Eljött a nagy nap: kezdetét veszi a részben magyar rendezésű férfi kézilabda-Európa-bajnokság! Magyarország még soha nem adott otthont az egyik legnépszerűbb labdasport férfi világeseményének, Gulyás István szövetségi kapitány együttese pedig kiugró teljesítménnyel szeretné emlékezetessé tenni a kontinensviadalt.
A kézilabdában jártas drukkereknek aligha mondunk újdonságot: az Eb a legerősebb és legnehezebb világverseny a csapatok számára. Hogy ezt a kevésbé szakavatottaknak is bizonyítsuk:
a tokiói olimpián Franciaország, Dánia, Spanyolország, az egyiptomi világbajnokságon pedig Dánia, Svédország és Spanyolország volt az első három sorrendje.
A közvetlen világelit, de talán a legjobb 10 csapat is szinte kivétel nélkül európai nemzet, így tényleg a sportág legnagyobb csillagait figyelhetjük majd testközelből.
A 15. férfi Európa-bajnokság mezőnyében 24 válogatott szerepel, és 18 nap alatt 65 mérkőzést rendeznek. A csoportkörben a budapesti MVM Dome, a szegedi Pick Aréna, a debreceni Főnix Aréna, a kassai Steel Arena, valamint a pozsonyi Ondrej Nepela Arena ad otthont a találkozóknak. Mind a hat csoportból az első két helyezett jut tovább a budapesti, illetve a pozsonyi középdöntőbe – és magával viszi a másik továbbjutó elleni eredményét –, onnan pedig az első két-két együttes kerül az elődöntőbe, a harmadik helyezettek pedig az ötödik helyért játszhatnak. A döntő hétvége mérkőzéseit Budapesten rendezik.
A franciák sérelmezik, hogy szegedi szállásukon egy légtérben kell tartózkodniuk és étkezniük a maszk nélküli szállodavendégekkel.
„Az Eb-t az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) előírásainak maradéktalan betartásával, velük közösen szervezzük. Minden résztvevő ország delegációja már ősszel is bejárta a négycsillagos szállodákat, azóta semmilyen kifogást nem emeltek. Mindemellett a hatályos jogszabályokat és az EHF által előírt Covid-protokollt mindenki megismerte, azokat betartja a rendező országokban. A szervezők a csapatok számára részletes tájékoztatást nyújtottak, továbbá minden felmerülő kérdésre alapos választ adtak, melyet mindenki elfogadott, ezért értetlenül állunk a franciák és a szerbek nyilatkozata előtt. Ha a továbbiakban felmerülnek még jogos igények, azokat képesek és készek vagyunk rendezni, ehhez a megfelelő kapcsolatok rendelkezésre állnak” – írja Facebook-oldalán az MKSZ.
Ami a magyar válogatottat illeti, a mostani szakmai stábbal ez lesz a csapat harmadik nagy világversenye, a 2020-as Eb-n kilencedik, a 2021-es vb-n ötödik lett a Gulyás István, Nagy László és Chema Rodríguez által irányított alakulat.
Egy külső tényező azonban könnyen felboríthatja az esélyeket:
a koronavírusos megbetegedések és az esetlegesen kieső sztárok bármely válogatott sorsát megnehezíthetik, vagy akár meg is pecsételhetik.
A magyar válogatott viszonylag elszigetelt körülmények között készült a Magyar Labdarúgó-szövetség edzőközpontjában, Telkiben, ahol a kontinenstorna alatt is lakik majd, ezért kedvező helyzetben van: sérülés miatt csak Hornyák Péter és Leimeter Csaba hiányzik a keretből, az egyetlen koronavírusos, Máthé Dominik pedig december végén, illetve január elején négy nap alatt átesett a betegségen.
A keretet alkotó húsz játékos közül mérkőzésenként 16 léphet pályára, és a december elején kihirdetett 35 fős kereten belül egyaránt két-két fő cserélhető a csoportkör, a középdöntő és a döntő hétvége alatt.
Az eddigi legnagyobb érvágás Chema Rodríguez hiányzása volt. Mivel a spanyol edző családjában több megbetegedés történt, így csak hétfőn csatlakozhatott a csapathoz, addig élő videókapcsolat segítségével kísérte figyelemmel az edzéseket, vagyis látta és hallotta, ami történt, és el is tudta mondani a véleményét a játékosoknak, illetve a szakmai stáb többi tagjának.
A közös munka első két szakasza december 16. és 22., majd 27. és 30. között zajlott, január 2-től múlt szombatig folytatódott, végül két nap „kimenő” után hétfőn gyűltek ismét össze a játékosok.
Ez lesz a 13. kontinenstorna, amelyen a magyar csapat is részt vesz, de az első férfi felnőtt világverseny a sportágban, amelynek – részben – Magyarország ad otthont.
Az eddigi legjobb Eb-szereplés az 1998-as hatodik hely volt, idén pedig a legjobb nyolc közé kerülés a magyar szövetség elvárása.
A budapesti B csoportban csütörtökön 20.30-tól Hollandiával, vasárnap 18 órától Portugáliával, kedden 18 órától Izlanddal találkoznak a társházigazdák, akik a két évvel ezelőtti tornán Izlandot 24–18-ra legyőzték, Portugáliától viszont 34–26-ra kikaptak. A hollandokat eddig mind a húsz alkalommal legyőzték a magyarok, akik továbbjutás esetén a Szlovénia, Dánia, Észak-Macedónia, Montenegró, illetve a Horvátország, Szerbia, Franciaország, Ukrajna négyesből érkező két-két együttessel találkoznak a középdöntőben.
A felsoroltak közül a portugálok, a hollandok, a horvátok, a szerbek és az ukránok keretét is alaposan megtizedelte a világjárvány, valamint a sérülések, de a másik ágon a németek, a bosnyákok, a lengyelek és az oroszok is nehéz helyzetben vannak, ezért az erőviszonyok egyelőre nehezen megjósolhatók.
Az mindenesetre rendkívül pozitív a magyar együttesre nézve, hogy a dán Rasmus Boysen, a sportág egyik legismertebb és legfelkészültebb szakírója a közösségi oldalán azt jósolta, hogy az olimpiai címvédő Dánia nyeri a kontinenstornát, a második helyen Magyarország, a harmadikon a vb-ezüstérmes Svédország, a negyediken pedig a legutóbbi Európa-bajnokságon győztes Spanyolország végez. Boysen szerint a gólkirályi címet Máthé Dominik szerzi meg, a legértékesebb játékosnak (MVP) Bánhidi Bencét, a legjobb fiatalnak pedig a svéd Eric Johanssont választják majd.
Ami a csoportellenfeleinket illeti, a nyitányon a hollandok ellen kötelező a győzelem, már csak az imént említett hibátlan mutató miatt is. Rendkívül fiatal csapatról van szó, amelynek szakmai munkájáért 2017 óta az izlandi Erlingur Richardsson felel, irányításával pedig megkérdőjelezhetetlen a fejlődés.
Hollandia legnagyobb sztárja egyértelműen a PSG-t erősítő Luc Steins, az irányító mellett a Bundesligában éllovas Magdeburg jobbátlövőjére, Kay Smitsre kell majd különösen odafigyelni védekezésben.
Portugália az utóbbi években hihetetlen utat tett meg, a 2020-as Eb-n története legjobb eredményét érte el (6.), valamint kijutott a tokiói olimpiára is, ahol 9. lett. A csapat egyik legnagyobb fegyvere a hét a hat elleni játék, amelyet már a meccsek elejétől előszeretettel használ.
Az együttes felkészülése azonban finoman szólva sem volt zökkenőmentes, Paulo Pereira szövetségi kapitány munkáját rengeteg sérülés és koronavírusos megbetegedés nehezítette, több kulcsemberét kell majd nélkülöznie a tornán. Érdekesség, hogy nincs balkezes átlövő a csapatban, ahogyan a hiányzók miatt a beállóposzt is gyengébb a megszokottnál. Az együttes első körben a középdöntőbe jutást tűzte ki céljául.
Ami pedig Izlandot illeti: a Covidtól tartva önkéntes karanténban készültek a játékosok, a legutóbbi kilenc napot egy reykjavíki szállodában töltötték közösen, amelynek meglett az eredménye: senki nem fertőződött meg a vírussal, így az alapcsapattal érkezett meg Budapestre Gudmundur Gudmundsson válogatottja.
A skandinávokra jellemző lendületes és gyors játék a csapat legnagyobb erőssége, valamint az agresszív védekezés. Az izlandiak egyik kulcsembere a korábban Veszprémben légióskodó, napjainkban a dán Aalborgot erősítő Aron Pálmarsson, a keret nagy részét viszont a német Bundesligában játszó kézisek alkotják.
A tornáról lemaradó klasszisokból némi túlzással egy All Star-csapatot is össze lehetne állítani. Nem léphet pályára többek között a dánok kapusa, Jannick Green, a norvégok két átlövője, Magnus Röd és Göran Johannessen, de hiányozni fog a spanyoloktól a két Dujshebaev, Alex és Daniel is. A németek különböző okok miatt nem számíthatnak Juri Knorr, Paul Drux, Patrick Groetzki és Fabian Wiede játékára, az olimpiai címvédő franciáknak Timothey N'Guessant, Nedim Rémilit és Luka Karabaticot kell nélkülözniük, Szerbiának pedig Petar Nenadics pótlása jelenthet gondot.
Hogy végül melyik együttes vívja meg sikeresen a koronavírussal és az ellenfelekkel szembeni csatát és ül fel Európa trónjára, az január 30-án kiderül!
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)