Ezt a cikket még akkor írtuk, amikor nem tudtuk, hogy az Egyiptom-Tunézia meccs 30-23-mal ért véget a vb-n.
Ha csak egy szimpla Egyiptom–Tunézia meccs lenne 15.30-tól a férfi kézilabda-világbajnokság középdöntőjének zárónapján, ügyet sem vetnénk rá. Ez a meccs viszont több szempontból is rendkívül fontos.
Magyarország és Egyiptom ugyanis 30-30-as döntetlent ért el egymással szemben, így ha papírforma eredmények születnek, a két ország között a gólkülönbség dönt a végső helyezésekről.
És szerencsére mi állunk jobban, mert mi három, Egyiptom ellenben hat góllal kapott ki a csoportot vélhetően megnyerő dánoktól.
A csoport negyedik helyéért zajlik öldöklő küzdelem, mert így összességében a hetedik helyért lehet játszani, és a hetedik pozíció olimpiai selejtezőt ér. (Feltehetően a nyolcadik is, ezért ha már bent vagyunk a nyolcban, lehet egyet fújni.)
Mivel Egyiptom gólkülönbsége mínusz 13-as, értelemszerűen 13 gólos győzelemmel tudja eltüntetni. Ha 12-vel nyer, akkor éri utol a mienket. És ha mi kikapnánk a jóval esélyesebb norvégoktól, pontjaink nem gyarapodnának, és még a gólkülönbségünk is romlana.
Vagyis Magyarország hirtelen pontszerzési kényszerbe kerül, de a norvégok is abban vannak, hiszen ha nyernek, jó eséllyel elődöntősök. (A svéd–dán meccsel most ne foglalkozzunk.)
Csoknyai István és Vladan Matics csapata már tudni fogja, milyen eredmény szükséges a Herningben 18 órakor kezdődő meccsen.
A két afrikai csapat legutóbbi mérkőzését Tunézia nyerte 26-24-re tavaly januárban. Pár nappal korábban Egyiptom győzött 21-19-re.
Nem volt nagy különbség sosem, elvileg sem lehetne 4-5 gólnál nagyobb differencia, de az ördög nem alszik.
A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) elnöke egyiptomi, Hasszan Musztafa. A sportág pedig régóta küzd azzal, hogy túlzottan Európa-központú – férfi vonalon még inkább, mint a nőknél –, amit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem néz jó szemmel. Az olimpián szereplő csapatsportágak közül egyik sem köthető annyira egy földrészhez, mint a kézilabda. Emiatt a NOB a leggyengébb kalapba sorolta be.
Az IHF érdeke az lenne, hogy Katar után megint fel tudjon mutatni egy másik Európán kívüli csapatot, amely ott van a legjobb nyolc között.
Egy indokolatlanul nagy arányú egyiptomi győzelem persze az összeesküvés-elméleteket támasztaná alá, és nyilvánvaló támadási felületet adna, de a sportág látott már sok furcsaságot, mert olykor ki van szolgáltatva a bíróknak.
Volt itt már olyan torna, hogy Kazahsztán megelőzte Dél-Koreát, ami egyáltalán nem szokványos. De hogy ne menjünk Ázsiáig, a tavalyi Eb-n Szlovéniát is folyamatosan sújtották a bírói ítéletek.
Még a norvégok elleni meccs előtt kiderül minden, a legfontosabb egyébként is az, hogy magunkkal foglalkozzunk, lassítsuk a játékot, mert ha megpróbáljuk felvenni a rivális tempóját, abból csekély az esély, hogy jól jövünk.
A másik ágon a franciák és a németek jutottak a négy közé, a horvátok kapitánya szerint a németeknek kedveztek ellenük. A spanyolok a harmadikok most, a horvátok a negyedikek, ha nincs változás, akkor a horvátokkal játszunk helyosztót, bár még a szerbeket és az oroszokat legyőző Brazília is képbe kerülhet.