Nagy változásokon ment keresztül a Ferencváros női kézilabdacsapata az elmúlt hónapokban, és szombaton, a Rapid Bucuresti elleni Bajnokok Ligája-csoportmérkőzésen a pontok mellett kis túlzással a jelentős struktúraváltás létjogosultságának igazolásáért is küzd. A kezdeti nehézségek okairól az Index korábbi szövetségi kapitányokat és BL-győztes szakvezetőt is kérdezett.
A tavalyi Bajnokok Ligája-ezüstérem után távozott a Ferencvárost 15 éven át irányító Elek Gábor, akinek a helyét a svájci női kézilabda felfuttatását célzó óriásprojekt dán vezetője, Martin Albertsen vette át. Elek távozása már hetekkel a BL-zárás előtt hivatalossá vált, független volt az ottani eredménytől, a bravúros négyes döntőbe jutástól, a győztes elődöntőtől. Eldöntött tény volt a nyári váltás a kispadon, így a szakmai vonalon.
Kubatov Gábor, az FTC klubelnöke „izgalmas projektnek” nevezte a női kézilabdát, és kijelentette, nem is lehet más a cél a mostani idényben, mint a Bajnokok Ligája megnyerése.
A váltás nagyon sok változással jár együtt: a filozófia, az edzésmunka, az elemzések, az elemzőrendszerek használata, a tudományos háttér használata, az utazások, egyszóval minden. Mondtam Martinnak, hogy nagyon sok időnk van, türelmesek vagyunk. A mi költségvetésünk körülbelül a harmada a Győri ETO-énak. Ettől függetlenül a Győrt is le kell tudni győzni, és ha őket legyőztük, bárkit meg tudunk verni
– fogalmazott az Indexnek adott korábbi interjújában.
Kubatov Gábor hozzátette: felújították az edzőcsarnokot, megváltoztatták a jegyértékesítést, a közönség kiszolgálását, és új elemzőrendszert kezdtek használni. Egy új kezdet ez most a női kézilabdacsapat életében, Martin Albertsen pedig egy jókedvű, analitikai szemléletű, nemzetközi tapasztalattal bíró edző, tehát minden adott a sikeres szerepléshez.
A Ferencváros ugyanakkor az eddigi három Bajnokok Ligája-mérkőzéséből mindegyiket elveszítette, ráadásul átlagban tíz góllal. A Metz (hazai pályán 25–38), a címvédő Vipers Kristiansand (idegenben 26–37), valamint a Krim Ljubljana (ugyancsak otthon 26–32) elleni vereségek mellett ugyanakkor a magyar bajnokságban eddig szárnyal a csapat, amely a Győrt is két vállra fektető Mosonmagyaróvár elleni 30–27-es győzelmet leszámítva eddig további három ellenfelének (Dunaújváros, Békéscsaba, MTK) legalább 40 gólt lőtt.
Amennyiben viszont kikap a csoportban egy győzelemmel és két vereséggel álló Rapid Bucuresti együttesétől szombaton, abban az esetben a Ferencváros nagyon nehéz helyzetbe kerülhet abból a szempontból is, hogy egyáltalán megéri-e az egyenes kieséses szakaszt a Bajnokok Ligájában.
Az új edző számára nehéz összerakni pillanatok alatt egy olyan csapatot, amely méltó lenne a Ferencvároshoz
– fogalmazott Németh András, a Ferencváros és a magyar női kézilabda-válogatott korábbi szakvezetője, aki szerint a váltás nagyban befolyásolta az együttes eddigi eredményeit.
Laurencz László, világbajnoki ezüst- és olimpiai bronzérmes egykori szövetségi kapitány az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy hitüket vesztett játékosokat lát a pályán, akik bőven képességeik alatt játszanak. Ezen a ponton kiemelte a csapat jobb oldalát. Laurencz számára érthetetlen, hogy a tavaly klasszisteljesítményt nyújtó Klujber Katrin és Angela Malestein teljesítménye miért esett vissza ennyire.
További hiányosság, hogy az esetek nagy részében kiváló lövőszázalékkal rendelkező Márton Grétát nem foglalkoztatják a balszélen. Ez a probléma már a Final Fouron is előkerült, és közrejátszhat benne az is, hogy a jobb oldalon Klujber játékában sokkal inkább benne van a kombinatív, passzokra is építő elem, mint a másik oldalon Emily Bölknél.
Németh András korábban is célzott arra, nem szimpatikus számára, hogy nem magyar edző ül a Ferencváros kispadján, és ezt a véleményét az Indexnek is megerősítette.
Számomra érthetetlen az egész, és nehéz elvonatkoztatni attól, hogy minimum hasonló teljesítményre magyarországi edzők is képesek lennének
– vélekedett a témával kapcsolatban Laurencz László, aki szerint a Szeged Aalborg elleni győzelme a jó példa arra, hogy hazai edzővel is lehet jó eredményeket elérni.
„Valami nagyon nem működik a csapat körül” – tette hozzá Laurencz.
A dán edzőkre mindig is nagy volt a kereslet külföldön. Az elmúlt években hárman is komolyabb szerepet töltöttek be hazánk női kézilabdázásában: Kim Rasmussen 2016 és 2019 között volt a női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, míg ettől a szezontól a Győr és a Ferencváros kispadján is dán szakember foglal helyet: Ulrik Kirkely, valamint Martin Albertsen.
A két szakvezető pályafutásában több közös pont is van. Mindketten vezettek dán topcsapatot, és feltörekvő kézilabdás nemzetek fejlesztési projektjeinek vezetésével is megbízták őket, ugyanakkor
Final Fourt eddig mindketten csak televízión keresztül követhettek.
Karrierútjuk azonban mégis sok szempontból eltérő.
Kirkely edzői pályafutását a Közel-Keleten, a bahreini és a szaúd-arábiai férfi válogatottnál kezdte, majd a dán női kézilabda-válogatottnál volt másodedző 2012 és 2015 között. Ezt követően kétévnyi odensei munka után a japán női nemzeti együttes vezetésével bízták meg, valamint azzal, hogy a 2020-as tokiói olimpiára ütőképes csapatot építsen.
2017 és 2021 közötti munkájával félsikert ért el a távol-keleti szigetországban. Míg a japánokból mindenkire veszélyes középcsapat vált, akik a hazai rendezésű, 2019-es világbajnokságon a legjobb tízbe kerültek, addig a kontinensviadalokon végül egyszer sem sikerült legyűrni az ősi rivális Koreai Köztársaságot, emellett a tokiói olimpián is utolsó, 12. helyen végeztek.
Kirkely 2020-ban hazatért Odensébe, és az olimpián is már csak félállásban volt szövetségi kapitány. 2021-ben és 2022-ben megnyerte a dán bajnokságot, a Bajnokok Ligájában azonban a legjobb nyolcnál nem tudott tovább menetelni. Valószínűleg előbbi teljesítménye az, ami végül győri szerződést eredményezett.
Martin Albertsen ezzel szemben a 2000-es évek egyik dán kirakatcsapatát, a Viborgot segítette vezetőedzőként bajnoki címhez 2002-ben és 2004-ben.
Utóbbi szezonban az akkor Bajnokok Ligáját nyerő másik szupercsapatot, a többek között Bojana Popoviccsal és Ausra Fridrikasszal felálló Slagelsét előzte meg. Érdekesség, hogy Albertsen az első dán bajnoki címénél 28, a másodiknál még mindig csak 30 éves volt.
Ezután rövid németországi kitérőt követően visszatért Dániába előbb a Randers, majd ismét a Viborg vezetőedzőjeként. 2014-ben bízták meg a német Bietigheim irányításával, amelyből „final fouros” csapatot próbáltak fejleszteni. A projekt azonban rosszul sült el, a Bietigheim a legjobb négy közelébe sem ért Albertsen irányításával, akit végül 2019-ben menesztettek a német klubtól.
A szakvezetőt 2018-ban bízták meg a svájci női kézilabda fejlesztését célzó óriásprojekt vezetésével. Irányítása alatt a svájci korosztályos válogatottak egyre jobb eredményeket értek el, és a fiatal játékosok külföldre igazolása is megindult. A felnőtt válogatott viszont a 2022-es Európa-bajnoki szereplésén és horvátok elleni pontszerzésén kívül – amiben nagy szerepet játszott az oroszok kizárása a selejtezőből – nem jutott ki egyetlen világversenyre sem. Ezt követően érkezett a Ferencváros ajánlata.
Kirkely és Albertsen karrierjében tehát az az eltérő, hogy a sok hasonlóság mellett Kirkelyt inkább szakmai pályája alapvetően felfelé ívelő szakaszánál kereste meg a Győr, míg
Albertsen az elért eredményeket és az általa irányított csapat minőségét tekintve 28-30 évesen, nagyon korán volt a csúcson, azóta pedig egyetlen projekt sem végződött igazi sikerrel, amivel megbízták.
Különösen érdekes töltetet ad a kinevezésének az is, hogy többször is „megmérkőzött” Elek Gáborral, ezekből az ütközetekből azonban rendre a Ferencváros korábbi szakvezetője került ki győztesen akkor is, amikor Albertsen a Bietigheimet irányította, valamint a 2012-es KEK-döntőben is, ahol a Ferencváros a dán szakember által vezetett Viborgot verte oda-vissza.
Zsiga Gyula, a Dunaferr egykori Bajnokok Ligája-győztes vezetőedzője is utalt rá, hogy a Bietigheimnél nem nagyon jöttek össze Albertsen húzásai. A szakember szerint a dán edző közelmúltbeli eredményei nem jelentik azt, hogy gyenge lenne szakmailag, hanem inkább azt, hogy ami működőképes Svájcban, az nem biztos, hogy egy sok légióssal dolgozó profi klubnál, mint a Bietigheim vagy a Ferencváros, szintén beválik.
Az utánpótlásban és a kisebb csapatoknál hatékony technikai-taktikai gondolkodásos edzésmód nem feltétlenül átültethető egy Ferencváros-kaliberű csapathoz
– fogalmazott Zsiga. Hozzátette, az sem feltétlenül ülhet a népligetieknél, hogy Albertsen északi kommunikációs stílusát hitelesnek fogadják el a nagyrészt közép- és kelet-európai kultúrában szocializálódó magyar, valamint balkáni játékosok.
„Ha a kommunikáció nem olyan, az a női kézilabdában többszörösen visszaüthet” – tette hozzá a szakember.
Kubatov Gábor az Indexnek is úgy nyilatkozott, hogy idén már a Bajnokok Ligája-győzelem a Ferencváros célja, emellett korábban is említette, hogy öt éven belül mindenképpen meg kell nyernie a csapatnak a legrangosabb nemzetközi kupasorozatot.
Álmodozáskategória Bajnokok Ligája-győzelemről beszélni
– jelentette ki a témával kapcsolatban Laurencz László, aki szerint ehhez a játékosállományban, az edzői stábban, és úgy általánosságban mindenben fejlődésre lenne szükség a csapatnál.
(Borítókép: Martin Fruelund Albertsen, a Ferencváros vezetőedzője magyaráz a játékosoknak a női kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének 1. fordulójában a francia Metz Handball ellen játszott mérkőzésen az Érd Arénában 2023. szeptember 9-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)