2021. októberre kellene elkészülnie a budapesti szupercsarnoknak, ahová a 2022. januári kézilabda Eb-döntőt álmodták. Van költséghatékonyabb megoldás, ha a rendezés a cél.
Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Fürjes Balázs a Magyar Nemzetben arról beszélt: „ha Karácsony Gergely visszavonja a korábban megadott fővárosi támogatást,
akkor nincs más választásunk, lemondjuk ezeknek az eseményeknek megrendezését és felmondjuk a nemzetközi szerződéseket.”
Fürjes az előbbi nyilatkozatában egész pontosan a 2022-es magyar-szlovák kézilabda Európa-bajnokságra célzott, illetve a 2023-as atlétikai világbajnokságra. Utóbbi a világon a harmadik legnézettebb sportesemény.
Utóbbihoz kapcsolódó hétfői hír, hogy lehet népszavazást tartani a kérdésről vagyis hamarosan elkezdődhet az aláírásgyűjtés. Ha összegyűlik megfelelő számú aláírás, akkor jöhet egy népszavazás, ahol érvelhet mindkét oldal, mekkora haszonnal és ráfordítással jár a Vituki telep beépítése.
Kérdés persze, hogy lesz-e valójában népszavazás. Karácsony Gergely főpolgármester szerdán azt mondta, nem valószínű, hogy eljutunk a népszavazásig.Karácsony a kampányban gyakorlatilag stadionépítési stopot hirdetett, így vált egyáltalán kérdésessé, hogy mi lesz az épülőben vagy tervben lévő stadionok és csarnokok sorsa.
Nem egyedi, hogy egy város meggondolja magát, London 2005-ben elállt az atlétikai vb rendezésétől, Helsinki lett a beugró. A brit kormány akkor túl drágának ítélte a rendezést, a nemzetközi szövetségnek (IAAF) Sheffieldet javasolta póthelyszínként, azt ellenben az IAAF nem fogadta el. Az angol főváros ettől még 2017-ben megkapta az eseményt. (Mexikóváros 1997-ben mondta le, akkor Athén vette át.)
A kézilabdában bonyolítja a helyzetet, hogy a Szlovákiával együtt benyújtott pályázat futott be, és már eddig is több ponton változtatni kellett.
Ennek a népligeti szupercsarnoknak az ára előbb az egekbe szökött, majd csaknem a felére esett, vagyis 80 milliárdra. Az építkezés egyelőre kezdetleges állapotban van, a telket már egy éve megvásárolta hozzá a kormány 13 milliárdért.
Ha eltekintünk a gigaberuházástól, akkor sem feltétlen kellene lemondani az eseményt, felmondani a szerződést. A Papp László Arénában két csoport küzdelmeit könnyen le lehetne bonyolítani, ahogy a döntőt is.
A benyújtott pályázatban ez a csarnok szerepelt, illetve a kormánygarancia, hogy építünk majd egy újat. Még a szavazás előtt azt mondta Horváth Gabriella a hazai szövetség munkatársa, az európai szövetség (EHF) végrehajtó bizottságának a tagja, hogy az EHF mindenkori rugalmasságára szükség van egy ilyen pályázat befutásánál. Németországon kívül nincs más olyan ország, amelyik meg tudna rendezni egy ilyen volumenű eseményt.
Sok múlik az európai szövetség jóindulatán. De hangsúlyozom, ez nem csak nekünk okoz gondot, hiszen például egész Európában nincs sok 18 ezres fedett aréna
- nyilatkozott akkor Horváth.
Az EHF ugyanis azt írja elő, hogy 18 ezres legyen a döntő helyszíne. Más kérdés, hogy legutóbbi két alkalommal (Zágráb 2018 és Krakkó 2016) is 15 ezres csarnokban rendezték meg. Jövőre, Stockholmban egy futballstadiont alakítanak át a döntőre, így 35 ezren láthatják a finálét.
A Papp Lászlót 14 ezresre lehetne bővíteni, bejáratott helyszín, az EHF minden év májusában itt rendezi a női Bajnokok Ligája döntőjét.
Biztosan nem a legkényelmesebb helyzet előadni az EHF-nek, hogy ugyan vállaltunk valamit, a kormány is elszánt volt, de most változott a helyzet. Ebből azonban nem következik egyenesen, hogy máris ki kell ugrani valamiből, ami még nagyobb presztízsveszteséget okoz, és akár még büntetést is hozhat. Egy pillanatra gondoljunk bele az EHF helyzetébe magunkat, amikor a prezentációt látja.
Elvenne egy odaadott eseményt csak azért, mert a rendezők hirtelen felindulásból spórolni akarnak?
Egy olyan sportágról beszélünk, amelyik az olimpiai besorolásnál a negyedik kalapba került - elsősorban azért, mert Európában népszerű -, miközben a röplabda és a kosárlabda az elsőben van.
Máskor is előfordult már, hogy egy ország nem azokon a helyszíneken rendezett, amelyikkel nyert. Elég csak Japánra gondolni, amelyik úgy rendezi az idén decemberben a női világbajnokságot, hogy Tokiót kihúzta a lehetséges helyszínek közül, noha úgy pályázott, hogy már csak a közelgő olimpia miatt is a fővárosban lesznek meccsek. Végül nem lesznek, a kumamotói térségben játsszák az összes találkozót, egy bevásárlóközpontot is átalakítanak erre a célra.
Ha mégis egy fővárosi póthelyszínt kellene bedobni, és spórolni a rendezésen, a Hungexpo egyik pavilonját át lehetne úgy alakítani, hogy oda legalább 5 ezren beférjenek. Ha már az asztalitenisz világbajnokságnak jó volt idén áprilisban, akár a kézilabdának is jó lehetne. A 2020-as Eb-n Grazban is egy 6 ezer férőhelyes csarnokban rendeznek meccset, az EHF nem emelt kifogást ellene. (Igaz a szervezet székhelye Bécsben van.)
Szóval, összehúzott nadrágszíjjal is meg lehetne rendezni a kézilabda Eb-t, a már meglévő létesítményekkel, Debrecenben kis ráncfelvarrás kellene, és hát egy új szegedi csarnok.
Más kérdés, hogy nálunk egy jól körülírható vállalkozói kör munkával való ellátása is feltehetően fontos cél volt, amikor sporteseményeket rendeztünk. És megint más kérdés, a magyar férfi válogatott jelenlegi ereje alapján nehezen elképzelhető, hogyan tudna 20 ezer fős csarnokot megtölteni az Eb-n. (Nincs is más olyan csapatunk, amelyiknek ekkora csarnok indokolt lenne.) A csapat szerencsés sorsolás után tizedik lett az előző vb-n, az olimpiai selejtezőre nem kedvezőek az esélyei. Az előző olimpiára nem jutottunk ki.
Borítókép: MTI/Illyés Tibor