A férfi kézilabda-világbajnokság könnyebb ágáról sem sikerült bejutni a legjobb nyolc közé Magyarországnak. Ijesztő volt a norvégok sebessége, amikor feljebb kapcsoltak. A második félidőben csak mentünk az eredmény után, és csak annak örültünk, hogy tízen belül megúsztuk.
Az olimpiai ciklus legfontosabb meccsét játszotta a férfi kézilabda-válogatott a dániai világbajnokságon, hiszen az eddigi meccsek semmit sem értek, ha Norvégia ellen súlyos vereséget szenved Csoknyai István és Vladan Matics csapata.
Nem tudtuk elkerülni, hogy átszaladjanak rajtunk. Itt megnézheti, hogyan.
Tudtuk, hogy Egyiptom hattal verte Tunéziát, így azt is, hogy ha a 25 gólt eléri a csapatunk, akkor az ötgólos kudarc is beleférhet, mehetünk a hetedik helyért a szombati helyosztón.
Nem volt tehát kicsi a tét még így sem, hogy a győzelemre egy pillanatig sem volt esélye a válogatottnak.
A másik oldalon a sérülések ellenére sem voltak szerkezeti gondjaik a norvégoknak, a védekező csapat csere nélkül is képes támadni. Igaz az egykori veszprémi, az elnyűhetetlen Bjarte Myrholt azért ők is levették, és a legjobbjukat, Sagosent is.
Nálunk Lékai Máté irányított, Balogh és Bodó volt a két átlövő, Bánhidi beállóban, Bóka és Hornyák a két szélen.
A norvégok a kilencedik percben vezettek először, 5-4-re. A 13. percben 8-5-re léptek meg, a hibáinkat azonnal büntették, és mivel már három kétperces büntetést is összeszedtünk, sokszor voltak előnyben.
A 15. percben már 10-6 volt, egy eladott labdát büntetett meg a rivális, Csoknyai pedig időt kért, nehogy nagyobb baj legyen.
Lékai emberelőnyt harcolt ki, Bóka pedig befejezte a támadásunkat. A 36 éves Myrholé volt a következő két norvég gól, majd Lékai a kapus lábai között találta meg a helyet, míg Balogh egy pattintás után.
A 23. percre így is 14-9 lett, Balogh pimasz hetesével majd Bánhidi beállóból elért góljával kettővel közelebb jöttünk.
Ezt a háromgólos távolságot sikerült tartani, emberelőnyben Lékai kapufát lőtt 16-13-nál egy szép támadás végén. A félidő végére így ez az állás maradt. Akkor még nem tudtuk, hogy szimbolikus volt az a momentum, mert nekünk kevés dolog jött össze a folytatásban, és nem bírtuk a tempót.
Bodó góljával kezdődött, Magnus Jondal azonnal válaszolt rá, a jobb kezes szélsőnek ez volt a hatodik találata. Akkor az volt a formációnk, hogy Balogh is bent maradt védekezni a szélen, támadásban pedig Nagy László a szélre húzódott ki, helyet cseréltek.
Két eladott labda után kétszer rohantak végig a pályán a norvégok, és 19-14 lett, majd Röd belőtte az ötödik gólját, amivel először volt hat oda. Csoknyai időt kért, mert ez már az a különbség, amivel kiesünk.
A folytatásban kezdődhetett a nagy egyensúlyozó hadművelet, valahogy be kellett jönni ötre, vagy inkább alá. Ehhez azonban nem volt meg sem az erő, sem a sebesség.
A 35. percben Sagosen állíttatta ki Nagy Lászlót, ami nem volt jó előjel. Kivált, mert a norvégok pillanatok alatt dobtak hármat, és már 23-15-re vezettek.
Bodó bombája pontos volt, Székely védett, ismét Bodó lőtt, de lesáncolták. Hornyák tiszta helyzetből, hat méterről a kapufát találta, míg a másik oldalon tetszés szerint érték el a góljaikat a norvégok.
25-16-nál Csoknyai kikérte a harmadik idejét, Bánhidi kapufát lőtt, akkor már tisztán lehetett érezni, hogy fogyóban az önbizalom is, és olykor kisebb pánik ül a csapaton. Akkor érezték, még a szűk vereség sem jön össze, olyan tempóban játszanak a norvégok.
Balogh hetese jókor jött, Myrhol azonban nem kegyelmezett, ismét tíz volt közte. (27-17)
Lékai közelebb hozta a csapatot, ám a védekezés nem akart összeállni, Myrhol megint befordult, és maradt a közte tíz.
Máthé lövését könnyedén ütötte ki a norvég kapus, Mikler bravúrral védett a másik oldalon. Máthé újabb kísérlete is elakadt Christensenben, ez volt az első olyan kísérletünk, amikor betörésből hibáztunk. A menetrendszerű norvég lerohanás pontos volt, Balogh hetese ezúttal most csak azt jelentette, hogy tízzel égünk.
Nagy László a szélről pattintott, Lékai az üres kapuba lőtt az 50. percben. (29-21) Norvég időkérés következett, ami alátámasztotta, ők kihozzák a meccsből a maximumot, élvezni akarják a játékot.
Röd be is vágta a kapu bal oldalába a labdát, de a másik oldalon Balogh a kilencedik góljával azonnal válaszolt.
Mikler oldalra tolt egy labdát, a mínusz hétért támadtunk. Rosszul sikerült azonban az átadásunk a szélre, Jondal pedig nem kegyelmezett a szélről.
Balogh újabb hetese is pontos volt, Röd lövése azonban fölément. Lékai végigrohant a pályán, hetes árán tudták csak megfékezni. Balogh ezt is értékesítette, ezzel 31-24 lett.
Mínusz héttel fordult az utolsó öt percre,
Sagosen pedig lerázta magáról Nagyot és a kapuba lőtt. Lékai alakította 32-25-re az eredményt. De még mindig kettővel közelebb kellett volna férkőzni.
Myrhol nem tett szívességet nekünk, befordult, és bevágta. Bánhidi is, de ki kellett volna védekezni egy támadást, hogy legyen esélyünk, Johannesen azonban nagy gólt lőtt. (34-26)
Bánhidi a következő akciónál hibázott, a szélről jött a megsemmisítő, utolsó találat. Kikaptunk 35-26-ra. Ilyés gólja már nem ért, így nem tudott egy találattal elköszönni az utolsó vb-jéről.
Nyomasztóbb vereséget elképzelni sem lehet. Ha öttel kapunk ki, mehettünk volna a hetedik helyért, de a norvégok szétszedtek bennünket, átrohantak rajtunk a meccs néhány szakaszában. Az olimpiai álmoknak még így sem lőttek, de nagyon sok feltételnek kellene egyszerre teljesülnie, hogy ott lehessünk a selejtezőben.
Mert ezen a vb-n a tizedik helyet szereztük meg.
Vladan Matics a meccs után annyit mondott, hogy nagyjából ez a helyezés reális. A jövőről azonban egyelőre nem tud beszélni, mert erre a tornára volt szerződése.
A kilencedik Brazíliának és a nyolcadik Egyiptomnak is ki kellene esnie előlünk, és meg kellene nyerniük saját földrészük bajnokságát.
Más kérdés, hogy az olimpiai selejtezőben mennyi esélyünk lenne. Európai csapatot nem vertünk meg, és igazából esély sem volt rá.
Mindenesetre ez egy döbbenetes pofon volt, ugyanakkor talán kijózanító is, hogy valamit rosszul csinálunk, mert mi a legfontosabb szakaszra visszaesünk, miközben az ellenfelek akkor kapcsolnak rá.
Az ellenfelek kegyelméből nem lehetünk máskor is ilyen sokáig versenyben. Önerőből viszont ennyire futja.
Norvégia még így sem biztos, hogy elődöntős, ahhoz kell a dánok győzelme a svédek ellen.
Borítókép: Jonathan Nackstrand / AFP.