Orbán Viktor 2016-os veszprémi látogatása idején – amikor a kormányfő a Modern Városok Program városra vonatkozó részeit jelentette be – már felmerült, hogy a kézilabdacsapatnak otthont adó Veszprém Arénát 5 ezresről 8 ezresre bővítik. Akkor 3 milliárdos összeg hangzott el.
A bővítés munkálatai ugyanakkor még nem kezdődtek el az idén, a klub egyelőre nem is publikálta, mikor kell Győrbe költöznie a bajnoki és a BL-meccsekre. A huzavonában közrejátszhat, hogy
tavaly novemberben a város fideszes polgármestere, Porga Gyula az említett 3 milliárdnál jóval nagyobb, 39 milliárdos összeget terjesztett a közgyűlés elé.
Érzékeltetésül: a Ferencváros stadionja 15 milliárdból épült fel 2014-re. Az új szegedi, 8 ezer férőhelyes csarnok pillanatnyi irányszáma 21 milliárd forint. Veszprémben viszont egy 3 ezres bővítést 39 milliárdból gondoltak megcsinálni.
Hogy ez az összeg milyen számítások szerint jött ki, szerettük volna megtudni az önkormányzattól, amely a válaszában a kormány felé mutogatott. Azt írták, az aréna bővítése állami fejlesztés, amelyért a kormány felel, a szakpolitikai felelős pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A beruházó és üzemeltető a Nemzeti Sportközpontok, az előkészítő és lebonyolító a beruházó megbízásából a BMSK Zrt., azaz a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.
Az önkormányzat szerint a becsült összegek – így a 39 milliárd forint is – egy „megvalósíthatósági tanulmányon” alapulnak, amely egy javasolt tartalom, de nem a végleges. Jelenleg még nincsen véglegesített, beruházó által elfogadott tartalom, nincsenek végleges tervek, építési engedély sincs még – írta az önkormányzat.
Amint ez meg lesz, akkor készül el „a kiviteli tervdokumentáció is, ami már árazható, illetve mint építési beruházás versenyeztethető”. Azt írták:
Az Önkormányzatnak nem a műszaki tartalom és a költségigények ellenőrzése a szerepe a fejlesztésben, hanem a funkcionális tartalom és a jövőbeni cél önkormányzati, települési érdekek érvényesülésének kontrollja.
Ennek a mondatnak az értelmét nem fejtették ki bővebben.
A veszprémi arénának nem szabtak előzetesen határidőt, de nyilvánvalóan rendeznének benne mérkőzéseket a 2022-es férfi Eb-n, amelyet Magyarország Szlovákiával közösen rendez. A 2022-es kézilabda-Európa-bajnokságról már írtunk ebben a cikkben, egyelőre még nem dőlt el, mennyi pénzből milyen csarnokokat építenek, újítanak fel. Az új multifunkciós, 20 022 nézőt befogadó budapesti csarnok áráról sincs még hír, a területet 13 milliárd forintért vásárolta meg a kormány.
Ha a veszprémi csarnokot nem sikerül bővíteni 2022-ig, Tatabánya a tartalékhelyszín, oda 6 ezres csarnok épülne, de a klub feleakkorával is megelégedne.
(Borítókép: Veszprém Aréna sport- és rendezvénycsarnok 2009. október 17-én. Fotó: Nagy Lajos / MTI)