Sokszor halljuk, a Győr női kézilabdacsapata világválogatott, edzőre sem lenne szüksége. A szakmai munkát vezető Danyi Gábor reagált is rá. Nem akarta másolni spanyol elődjét, mert abba garantáltan belebukott volna. Több magyart szeretnének a klubnál, meg is van a terv, hogyan.
Magyar csapatot először vezet magyar edző a kézilabda Bajnokok Ligájának négyes döntőjében. A Final Fournak különleges hangulata van, Danyi Gábor másodedzőként ott volt mind a négy BL-sikernél a spanyol Ambros Martín és a Győr mellett, de most ő megy elöl.
Danyi érzi a súlyát, hogy most a hazai szakmát is képviseli, jobbá teheti a megítélését.
A magyar bajnoki arany és a hazai kupa már megvan, de Győrben mindig mindent meg kell nyerni, a hétvégén Budapesten ez is összejöhet.
A négyes döntőnek speciális hangulata van, hiszen az első meccsre, az elődöntőre több hét felkészülési idő van, a másodikra már csak egy nap. Az első meccsre kell készülni, azon viszont nem lehet megnyerni a sorozatot.
A norvég Vipers Kristiansand jön a Győrnek szombaton, a remélhető győzelem után az orosz Rosztov Don és a Metz győztese. Pikáns, hogy Martín a Rosztovot készíti fel, akik Vjahirjeva és Petrova nélkül is félelmetes kerettel érkeznek. A Győrt sem kell félteni, pláne, mert a címvédőről van szó.
„Folyamatosan készülünk mindegyik csapatból, van egy kockás spirál füzetem, abba szoktam felírni év közben, milyen sajátosságokat mutatnak. Mindegyik csapatnak vannak jellemzői. A videóelemzőnknek, Kun Attilának rendre szólok, milyen jelenetet szedjen ki, és rakjon el, hogy azt majd a megfelelő pillanatban a csapatnak be tudjam mutatni, vagy az egyénekre vágott kis filmben oda tudjam annak adni. Minimum öt dolgot szoktam kivenni, nagyon sokat nincs értelme, mert nem jó túltaktikázni egy meccset, és egy játékos sem mindig befogadó.
Azt vallom, 70 százalékban az előre begyakorolt, sok apró részletben megtervezett saját játékunkkal, stílusunkkal kell megnyerni egy meccset, a fennmaradó 30 százalékot a játékosok improvizációja tölti ki.
A játékosaim jó döntéseket szoktak hozni éles helyzetekben, nagy nyomás alatt, ezért is a világ legjobbjai, én bízom bennük.”
A Rosztovot és a Metzet ugyanúgy monitorozták az egész év alatt, és ahogy véget ér az elődöntőjük, rögtön feldolgozzák azt, és a már meglévő anyagot frissítik velük. Vasárnap pedig minden játékos megkapja a személyre szabott kis filmjét a jellegzetes mozgásokról, a rá váró következő ellenfélről.
Danyi nem vinne érzelmet egy Martín elleni meccsbe, de biztosan furcsa lenne, hiszen háromszor nyertek együtt BL-t, és ugyanazon a padon ültek. A Metzet amúgy esélyesebbnek tartja a döntőbe jutásra, igaz a tippjei nem szoktak bejönni.
A két meccs közötti időszak nem az alvásról szól, biztosan nem tud majd sokat pihenni szombat éjjel – 2-3 órát ugyanakkor muszáj, különben rossz döntéseket hoz kritikus helyzetben.
A Margitszigeten biztosan meg lehet őt találni majd vasárnap hajnalban, futás közben.
Akkor tudja kiszellőztetni az agyát, és akkor jöhet egy olyan gondolat, ami reményei szerint a döntő megnyeréséhez kell. (Bizonyos kor felett a futás ugyanolyan fontos, mint a szex.)
Egyetért azzal, hogy egy Final Fourt a védekezéssel lehet megnyerni. Ezért az ellenfél támadójátékát vizsgálják alaposabban. A játékosok fejében egyébként is él egy kép az előző meccsekről, vagy éppen az első ellenfél, ugyanígy a Vipers kapusáról, Kristine Lundéról, ahhoz már csak apróságokat kell hozzátenni.
Úgy véli, a védekezés nem elsősorban akarat kérdése, még ha itthon van is egy ilyen szemlélet, hanem sokkal inkább koncentráció. Nehéz megmondani mitől vannak kapott gól nélküli, a meccset is befolyásoló 10 percek, de akkor a dinamika, az egymásra való figyelés, a kapus és a védőfal közti kapcsolat tényleg mindent felülmúl. Ezt a 10 percet vadássza mindenki egy meccsen. Amikor a védekezést gyakorolják, a helyi egyetemről érkeznek a fiúk, így készítik fel őket a nagyobb csatákra.
Az 55 éves Danyi tehát Martín távozása után kapta meg az irányítást, és az első perctől azt mondta a csapat előtt, hogy más úton is oda lehet érni, ahová az elődjével, a csúcsokra. Azt ígérte, ez az út nem lesz könnyebb, de vidámabb lesz. Mindez nem jelenti azt, hogy mogorvák lettek volna az előző időszakban, csak a két szemlélet közti különbséget érzékeltette így.
Ha másolni akarta volna a spanyol szakembert, biztosan belebukott volna, mert adoptációval semmire sem jut.
Martínnak a Barcelonával két BL-t nyerő Guardiola volt a példaképe. A spanyol kézilabda-iskolának egyébként fontos jellemzője, hogy mindent előre megterveznek védekezésben és támadásban egyaránt. Ő viszont apró változtatásokat hajtott végre. A labdaszerzés utáni lerohanásban hagyja futni a csapatát.
„Sokan mondják, hogy ennek a Győrnek nincs is szükség edzőre. Ha az első félidőben nem vezetünk csak pár góllal, már az is baj a kritikusaimnak. Ha viszont 15 egyéniség azt csinálná a pályán, amit szeretne, és amit jónak lát, abból káosz lenne, azt pedig senki sem szeretné. Mindenki játszani szeretne, de azt kell megérteti velük, hogy nem lehetnek 60 percet a pályán, mert a csapat érdekei nem azt kívánják. Ezek a játékosok minden pillanatban fejlődni szeretnének. Ha nem úgy megyek edzésre, hogy ezt a lehetőséget megadjam nekik, biztosan szóvá tennék. A skandinávokra az őszinteség hatványozottan jellemző, ha nem tartanak megfelelőnek egy gyakorlatot, nem tartják magukban. Nemcsak a sportág rezdüléseiből kell minden egyes nap a topon lenni, hanem az egyéni edzéstervekből is. A stábomban egyenrangú partnereim vannak, ám a végső döntés az enyém.”
Ennek az edzői stábnak a tagja Holanek Zoltán, aki a futballválogatott mellett is kipróbálta már magát.
A 2016-os Eb-n ő volt a német Bernd Storck segítője, ő felelt az erőnlétért. Sőt, már Dárdai Pál és Pintér Attila mellett is ő dolgozott, a szakértelmével mindenki elégedett volt.
A másodedző, Zdravko Zovko játékosként olimpiai bajnok volt a jugoszláv válogatottal 1984-ben, a Veszprémet már edzőként 2002-ben a BL-döntőbe vitte, adódott a kérdés, mit lehet tőle tanulni?
„Amikor én gyerek voltam, Pécsen tudtuk fogni a jugoszláv műsorokat, meccseket. Zovkót akkor láttam először. Szmajlagics, Szaracsevics, sorolhatnám azt a csapatot. De akár a kosarasokat is. Imádtam őket. Megtiszteltetés, hogy együtt dolgozhatunk, nem véletlenül választottam őt. Miután kineveztek, hosszan beszélgettünk, csináltunk egy mini tréninget a kollégákkal a Balatonon, és kiderült, nagyon hasonlóan gondolkodunk a kézilabdáról.
Nem akar többet annál, ami a feladata, ez egy hihetetlenül fontos tulajdonság. Mérhetetlen tapasztalatát megosztja velem, nekem azokból a történetekből kell konklúziót vonnom, és a mai korra átültetnem. A siker feldolgozása, hogyan kezelték a konfliktusokat.
Danyi edzői pályáját Szigetváron kezdte 24 évesen, onnan Pécsre került, 15 éven át volt a Pécs edzője. Komolyan vette a pályát, az akkor a német Lemgót bajnoki aranyig juttató Mocsai Lajos munkáját is tanulmányozta kint, 2001-ben került a női juniorválogatotthoz. 2011-ben került a Győrhöz, azóta a városban van.
A győri feladattól nem félt, épp ellenkezőleg. Bár sokat gondolkodott azon, mi újat lehet még Görbicz Anitának mondani a kézilabdáról. Meg is jegyezte viccesen, ha tud valaki újat mondani neki, ő szívesen meghallgatja, és tovább is adja az érintettnek. (Nem zárta ki egyébként, hogy Görbiczet irányítóként is beveti, nemcsak a szélen használja a hétvégén.)
Az edző attól sem félt, hogy ismét megsérül valaki.
Martín alatt ugyanis gyakran dőltek ki játékosok, és a félelem olykor tudat alatt, olykor sokkal erősebben ott motoszkált az öltözőben. Talán meg is vitatták egymást közt, vajon ki lehet a következő, ami nem ideális.
Danyi hivatalba lépése óta mindent mérnek. Állóképesség, izmok, erő, vér, savasodás. Az edzések pedig lerövidültek, ő már nem tart 120 perces felkészítést, de a 70-80 perces időt intenzívebbé tette. Martín alatt sem tiltakoztak a játékosok egy hosszú gyakorlás miatt, a testbeszédük sem volt árulkodó, intellingensebbek annál, de a mostani helyzetet talán jobban élvezik.
„Amikor Nycke Groot a piros zónában van, a műszerek kimutatják. Ekkor a segítőim szólnak, én pedig megmutatom neki. Van, amikor nem látjuk rajta a fáradtságot, ő pedig mentalitásából adódóan keményen nekifeszül minden gyakorlatnak, de az ésszerűség ilyenkor azt mondatja, jobb megállni, nehogy nagyobb baj legyen.
Fontos dolog a győzelem, de én az egészségükért is felelek. Ezek a játékosok az egészségüket is rám bízzák, nemcsak a taktikát.
Az első fontosabb a másodiknál. A norvég válogatott vezetői figyelnek bennünket, idejönnek, beszélgetnek a játékosokkal, velem, és mindent jegyzetelnek. Szerencsére nem szoktak panaszkodni. A győri klub vezetésére mindenben számíthatok, ezt is érzékelik.”
A regenerációra is nagy figyelmet fordítanak, nagyobbat, mint valaha. Békéscsabáról hazafelé jövet például már gépekkel kezelik a lábakat, izmokat a buszon, amivel időt nyernek.
60 százalékban csinálták meg azt idén, amit ő szeretne.
Talán nem nagyképűség, hogy 60 százalékban már az én csapatom a Győr.
Hitvallása, hogy soha nem feladni, ha teniszezik, 1:5-nél a legveszélyesebb.
Azt is kérdeztem tőle, mit látott annak idején a bécsi Hypoban, milyen érzésekkel figyelte a 20 évvel ezelőtti világválogatottat? Mert a Győr hasonlóan sikeres, hasonló célok vannak előtte évről évre. Az volt a válasza, irigyelte az edzőkollégát, mert abban a miliőben valóban lehetett alkotni. Győrben hasonló a közeg, és neki itt még inkább az alkotáson van a hangsúly.
Mert arról sem tett le, hogy a győriek ne csak a világ legjobbjainak, hanem helyi, győri játékosnak tapsolhassanak a csarnokban. A keszthelyi Fodor Csenge a sérülése után jól jött vissza, ő abszolút meghatározó játékos lehet a következő idényekben. A helyben felfedezett Pál Tamara, Afentáler Sára egy évre kölcsönbe kerül, és megizmosodva várja vissza őket. Heidi Löke is szükséges kitérőt tett annak idején, de Sagosen is elment 60 percig rohanni, mert 19-20 évesen az jelentette a fejlődést.
„A magyar játékosok bizonyos helyzetekben nem őszinték. Itt, ennek a közegnek a mozgatórugója az őszinteség. Technikailag a magyarok nem képzetlenek, sőt. De a velük foglalkozó edzők nem fordítottak a pedagógiára megfelelő hangsúlyt. Szociológiai különbség is van.
Az északiak alig látnak maguk körül dohányzó embert, csapattársat, ez itthonról nem mondható el. Vagy ott az étkezés. Mi panírozunk, ők nem is értik, mi az.
A magyaroknál sokszor belefér heti több kaja a mekiben, másoknál kevésbé.”
Ismert sztori a városból, hogy Heidi Löke már olimpiai bajnokként, a világ legjobbjaként került Győrbe, és azért nézte meg, milyen távol van a lakása a csarnoktól, mert azt a távot futva szerette volna megtenni. És úgy is közlekedett, noha természetesen neki is járt szponzorautó. Nemcsak beesett az edzésre, és nem rohant haza, hanem ahogy tanították neki kezdő korában, nyújtott, lazított.
Danyi szerint semmi különöset nem csinálnak a képzésben a norvégok, de az alapdolgokra maximálisan figyelnek. Ilyen az ingateszt például, amikor előbb 10 majd 20 métert kell lassú tempóban majd maximális erőbedobással futni és vissza is. 14 éves kortól súlyzóznak, Stine Oftedal például 60 kilóval nyom fekve, Löke még arra is rátett, a 80 kilótól sem riadt vissza.
Az alapokat viszont mindenkitől megkövetelik, nincs kifogás, nincs kivételezés. Ha nem megfelelő egy adat, szólnak, míg nálunk inkább nem. Akinek nem megfelelő a mért eredménye, segítséget kap, nem tanácsolják őket.
Ki akarják javítani a hibákat. Nálunk sajnos nem ez az uralkodó szemlélet. Pedig rendkívül fontos már felnőttként egy nagy tempójú meccs közben, hogy a hibát elkövető felismerje, hogy ő volt, ne másban keresse. Pillanatok alatt kell jól dönteni a pályán, és a játék csak gyorsulni fog.”
A Győr még veretlen ebben a szezonban, közelít a bajnokságban az 1000 gólos álomhatár felé. Emiatt még volt egyszer egy kisebb pánikhelyzet, amit szerencsére a csapat nem látott rajta, de Kisvárdán nem érezte jól magát, amikor nem úgy irányította a csapata a játékot, ahogy ő szerette volna, és amint arról ők beszéltek a meccs előtt. Vitte őket a meccs, nem fordítva.
Elismerte, nem könnyű motiválni a hétről-hétre a BL-ben küzdő játékosokat egy kisebb magyar bajnokira, ilyenkor azt választja, hogy kijelöl egy 10 perces periódust, amikor azt szeretné viszontlátni a pályán, amit a hétvégi ellenféllel szemben a BL-ben. Így történt ez például az Eger elleni bajnokin, amikor már a Vipers elleni elemeket gyakorolták.
Szezonbeli legkomolyabb feladatának azt nevezte, amikor január másodikán élessé tette a decemberi Eb után különböző lelki és edzettségi állapotban visszatérő játékosokat. Végül simán verték a Fradit.
Danyi a férfiaktól látott elemeket igyekszik is beleépíteni a csapata játékába. Egyszer szívesen kipróbálná magát majd egy nagy célokért harcoló férfi csapat padján is.
Számomra az a legkomolyabb dicséret, ha hazamegyek Pécsre, és azt mondják, akik régóta ismernek, hogy ugyanaz az ember maradtál, aki előre köszön, odafigyel másokra. Nem sértődök meg, ha azt mondják, ugyanolyan idióta maradtál. Ez is egy elismerés. A Final Four után is ezt szeretném hallani, valamikor vasárnap este.
Borítókép: A győri csapat tagjai ünnepelnek a női kézilabda Magyar Kupa döntőjében játszott Győri Audi ETO KC - FTC-Rail Cargo Hungaria mérkőzés utáni eredményhirdetésen a debreceni Főnix Csarnokban 2019. március 17-én. A Győr 32-29-re győzött. MTI/Czeglédi Zsolt