Nem könnyű helyzet, amikor 11 év után nem az aranyérmet vehetik át a veszprémi kedvencek, hanem az ezüstöt. Ráadásul hazai pályán készültek az újabb ünneplésre, még ha mínusz négyről (28-32) is indultak a bajnoki döntőben a Szegeddel szemben. A 29-26-os győzelem kevés volt az üdvösséghez.
Amikor Lubomir Vranjes edzőhöz értek a nevek felsorolásában, jól hallhatóan fütyültek a nézők. A sportigazgató Nikola Eklemovicsot sem éltették, kapott ő is egy keveset a fújolásból.
Szimbolikus reakció volt.
Ez a páros vette át ebben az idényben az előző években megkérdőjelezhetetlenül legjobb csapatot. Idén azonban semmi különöset nem mutattak. Pontosabban a szezon második részében, amikor a legfontosabb meccsek jönnek.
A klub egyik vezetője, még az őszi győzelmekkor azt mondta bizalmasan, szép-szép, hogy ötször nyertek zsinórban a BL-ben, de nem sokat jelent, mert a szezon márciusban kezdődik, és akkor kell majd kitűnni. Nem pesszimista volt, realista. Mert a szezon legfontosabb meccseire a Veszprém nem lépett előre, hanem visszaesett, a dán Skjern és a Szeged ellen sem lehetett érezni, hogy kézben tartja a meccset. Még a veszprémi visszavágót csak-csak, de hát volt előtte idegenben egy másik meccs.
Marosi László szakmáért felelős MKSZ-alelnök nem ilyen éremátadó percekre vágyott, hiszen ő volt az egyik élharcosa Vranjes szerződtetésének. Azt mondta másfél éve, legyünk büszkék, hogy minket választott.
SZOKÁSJOG VOLT, HOGY A VESZPRÉM ADJA A VÁLOGATOTT EDZŐJÉT, MOST AKÁR EZT IS FELÜL LEHETNE VIZSGÁLNI.
Ahogy a nőknél megtörtént.
Vranjes BL-győztes edzőként érkezett, nemet mondott a PSG-nek, a svéd és német válogatottnak. A magyar szövetség és a Veszprém kivásárolta flensburgi szerződéséből. A szezont a válogatottal még úgy, ahogy meg tudja menteni, ha felülmúlja a szlovénokat a június kilencedik vb-selejtezőn.
Vranjes tempóhandballt ígért. Nem tetszett neki ugyanis, hogy kevés lerohanásgólt szerez a Veszprém. Átlagosan öt ilyen találat volt, míg a Flensburgnál ez a szám 17. A szezon végére, bármennyire is igyekezett, ebben a mutatóban nem fejlődött csapata. Ezt pedig a szurkolók is érzékelték. Nemcsak a Szeged ellen, már márciusban, a BL-ben keményen nekiment a játékosoknak a szurkolótábor, de mivel akkor is szoros volt a vége, nem ez volt az általánosan uralkodó hangulat.
Visszás, amikor Vranjes arról beszélt a meccs után, hogy nem fair a fütyülés. Kivált, mert Európa legjobb szurkolótáborának szokták tartani a veszprémieket, és most azon lépjünk túl, hogy a szurkolónak mindig igaza van.
Nem tudta elhitetni azzal az 5 ezer emberrel, hogy ő most épít valamit. Ligetvárit nem használta, pedig hosszú távon vele kellene stabillá tenni a védekezést, nem Terziccsel. Nem tudni, mennyiszer foglalkozott vele, de az sajnos elég látványos, hogy Terzic már úgy pattogtatja a labdát, hogy fejmagasságban ütötte le.
Ligetvári a 2017-es vb-n már ott volt a válogatottban. Ő volt a vezére az U18-as Eb-második csapatnak is, kitől lehetne várni egy ilyen tehetséges játékos felépítését, ha nem Európa egyik legkeresettebb edzőjétől? El lehet-e fogadni, hogy azt mondja róla, nem beszél jól angolul? Az is egy fontos kérdés, hogy a szezon eleji sikerek még Xavi Sabate munkáját dicsérik-e? Hogy akkor még hozzá lehetett nyúlni azokhoz a dolgokhoz, ha vészhelyzet volt, amit a spanyollal tanultak meg. (Az most nem ide tartozik, hogy a hazai kézilabda olyan jól áll-e, hogy a magyarul megtanuló Sabatéra nem tartott igényt, aki így tovább állt Németországba.)
Érdemes visszanézni, mit mondott a szerződtetésekor Vranjes.
"Látom, ki, mire képes a srácok közül, őket kell sakkfigurákként használnom a pályán, hogy a csapatomból a legjobb teljesítményt csalogassam elő. Sohasem beszélek arról, ha sérült játékosom van. Ha így van, nem érdekel. Az a filozófiám, hogy két-három hiányzó vagy távozó játékos dacára is jók leszünk."
Ezek után minimum furcsa, hogy most lényegében a sérültekre fogta a sikertelenséget. "Mit vártak, játsszak én is?" - üzente a szurkolóknak az M4 mikrofonja előtt. Ráadásul a szurkolóknak vélhetően nem feltétlenül az eredménnyel volt bajuk, hanem azzal, amit láttak.
Csetlő-botló, sok pénzen igazolt Nenadicot láttunk, aki Lékaira sem hatott jól. A legszebb napjaitól egyre távolodó Momir Ilicset, a nem kellően használt Iman Dzsamalit. Ahogy hallani, keveset videóznak, noha ez korábban alaptétel volt. Sabate egy Orosháza elleni meccs előtt is órákat töltött a meccsek visszanézésével, nem is értették a játékosok, mert az olyan jellegű találkozókat ujjgyakorlatként hozzák. Vranjes a másik véglet.
A veszprémi kézit a nyáron vette át Mészáros Lőrinc és csapata, és persze létezik az a szurkolói felfogás, hogy tönkreteszik a szeretett klubjukat, mert nem értik a sportágat. Tény, azt a szimpátiát, amit korábban kivívott a klub, elveszítette ezzel a vásárlással, hiszen az ország egyik fele semmiképp sem azonosul a milliárdossal. A Veszprém anno az egész ország csapata volt. (Vranjes ezt nem értheti.) Emlékezzünk: Hajnal Csaba ügvezető 2009-ben Marian Cozma tragikus halála után 100 milliós kormányzati segélyt szeretett volna kapni. Nem kapott. Nem szavazták meg neki.
Mi van most? Még homályosan sem lehet látni, mennyi milliárd folyik át a csapaton, a tao megtette hatását, abszolút versenyben lehet lenni világsztárokért. A második hely elfogadható lenne, ha az elején világossá teszik, az idei átmeneti év lesz. Ehelyett Vranjes egyenesen azt mondta, az a gyenge edzők dumája, ha építkezés közben finoman letolják magukról a sikerességet. Utólag már azt nyilatkozta, kevés a meccset eldöntő játékos. A svéd-bosnyák edző elvégezte az alapozó felkészülést a csapat tagjaival, ami kőkemény volt, többen kidőltek oxigénhiánnyal a sorból. Ezek után elgondolkodtató, hogy miért nem lehetett ezt a kondíciót észlelni a legfontosabbkor.
Eközben ne feledkezzünk meg a Szegedről. A spanyolokkal világbajnok Juan Carlos Pastor sokadszor futott neki, hogy majd idén a legjobb lesz. Szerényebb állománnyal, feltehetően kisebb büdzsével, de megfelelő elhivatottsággal, a sokadik pofon után is állva maradt. A Szeged legyőzte már az alapszakaszban hazai pályán a Veszprémet, most erre nem volt esélye. Bodó Richárd azonban most nem fogyott el a hajrára, ahogy a kupadöntőben, ami örömteli. Hét góllal ő lett az egész mezőny legeredményesebb tagja.
Nem kicsit elkeserítő viszont, hogy még egy magyar (Bánhidi Bence) lőtt gólt a Pickből. A Veszprémből pedig egyedül Nagy László, aki visszavonult a válogatottságtól. Vranjesnek nagyon nem lesz könnyű a koperi túra, Szlovénia az ellenfél, a vasárnap 4 gólos Stas Skube sokadik számú irányító odaát. Nekünk egy hasonló tudású van, Lékai Máté, aki most éppen sérült.