Május 10-én a legendás NBA-edző, a New York Knicks mostani elnöke, Phil Jackson feltett egy ártatlannak tűnő kérdést twitteren, hogy hogyan is állnak azok a csapatok a főcsoport-elődöntőkben, amik leginkább a hárompontosokra építik a játékukat. Illetve mindenképp ártatlannak vehettük volna, ha akkor épp nem pont vesztésre állt volna a négy magasabban kiemelt, és egyébként a triplákkal elég jól építkező csapat, a Houston Rockets, a Golden State Warriors, az Atlanta Hawks és a Cleveland Cavaliers.
Azóta persze ez a négyes jutott a két főcsoportdöntőbe, úgyhogy Jackson és mindenki más is megkapta a válaszát, de így is elhamarkodott lenne azt mondani, hogy a két párharc csak a triplákon dőlhet el.
A Rockets 1-3-ról állt fel a Los Angeles Clippers ellen, ami intő jel lehet a Warriorsnak, csakhogy ők meg brutálisan intézték el a Memphis Grizzliest 1-2-es hátrányból: a sorban megnyert utolsó három meccsen +50-es volt a pontkülönbségük. Az alapszakasz-legjobb Golden State nem véletlenül jutott idáig, nincs náluk tehetségesebb, gyorsabban és fegyelmezettebben védekező, illetve tempósabban támadó és jobban dobó csapat, ráadásul, ha kell, teljesen új dolgot is elő tudnak kapni, hogy kizökkentsék az ellenfelet.
A Houstonnak viszont már rég otthon kellene pihennie, hiszen 1-3-nál úgy tűnt, a Clippers simán kivégzi őket, de nem így lett. Ez a küzdőszellem az egész szezonban megvolt náluk, Dwight Howard, Patrick Beverley és Donatas Motiejunas sérülései után is életben maradtak, és mint egy vadállat, sérülten, sarokba szorítva a legveszélyesebbek. Éppen ezért a kiszámíthatatlanság a legnagyobb fegyverük: addig oké, hogy James Harden tucatjával szállítja a büntetőket, Howard pedig a nagyját kihagyja ezeknek, de hogy a többiektől mi jön, az hatalmas kérdőjel. Annyira sokoldalú a keret, hogy bármilyen egységgel fel tudják venni a versenyt, de hogy a sokoldalúság a végén azt is jelenti-e, hogy jobbak lesznek, mint aminek látszanak, az már egyáltalán nem biztos. Ráadásul hét meccset kellett lenyomniuk a Clippers ellen és rá két napra már kezdik is a következő szériát, miközben a Golden State 15-e óta pihenhet.
Az alapszakasz négy meccséből mindet a Warriors nyerte, átlagosan majdnem 13 pontos különbséggel, de az a párharc, ahol az MVP-szavazás két legjobbja találkozik, mindenképpen emlékezetes lesz.
Hiába a Cleveland az alacsonyabban kiemelt, az lenne a meglepetés, ha a Hawks jutna a döntőbe. És mindez egyetlen ember, LeBron James miatt, aki képes a vergődő, sérüléssekkel küzdő csapatot is magával rángatni, köszönhetően annak, hogy most épp fehéren izzó formában van. Védekezésben még mindig nem a legjobb a csapat, és éles váltás lesz a főleg ebben jó Chicago Bulls után az Atlanta elleni játék, de a védelem pont annyit hoz össze náluk, hogy a támadásban kellően kényelmes tempóban maradhassanak végig.
A Hawks viszont talán nem is érhetett volna ide rosszabb formában: rengeteg hibával játszanak, gyűlnek az apró sérülések, nem jönnek a hárompontosok, Jeff Teague pedig borzasztó az elmúlt meccseken. Az még nem lenne baj, hogy nincs egy klasszikus értelemben vett szupersztárjuk, de az már az, hogy nincs jelenleg senki, akit előre tudnak tolni, ha nagy a baj, hogy kicsit felrázzon mindent és mindenkit. Vitathatatlan, hogy idén négy All-Starjuk volt, de a rájátszásban egyik sem hozott olyan szintet, amire James vagy Kyrie Irving képes a másik oldalon.
Az alapszakaszban a Hawks volt a jobb, 3-1-re vitték a négy közös meccset, úgyhogy nem szabad leírni őket.