Utoljára az 1999-es kosárlabda-Európa-bajnokságon szerepelt a magyar válogatott, azóta hiába próbálkozott a kijutással. Nem példa nélküli, hogy ilyen sokáig hiányozzon a csapat, 1969 után is volt 30 év szünet két Eb-nk között. A sportág az 1990-es években nagyon népszerű volt, ezrek jártak a meccsekre, és olyan klasszisaink is akadtak, mint az NBA-ig jutó Dávid Kornél, vagy a több országban is bajnok Gulyás Róbert. A sportág a kétezres évek elején leszálló ágba került, és ugyan újra van némi fejlődés, de egészen eddig még azzal a lehetőséggel sem tudott élni a válogatott, hogy a korábbi 16-ról 24 csapatossá bővítették az Eb-t.

2011-ben emiatt is nagy reményekkel futottak neki a pótselejtezőnek, megfiatalított csapatról beszéltek, de az eredmények nem jöttek, csúnyán elvéreztek akkor. A 2013-as kvalifikáció sem sikerült, bár az biztató volt, hogy a horvátokkal és az ukránokkal is szoros meccseket játszott az ekkor már Rátgéber László vezette csapat.

A 2015-ös Eb-re Stojan Ivkoviccsal készültek. Kétlépcsős volt a selejtező, elsőre nem sikerült a továbbjutás, a második szakaszban pedig drámaian bukták el az Eb-t az új edzővel. Az utolsó fordulóban 17 ponttal kellett volna verni a cseheket, de csak 15-tel sikerült.

Ha muszáj nyerni, jön a görcs

A Kezdo5.hu szakportál vezető szerkesztője, Zsivera Gábor szerint az előző három Eb-n is ott kellett volna lennie képességei alapján a magyar válogatottnak, de a kötelező feladattal lélektanilag képtelen volt megbirkózni.

A válogatott a 2014-es selejtezők után újabb két évet kapott az építkezésre a helyén maradó kapitánnyal, de abban azért nem lehetett reménykedni, hogy hirtelen szintet ugrik. Igazán erős külföldi bajnokságban alig találni magyart, a hazai liga pedig évek óta egy helyben jár, keveseknek sikerül itt klasszissá fejlődni.

A 24 csapatos Eb-re tizenhárom csapatnak nem kellett külön selejteznie. A több országba szétszórt torna miatt eleve négy házigazda (Finnország, Izrael, Románia, Törökország) kapott indulási jogot, míg kilenc válogatott  (Spanyolország, Litvánia, Franciaország, Szerbia, Görögország, Olaszország, Csehország, Lettország és Horvátország) az előző Eb-eredmények alapján lett automatikus résztvevő.

A korábbi eredményeivel a válogatott a második kalapba került a selejtező sorsolásakor. A papíron nála erősebb Macedóniával, illetve a gyengébb Nagy-Britanniával és Luxemburggal került a G csoportba.

Triplákkal indult az álomsorozat

Kecskeméten remek rajtot vett a válogatott, a briteket 96-77-re győzte le. Az ott szerzett önbizalom a későbbi meccsekre is hatással volt több szakértő szerint is. A csapat jó dobóteljesítményt nyújtott, 13 hárompontossal rombolták a briteket. Eilingsfeld János mind a négy kísérlete eredményes volt, de Hanga Ádám is bevágott hat triplát, mellettük még Vojvoda Dávid termelte a pontokat. A selejtezőkön világossá vált, hogy a csapatot ők ketten, Hanga és Vojvoda húzza. Az ő klasszis teljesítményük elengedhetetlen volt a győzelmekhez.

Hanga a 2015-ös selejtezőket sérülése miatt kihagyta, de a nyáron elképesztően erős Euroliga- és spanyol bajnoki szezonja után visszatért a válogatottba a Saski Baskonia légiósa. Egyértelműen vezér lett, a megszokott hátvéd posztjától eltérően irányítóként is játszatott. Kétszer is bekerült a forduló válogatottjába, a pontszerzés mellett a védekezésben is jól átlagoló Hanga. Luxemburg ellen nem volt kérdés, hogy nyernek, de a stabil Eb-résztvevő Macedónia megverése már bravúrnak számított, még akkor is, ha több húzóember, mint az NBA-t is megjárt Pero Antics, vagy a szintén center poszton játszó Predrag Samardžiski hiányzott is tőlük. A háromból három győzelemmel már közel került a továbbjutás, ami a britek elleni sikerrel már csak formalitásnak tűnt. Luxemburgot kint is verni kellett, ez is összejött, ráadásul a britek megverték Macedóniát, így már a csoportelsőség is megvan. Az utolsó körben szombaton így már gálameccs jön.

„Az 1999 óta rendezett selejtezők több mint felén esélyesek voltunk, de most sikerült átlépni a saját árnyékunkat. Ez komoly mentális erőről tanúskodik. A korábbi évek sikertelensége az összefogás hiányára is visszavezethető. Ebben sokat javultunk. Ugyan most sem a legerősebb összeállítású a válogatott, mert Lóránt Péter vagy Rosco Allen is ott lehetne, de a szövetségi kapitány állítja össze a csapatot. Az eredmény pedig Ivkovicot és stábját igazolja, nagyot alkottak, igazi egységgé tudták összegyúrni a behívott játékosokat – mondta Zsivera.

Még egy futballpárhuzam, ahogy a futballistáknál, úgy a kosárválogatottban is van olyan játékos, aki több szerepet kap benne, mint a saját klubjában.

A különbség, ami hiányzott: Hanga

A szakíró úgy látja, hogy Hanga visszatérése jelent markáns különbséget a mostani és a korábbi csapat között, de azért nem csak az egyéni teljesítményeken múlt a továbbjutás. „Hangával sztárjátékos adódott a meglévő maghoz, de azt is látni kell, Ivkovic mindig olyan szerkezetű csapatokkal volt erős, ahol két kreatív embere volt. Hanga mellett most Vojvodáé volt ez a szerep."

Zsivera szerint most a helyén van a keret, de az még nem érte el a képességei határát, úgy véli, a finnekéhez hasonló utat is van lehetőség bejárni. Finnország is sokáig távol volt az Eb-ről, de 2011-ben visszatért, kilencedik lett, majd két évvel később megismételte ezt az eredményt. Tavaly pedig tizenhatodikként végzett.

A jó Eb-szereplés is lökést adhat a hazai kosárnak, de - ha nem is nagyon látványosan - a tao-támogatásoknak köszönhetően is fejlődik a sportág. „Az állandóság hiányzott, a csapatoknál folyton cserélődtek a játékosok, jöttek-mentek a légiósok, de szerencsére ma már vannak olyan klubok (Falco, MAFC, Pécs, ZTE, Vasas Akadémia), amelyek jó pár éve építgetik a csapatukat saját nevelésű játékosokból. Az új generációból pedig még több Hanga vagy Vojvoda jöhet ki."