A magyar férfi kézilabda legfontosabb meccse jön Tunézia ellen vasárnap délután, mert csak egyszer fordult elő, hogy a csapat két egymást követő olimpiáról (1996 és 2000) hiányozzon.
Egy vereséggel sincs minden veszve, azonban egy - lehetőleg - fölényes győzelem kinyitja a kaput a hetedik hely felé.
Sokszor voltunk hasonló téthelyzetben, ezért visszanéztem, hogy az előző 10 évben, igazán éles meccset hány kapott góllal nyertünk.
A rohanós meccseken ugyanis általában kevés sikerélményünk van, elég csak ezt a tornát megnézni, 30 gólt dobtunk a svédeknek és Egyiptomnak is, előbbi ellen egy pont sem járt érte, utóbbi ellen is csak egy pont volt a jutalom.
Íme a múlt
Amint a példa mutatja, mindössze két meccsen nyertünk, ha az ellenfél 25 felett dobott. És a 2012-es Izland elleni heroikus győzelemkor is 27-27 volt az állás a rendes játékidőben, utána sikerült a második hosszabbításban nyerni.
A játékosok sokszor szajkózzák a védekezés fontosságát. Nem véletlenül.
Ránk különösen igaz, csak akkor van esélyünk fontos, nagy téttel bíró meccset nyerni, ha 25 fölé nem engedjük a riválist.
A középdöntőben szombat este a dánokkal szemben is csak 25 gólt kaptunk, vagyis az irány, a védelem stabilizálása jónak tűnik. Igaz az olimpiai bajnok ellen 22 találattal csak nagy szerencsével lehet meccset nyerni.
Borítókép: a magyar férfi kézilabda-válogatott a Dánia-Magyarország meccs után. Fotó: Illyés Tibor / MTI.