy segíteni tudják egymást.