Az érdi kézilabdaklubnál a közelmúltban a játékosok szerződését felbontották, majd pedig Szabó Edina vezetőedzőnek, valamint Rácz Marianne sportigazgatónak is felmondtak. Az Érdnél sokkal nagyobb múltú női kézilabdacsapatok is átestek már jelentős átalakuláson, és veszítettek el tőkeerős támogatókat, elég a sokszoros BEK-győztes bécsi Hypóra gondolni, vagy a szlovén Ljubljanára, esetleg a dán Slagelsére. Az Érd esetében az eddigi tényekből azt már leszűrhetjük, hogy a megyei jogú városban jelentős átalakuláson megy keresztül a sportág a következő hetekben.
Az érdi projekt körülbelül tíz évvel ezelőtt indult, amikor a város úgy döntött, egy százszázalékosan a tulajdonában lévő kft.-n keresztül virágoztatja fel a csapatot. Az érdi modell azért volt igen sajátságos, mert
a város nem közvetlen tulajdonosi támogatással finanszírozta a csapatot, hanem reklámszerződéseken keresztül.
Ettől még a költségigény folyamatosan növekedett, és a kft. 700 milliós igénnyel állt elő a következő szezonra. Viszonyításként csak annyit, Győr városa a teljes sportéletre 695 millió forintot ad 2020-ban – ebből 200 millió körüli összeg megy a kézilabdára.
Az Érd egyébként szépen fejlődött. A magyar bajnokság harmadik csapata lett, és a 2017–2018-as szezonban körülbelül 1500 fős átlagnézőszámot tudott felmutatni, amivel bejött a nagy tradíciójú Debrecen elé, ez már a futballban is érzékelhető nézőszám, hiszen Felcsúton, Pakson vagy épp Balmazújvárosban nem volt ilyen érdeklődés a hazai futballmeccseken.
Viszont a csapat fejlődésével kapcsolatban 2018-at azért fontos kiemelni, mert már akkor sem volt békés hangulat. Gyalázat – ezt még az előző polgármester, T. Mészáros András írta ki a Facebookra 2018. április végén, amikor a Ferencváros ellen 32-15-ös vereséget szenvedett a város csapata.
„Évről évre növekvő mértékű közpénzből működik, és ennek felhasználásáról el kell tudni számolni. Különösen akkor, ha a növekvő támogatás ellenére öt éve jottányit sem lépett előre a csapat. Márpedig ha nem a tulajdonos, azaz a város érdekeinek megfelelően alakulnak a csapat ügyei, akkor meg kell vizsgálni, hogy eljött-e az ideje a változtatásnak” – így hangzott az indoklása.
2018. június végén megtalálták a bűnbakot, azt a Szántó Erzsébetet, akiről Mészáros sokáig nagyon pozitívan nyilatkozott, majd június végén váratlanul – indoklás nélkül – távolított el a klub éléről. A kifejezetten barátságtalan lépés után Szántóval együtt mások is távoztak. Szántó neve a választási kampányban újra előjött, de annak a sporthoz kevesebb köze volt, a korrupcióhoz több.
Az ügyvezetői posztot Boldog Anna kapta, aki tehát már T. Mészáros idején és most is, fél évvel T. Mészáros bukása után is ellátja ezt a tisztséget.
Óriási teljesítmény volt, amit a lányok és edzőik eddig elértek, de a város csak tavaly 400 milliót költött a csapatra, az idei finanszírozási igény viszont már 700 millió lenne. (A Sport Kft. eddigi összvesztesége 1 milliárd, az adófizetők pénzéből a részére nyújtott, eddig vissza nem fizetett tagi kölcsön mértéke pedig ugyancsak 1 milliárd forint.) Ezt nem engedhetjük meg magunknak, az amúgy is csekély rendelkezésre álló forrás kell az utakra, járdákra és vízelvezetésre
– ezt az új polgármester, Csőzik László posztolta februárban. A legújabb fejezet pedig áprilisban következett, amikor Csőzik herdálásról, a közpénzek dézsmálásáról írt. Múlt csütörtökön pedig még keményebb lépésre szánta el magát, nyilvánosságra hozta a vezetőedző, Szabó Edina fizetését. A klub sportigazgatója, Rácz Marianne akkor arról beszélt, felhasználta őket a politika.
A polgármester viszont úgy érvelt, hogy mivel a kézilabda közpénzből működik, ezért közérdekű, hogy az edzőnek mennyi a fizetése. Csőzik lépése ettől még jogilag aggályos lehet, mert
Szabó fontolgatja, hogy perre megy, a polgármester ugyanakkor az átláthatóságra hivatkozik, és a szavazóit informálja. Csőzik az edző gyerekeit is belekeverte ebbe az ügybe, miközben a gyerekek dolgoztak a klubnál, nem érdemtelenül kapták a fizetésüket. Szabó a felmondását sem kapta meg a múlt héten, noha a klub a hivatalos honlapon már április végén jelezte, nem folytathatja. (Csőzik szombaton már azt írta, nem szeretne többet a múlttal foglalkozni.)
Az ügybe bekapcsolódott T. Mészáros András, és a Facebookon arra szólította fel Csőziket, fejezze be a hazudozást, neki polgármesterként sem az edzők, sem a játékosok fizetéséhez nem volt köze, arról egyedül az ügyvezető dönt. Áttételesen igaz, amit a leváltott polgármester állít, ha viszont a város több pénzt ad, akkor értelemszerűen abból magasabb bért is lehet fizetni. Érden válogatott játékosok sora szerepelt, akiknek már felmondták a szerződését. Így most az, hogy milyen kerettel, milyen szakmai stábbal vág neki a csapat a következő szezonnak, az még nem látszik.
A magyar bajnokság a világ legszínvonalasabb bajnoksága: az előző szezonban a Győr megvédte címét a Bajnokok Ligájában, a Siófok megnyerte a második számú sorozatot, az EHF-kupát.
Érden egyértelművé tették, mivel a kormány az önkormányzatoktól forrásokat von el a válságban, a pénzt nem a veszteséget termelő kézilabdára szeretnének költeni.
Ilyen áron nem kell nekik, és inkább járdára és utakra fognak áldozni. Szabó bruttó 2,4 milliós fizetése egyébként nem számított rendkívülinek ebben a sportágban hazai viszonylatban, és a játékosok kétmilliós bére sem kirívó. Egy átlagemberhez képest igen – sőt, Európa más bajnokságában sem kapnának ennyit –, ezért kell egy városnak dönteni, mennyit hajlandóak a sportra áldozni, és egy válságban nyomós érv lehet, hogy már nem annyira fontos a kézilabda.
Érdekes kérdés az is, hogy miként képzelte el a 66 ezer lakosú Érd anno, hogy a város kizárólag egyedül, szponzorok nélkül el tudja tartani a csapatát, és így akarja állni a versenyt az ország többi csapatával. Miért nem tudtak egyetlen támogatót sem maguk mellé állítani az elmúlt években? Csőzik Mészáros Lőrinc valamelyik cégét szívesen látta volna szponzorként, de a szerződés nem köttetett meg, igaz, azt nem tudjuk, hol akadt el a folyamat.
Klisé a kézilabdában, hogy könnyű az egyébként is jómódú Győrnek, mert ott az Audi. Csakhogy Győrben nemcsak az Audi áll a klub mögött, hanem több kisebb szponzor is, bár az OTP-t még csak kicsinek sem lehet nevezni. A klub körülbelül 5 millió eurós költségvetésének nagyságrendileg a 20 százalékát adja az Audi. (A vezetőknek, játékosoknak használatra adott Audi sem kis tétel, ha nem is feltétlenül készpénz.) Győrben jelentős a jegybevétel is. 3354 néző volt átlagban kíváncsi a csapatra az előző szezonban, a BL-meccseken állandóan telt ház. Sok a bérletes, és az emléktárgyak is érzékelhető, 20 millió forint feletti bevételt hoznak, egy-két játékos teljes éves bére kijön belőle.
Persze a Szerencsejáték Zrt.-től kapott 250 millió forint is könnyebbé teszi a gazdálkodást, az állami cég ugyanis ennyit ad a BL-ben szereplő hazai kluboknak. Az EHF-kupa-szereplésért ennek csak a töredéke jár, a legutóbbi szezonban valamivel több mint 10 millió forint került az érdi kasszába a zrt.-től. Győrben a játékosok ott laknak, ahol akarnak. Érden viszont Csőzik leírása szerint az oda igazoló játékosok lakásbérlésével a politikusok rokonai jártak jól, különösen, miután a duplájára emelkedtek a lakások bérleti díjai.
A gazdasági válság mértéke majd határoz arról, hogy Magyarország el tudja-e tartani a világ legjobb bajnokságát, miközben a válogatottnak egy Európa-bajnoki hetedik helyezés a legjobb eredménye az elmúlt néhány évben. Jogos a félelem, hogy a 14-es bajnoki létszám illúzió csupán.
Nem Érd az egyetlen, ahol a korábban erősnek hitt sport megroppant. Egerben a profi vízilabda megszűnt. Szombathelyen is vágtak a sportnak (röplabda, vízilabda) szánt büdzsén. De nem csak az ellenzéki vezetésű városok spórolnak, a fideszes vezetésű Nyíregyháza már jelezte, 70 millió forintot megvonnak a férfi futballcsapattól. A nyíregyházi polgármester, Kovács Ferenc a röplabda-szövetség elnöke is egyben.
Elképesztő magasságokba emelkedtek a csapatsportágak költségvetései Magyarországon, ez egy mesterségesen fenntartott világ volt, amelyet biztosan nagyon érzékenyen érint majd az előttünk álló nehezebb gazdasági helyzet
– Markovits László, a Vasas elnöke mondta ezt. Egy hónap sem telt el, és máris igaza lett.
(Borítókép: Az érdi csapat tagjai örülnek a női kézilabda Magyar Kupa harmadik helyéért játszott Dunaújvárosi Kohász KA - Érd HC mérkőzés után a debreceni Főnix Csarnokban 2019. március 17-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)