Már jól látszanak Európa egyik legnagyobb sportcsarnokának pillérei a Fradi-stadionnal szemben, a Népligetnél. A 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokság döntőjén 20 022 nézőt is vendégül láthatna.
A 2022 januárjában rendezendő férfi kézilabda-Európa-bajnokságot először két másik nemzettel pályázta meg Magyarország, de miután a csehek kiszálltak, Magyarország és Szlovákia nélkülük nyerte el a rendezés jogát.
Magyarország eddig csak női eseményeket rendezett, ez lesz az első nagyobb kézilabdatorna férfiaknak, ezért különös jelentőségű. A helyszínek Budapest, Szeged, Debrecen, valamint Pozsony és Kassa lesznek. Hiányzik a listából a kézilabdavárosnak számító Veszprém, de az ottani csarnok 5000-esről 8000-esre bővítése 39 milliárd forintba került volna, ezért kimaradt, lehúzták a rendezők közül. Viszonyításul: a 2014-ben átadott Groupama Aréna költségei alig haladták meg a 15 milliárdot.
A győztes magyar–szlovák pályázatban a Papp László Sportcsarnokot adták meg a döntő helyszínéül, de már akkor benne volt a pakliban egy olyan csarnok építése, ami Európában is egyedülálló. Egy új, modern, multifunkciós sportcsarnok, ami a megfelel az európai szövetség, az EHF kívánalmának, a szervezet ugyanis igyekszik 18 ezresnél nagyobb csarnokokat választani a fináléra, hogy ezzel is növeljék a sportág presztízsét.
A kormány nem habozott sokáig, megvásárolta 18 milliárd forintért a ferencvárosi futballstadionnal szemben lévő területet, oda álmodták meg a 20 022 nézőt befogadni képes létesítményt.
Fontos hangsúlyozni, ez egy multifunkciós sportcsarnok, tehát konferenciák, koncertek lebonyolítására éppúgy alkalmas, ahogy a Fradi stadionja és a Puskás Aréna. Bár arról is volt szó, hogy megkaphatja a Ferencváros, mert a női csapat albérletben szokta játszani a BL-meccseit.
Az első közbeszerzési pályázaton 115 és 160 milliárd forint közötti ajánlatok érkeztek, miközben a 68 ezer nézőt befogadó Puskás Aréna 190 milliárd forintba került. Az ajánlattevő cégek (köztük Mészáros Lőrinc és Garancsi István érdekeltségei) hirtelen levitték ezeket nettó 78-81 milliárdra, ami bruttó 100 milliárd.
Fürjes Balázs kormánybiztos azt mondta, őket is meglepték az első számok: majdnem hanyatt estek. Úgy érezték, valahol határt kell szabni. A kormány azt a döntést hozta mindenki által megismerhető határozatában, hogy erre a beruházásra ennyi pénzt tudnak biztosítani, és ha a legalacsonyabb ajánlat ennél magasabb, akkor elutasítják.
A kivitelezést végül a Market kapta, a terület rendezését tavaly év végén el is kezdték, ezzel egy időben Szegeden is letették a sportcsarnok alapkövét, ugyanis a csongrádi megyeszékhely is fontos helyszíne az Eb-nek. Tatabánya tartalékhelyszín, oda 6 ezres létesítményt álmodtak meg.
Az építkezés Budapesten is nagy erőkkel folyik, a koronavírus-járvány nem volt hatással rá.
2021 negyedik negyedévében át kell adni a csarnokot, az EHF ugyanis ragaszkodik két-három próbameccshez, mielőtt 2022. januárban már élesben kell játszaniuk a csapatoknak. A Budapest Fejlesztési Központ azt írta az Indexnek, a beruházás részeként új közút is épül, a Fék utca – Üllői út közötti kétsávos szakasz kerékpársávokat kap, vadonatúj kapcsolattal bővítve Budapest kerékpárút-hálózatát.
Feltettük azt a kérdést is, hogy a csarnok össze lesz-e kötve a föld alatt a metróval. Erre ez a válasz jött: „Az új multifunkcionális sport- és rendezvényaréna Ferencváros egyik legjobb közlekedési kapcsolatokkal rendelkező területén épül fel, a látogatók többek között az M3-as metró népligeti állomásán keresztül közelíthetik meg a létesítményt.”
Mivel ez egy 100 milliárdos építkezés, vagyis a Puskás Aréna utáni második legnagyobb beruházás, valamint a város egyik fontos arculati eleme is lesz a felépülő csarnok, furcsának találtuk, hogy nem mutatták meg eddig – egyszer sem hívták össze a sajtót –, és nem találkoztunk látványtervvel. A tavaly októberben megválasztott új ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina látta, de neki sincs belőle. A BFK-nál arról is érdeklődtünk, hol találhatunk látványtervet.
A határidő tartása érdekében kiemelten fontos, hogy a kivitelezési munkálatok folyamatos haladjanak. A fővállalkozó ezért – a megkötött szerződésnek megfelelően – már a kivitelezés kezdete óta, a modern, rövid határidőkkel dolgozó építőiparban gyakori, úgynevezett design&build konstrukcióban, azaz gördülő tervezéssel végzi a munkát. Ez az építkezés jelen fázisában azt jelenti, hogy a helyszíni kivitelezés előrehaladása mellett párhuzamosan zajlik a homlokzat külső jegyeinek, azaz a látványterv markáns, meghatározó elemének véglegesítése. A végleges terv és a hozzá tartozó látványterveket 2020 második félévében szállítják le, a végleges látványterveket ez után tesszük közzé.
Fotóinkon látszódnak az impozáns csarnok méretei, várhatóan magasabb lesz, mint a mellette lévő hét-nyolc emeletes irodaépületek. Nem csoda, hogy magas lesz, mert a Papp László Sportcsarnokba maximum 14 ezren férnek el, az épülő csarnok pedig annál több szurkoló befogadására alkalmas. Az eddigi képeken már jól kivehető a küzdőtér.
A sportág klubcsapatainak férfi négyes döntőjét hagyományosan Kölnben rendezik, a járvány miatt idén a két ünnep közt, december 28–29-én. Azt a csarnokot két év és három hónap alatt adták át, 1996. július végén kezdődött az építkezés, és 1998 októberében volt benne az első rendezvény. A Marketnek nincs ennyi ideje, 2021. novemberre már készen kell lennie.
A kötbér napi 400 millió, ha csúszás van, ennyit kell fizetnie a magyar államnak.
Még azt sem tudni, belülről hogyan fog kinézni ez a csarnok, milyen terek lesznek benne a küzdőtéren kívül. Az előző Európa-bajnokság döntőjét Stockholmban egy olyan befedhető, 2016-ban épített, 30 ezresnél nagyobb stadionban rendezték, aminek az ára szintén átszámítva 100 milliárd forint közeli összeg volt.
(Borítókép: Olvasónk / Index)