A magyar férfi kézilabda-válogatott végletekig kiélezett mérkőzésen 27–27-es döntetlent játszott Észak-Macedónia ellen a dán-horvát-norvég közös rendezésű világbajnokság szerda esti összecsapásán, a D csoport első fordulójában.
„Dobar dan!” – köszöntünk az Aréna parkolója előtt álló biztonságinak, abban a reményben, hogy némi eligazítást kapunk tőle. A bizakodás azonban hamar elszállt, mikor sem angolul, sem németül nem sikerült kihúzni belőle egy szót sem.
Ám az első benyomás ezúttal még véletlenül sem volt döntő, sem a szervezettség, sem a vendéglátók kommunikációját illetően...
A horvát–dán–norvég közös rendezésű világbajnokságot a magyar férfikézilabda-válogatott Varasdon, Észak-Macedónia ellen kezdte meg. Érdekesség, hogy a két csapat eddig csak tétmérkőzésen találkozott egymással, a mieink szempontjából 13 mérkőzésen 11 győzelem és két vereség a mérleg. Balkáni ellenfelünk igencsak megszenvedett a vb-kvalifikációval: az utóbbi években rendkívül sokat fejlődő Feröer-szigetek ellen hétgólos vereséget szenvedett. Ám hazai környezetben még magabiztosabb, 34–26-os győzelmet aratott, így zsinórban hetedszer is kijutott a világbajnokságra, míg a magyarok sorozatban ötödjére.
Chema Rodríguez szövetségi kapitány a nagy tornát megelőző sajtótájékoztatón kiemelte, az északmacedón csapat alacsonyabb játékosokból áll, akik gyorsak, jók az egy-egy elleni játékhelyzetben, ezért esetünkben kiemelten fontos lesz a visszarendeződés. A szakember hozzátette: az ellenfél nagy előnye, hogy Kiril Lazarov válogatottjának nagy része egy csapatban, méghozzá az általa irányított klubcsapatban játszik. Tulajdonképpen egész évben együtt készülhet.
A nagy torna nyitónapjának keddi mérkőzésein nem született meglepetés, a dánok és a franciák is hozták a kötelezőt – ugyanígy tett vasárnapi ellenfelünk is a korai mérkőzésen, nagyon könnyedén, 40–23-ra legyőzve Guineát.
A varasdi helyszín már kora délután megtelt élettel, nemcsak a nyitómeccsen érdekelt holland drukkerek érkeztek csoportosan, énekelve, jó hangulatban, hanem a magyarok és az északmacedónok is. Guineait ellenben egyet sem lehetett látni. A kezdésre a környék a hótól fehére burkolózott, de ez a télies klíma bent az arénában nem érződött. Azzal együtt sem, hogy a nap első mérkőzésén nemhogy a telt ház, még a széksorok tizedének megtöltése sem jött össze. Ellenben a szomszédos kocsmában őrületes – a magyarokra nézve azonban messze nem barátságos – hangulatot teremtettek a balkániak, már órákkal a meccs előtt...
Visszatérve a mieinkre: a 18 fős keretből minden mérkőzés előtt két kimaradót nevez meg a kapitány, a mai napon a tatabányai duó, a 36-szoros válogatott kapus, Bartucz László, valamint a jobbszélső, Rodríguez Pedro figyelte a lelátóról a párharcot.
A kezdést megelőző percekben a kocsmai tapasztalat köszönt vissza a varasdi aréna lelátóján is: a macedónoknak fenntartott szektorok csaknem megteltek. A magyarok – noha innen alig 40 percnyi autót a határ – több mint foghíjasok maradtak. Tegyük hozzá, összességében a telt háznak ezúttal sem ért közelébe az érdeklődés, nem kis részben az erősen félreárazottnak tűnő, a legolcsóbb szektorokba is 50-70 eurót kóstáló belépőknek köszönhetően.
Noha balkániak éles füttyszava kísérte minden passzunkat, az első támadás lehetőségével élni tudott a magyar válogatott, Ilic Zoran talált a kapuba rögtön a meccs elején. A kapunkban kezdő, ezzel vb-korrekorderré avanzsáló Mikler Roland elsőre még nem tudott védeni, a második macedón akciónál viszont már a helyén volt (igaz, végül nem húztak védést a neve mellé), így szűk négy perc után 3–1-es előnybe kerülhettünk és kerültünk is Fazekas Gergő találatával.
A meccs kezdeti szakaszában Ilic főszereplőnek bizonyult, magabiztos helyzetkihasználással három lövésből három gólt dobott, így hat perc után 5–2-es magyar vezetés állt az eredményjelzőn. Ekkor azonban jött egy komolyabb hullámvölgy, míg a találkozót érezhetően idegesen kezdő déliek apránként elkapták a fonalat. A következő hét percben nem is szerzett más gólt, csak macedón játékos, Martin Szerafimov pedig egy értékesített hetessel a 12. percben fordított, a találkozón először vezetéshez segítve a sárga mezeseket (5–6).
Filip Kuzmanovszki bomba gólja után már kettővel ment a papíron vendégnek számító, ám a lelátó által egyértelműen hazaiként favorizált Észak-Macedónia. Fazekas ugyan megtörte a gólcsendünket, ezzel még nem másztunk ki a gödörből. 6–9-es állásnál, alig több mint tizenöt perc elteltével Chema Rodríguez időt kért, egyúttal kapust is cserélt, Mikler helyére Palasics Kristófot küldve.
Üldözőszerepbe kényszerülve Ónodi-Jánoskúti Máté első nagy tornán szerzett találatával, majd Imre Bence kínaiból lőtt góljával kapaszkodtunk (8–10). Szerafimov kapufára dobott hetesét viszont nem tudtuk megbüntetni, Lékai Máté ziccerpasszából Bánhidi Bence bombázott a kapusba a 20. perc végén. Lékai 36 éve minden rutinjával igyekezett nyugtatni, labdával és labda nélkül is irányítani a társakat. A 23. percben épp az ő találatával sikerült felzárkóznunk egyetlen gólra (10–11). Egyenlítéshez azonban ekkor még nem volt labdánk, ráadásul egy néhány másodperccel korábbi, vitatható ítélettől fűtve Sipos Adrián összeszedett egy kétperces kiállítást, ezzel visszavetve a mieink éledező lendületét. Mire kiegészültünk ismét három volt közte (11–14).
Azonban ezzel sem veszett minden. Sőt. A szünet előtti percekben előbb Bodó Richárd, majd Bánhidi találatával faragtunk a hátrányon, végül Lékai üres kapura dobott, csaknem egészpályás találatával egyenlítettünk is (14–14). A fordulatok azonban még mindig nem értek véget az első játékrészre, az utolsó másodpercben elengedett, végül a videózás alapján meg nem adott északmacedón találat is kellett ahhoz, hogy ne hátrányban vonuljunk az öltözőbe. Noha az 57 százalékos lövéspontosságra nem lehettek túl büszkék a mieink, Palasics 44,5 százalékos védési hatékonysága már bizalomra adott okot.
Szünet után még tovább javított a magyar kapusok eredményességén a Benfica játékosa, a mieink pedig egy újabb pontos Ilic-befejezéssel a tizedik perc óta először újfent előnybe kerültek. A vezetés azonban ekkor még kérészéletű volt. A nyomás azonban visszakerült az északmacedónokra, akik megint elkezdtek egyre többet hibázni támadásban, ez pedig magával vonzott több, a kelleténél agresszívebb megoldást védekezésben is. Martin Velkovszki kiállítása és Imre Bence értékesített hetese pedig csak rontott a balkáni idegek állapotán (17–16).
A mérkőzés ezen periódusában Észak-Macedónia egyértelműen Nikola Mitrevszki bravúrjainak köszönhette, hogy nem került nagyobb hátrányba. A játék rendre úgy hozta, hogy Kumanovszkiék vérverejtékkel összehozott egyenlítése után gyorsan tudtunk újfent előnybe kerülni, kettővel azonban csak nem tudtunk elszakadni, mindegy hány esélyt kaptunk rá...
A 41. percben újfent, – a mérkőzésen összességében másodszor – a videóbíró került a főszerepbe. Ezúttal pedig nem a mieinknek kedvezett a döntés. Szita Zoltánt túlzott erőbevetésért piros lappal kiküldte a játékvezetői páros. Így a gólja után néhány másodperccel végleg elveszítette a Wisla Plock balátlövőjét a válogatott. Már-már úgy tűnt, a mieink bravúros védekezéssel kihúzzák a kétperces emberhátrányt – a passzívjelzés nélkül kétszer is rendkívül bő lére engedett északmacedón támadás ellenére is –, ám Kuzamovszki néhány másodperccel annak lejárta előtt egalizált (19–19).
A megpróbáltatások pedig még mindig nem értek véget, Imre Bencét ezúttal a kapus fejbedobása miatt állították ki két percre, amiből kaptunk egy üres kapus gólt, így pedig az utolsó negyedórát hátrányból kellett megkezdenünk (19–20). Palasics pillanatai következtek, aki kétszer is eredményesen robbant ki a kapujából. Ide-oda billegett az állás, a 47. percben mi vezettünk, a 49.-ben újfent ők (21–22).
Chema Rodríguez úgy döntött, még az utolsó tíz perc előtt kihasználja a második időkérését. Bodó újabb bombával tért vissza a pályára, majd kiosztott egy látványos asszisztot Krakovszki Zsoltnak is, így az 51. perc egygólos magyar előnyről indulhatott (23–22). A rendkívül kiélezettnek ígérkező végjáték kezdetén Palasics két újabb védést tett a közöshöz (9/21, 43 százalék állt ekkor a neve mellett).
A játékvezetők nem sokra rá viszont újabb kétperces kiállítást tettek a magyar csapat neve mellé. Kuzmanovszki a találkozón jegyzett kilencedik találatával büntetett, amivel messze kiemelkedett a teljes mezőnyből (Ilic járt ekkor hatnál). A két percet mindenesetre csak egy góllal vesztettük el, így létszámegyenlőségnél már a 25–24-es vezetés megszerzésében támadhattunk. Érett, hogy végre mi is kapjunk egy előnyt. Meg is kaptuk, miután Milan Lazarevszki mászott bele Bánhidi arcába. Csakhogy labdavesztés után mi kaptunk belőle szinte azonnal egy üres kapus gólt (24–25).
Rákapcsoltak a sárga-pirosba öltözött drukkerek, érezve, hogy milyen közel jár csapatuk a bravúros pontszerzéshez a vb nyitómeccsén. Lékai üres kapura szerzett újabb találata hűtötte le valamelyest az északmacedón kedélyeket Palasics kapuja mögött, de ez is csak annyit jelentett, az utolsó négy percnek is egálról vág neki a két rivális (25–25).
Ezúttal a magyar válogatottnak jutott az a hálátlan szerep, hogy az idő szorításában rendre egygólos hátrányban fusson az eredmény után. Bodó kiemelkedő egyéni teljesítménye jelentett kapaszkodót, aki ötödször is kifogott Mitrevszkin egy átlövéssel a fal felett, mellett. Azonban úgy tűnt, ez sem lesz elég. Másfél perccel a vége előtt Kuzmanovszki labdája talált utat Palasics bal keze és a bal kapufa közt utat a hálónkba (26–27).
Megint Bodó vállalta el a lövést, de ezúttal Mitrevszki védeni tudott, így pedig az utolsó 45 másodpercet végigtámadhatták az egygólos előnyben lévő északmacedónok, akiknek időkérés után már csak annyi dolguk lett volna, ne adják el a labdát. Bóka Bendegúz azonban el tudta csenni még azt, és így 11 másodperccel a vége előtt Ligetvári legalább az egyik pontot megmentette nekünk (27–27).
A mieinkre két nap múlva a Guinea elleni találkozó vár, majd az első csoportkör végén Hollandiával mérkőzik meg vasárnap este.
D csoport, 1. forduló
A csoport állása: 1. Hollandia 2 pont, 2. Magyarország és Észak-Macedónia 1 p, 4. Guinea 0 p.
Január 17., péntek
Január 19., vasárnap
További mérkőzések:
A csoport (Herning):
E csoport (Oslo):
H csoport (Zágráb):
(Borítókép: Nikola Markoski és Szita Zoltán 2025. január 15-én. Fotó: Ognen Teofilovski / Reuters)