Négy évvel ezelőtt még utcai árusként próbált Athénban karórákat és táskákat rásózni a járókelőkre, hogy eltartsa a családját, akik egész életükben attól féltek, hogy egyszer jön a görög hatóság, és az egész családot kiutasítják az országból. Ma már a modern kori NBA kuriózumaként beszélnek róla, akihez hasonlót még sohasem látott a sportág. Giannis Antetokounmpo csodálatos története a görög menekültek sanyarú sorsától egészen a Fehér Házig és a szupersztárságig.
Ahogy az egyik legismertebb NBA-szakíró, Bill Simmons írta nemrég, az egyik legjobb érzés a kosárlabdában, amikor olyat látsz, amihez hasonlót addig talán soha. Kareem Abdul-Jabbar, Magic Johnson, Michael Jordan, LeBron James, Steph Curry és még sorolhatnánk azokat a játékosokat, akik a maguk módján paradigmaváltóknak számítanak a sportban. Sokak szerint a következő ilyen játékos az a Giannis Antetokounmpo lehet, aki különleges fizikai adottságainak és hánytatott gyerekkorából adódó mentális erejének köszönhetően jelenleg az NBA egyik legizgalmasabb játékosa.
Giannis Antetkounmpo (és innentől mi csak Giannisként hivatkozunk rá, ahogyan az amerikai szaksajtó is) 1994-ben született Athénban nigériai menekültek gyermekeként. Édesapja focista, édesanyja magasugró volt Nigériában, de az emberjogi helyzet, a politikai instabilitás, az erőszak és az egyre romló életkörülmények miatt az egész családdal Görögországba szöktek, hogy rendes jövőt teremthessenek a gyerekeiknek.
Athén Sepolia nevű szegénynegyedében élt az addigra hétfősre duzzadó család, édesapja kétkezi munkából, édesanyja gyerekvigyázásból próbálta eltartani a családot, miközben végig attól rettegtek, hogy egyszer hazaküldik őket Nigériába. A családnak ugyanis nem voltak sem görög, sem nigériai papírjai, és Giannis a testvéreihez hasonlóan úgy nőtt fel, hogy
Másik bátyjával, Thanasisszal ezért kénytelen voltak karórákat, táskákat és más csecsebecséket árulni Athén utcáin, hogy segítsenek szüleiknek pénzt szerezni ételre és a számlákra.
Közben persze folyamatosan sportoltak, először nyilván fociztak, de aztán mindkét testvér (majd Giannis másik két öccse is) átnyergelt a kosárlabdára, ahol igazán kiemelkedtek a többiek közül. Végül mindketten kikötöttek a sehol sem jegyzett Filathlitikos ificsapatánál.
Ugyan illegális bevándorlóként a sors nem bánt kesztyűs kézzel a családdal, a szülők ragaszkodtak ahhoz, hogy újdonsült hazájuk szokásaihoz alkalmazkodva a gyerekeik már görög nevet kapjanak a nigériai mellé. Így lett a még Afrikában született Francis után a többi gyerek neve Thanasis, Giannis, Kostas és Alexis.
Közülük Giannis és Thanasis is csak akkor kapták meg hivatalosan a görög állampolgárságot, amikor behívták őket a válogatottba. Giannist már az U20-as Eb-n kipróbálták 2013-ban, így 18 évesen lett görög állampolgár, méghozzá gyorsított eljárásban az országért tett kiemelkedő munkájáért, egy hónappal a draft előtt. Ekkor görögösítette a nevét Antedokunbóról a még nehezebben kiejthető Antetokounmpóra.
Jól jelzi, mennyire nyomorúságos manapság bevándorlónak lenni, hogy amikor Giannis a draft után görög zászlót lengetve került be a hírekbe, a választásokon parlamenti mandátumot szerzett Arany Hajnal nevű nyíltan neonáci párt vezetője a tévében tette fel a normális embereknél fel sem merülő kérdést:
Ha banánt és görög zászlót adsz az állatkertben a csimpánznak, attól görög lesz?
Giannis erről később mindössze annyit mondott, hogy egyik fülén be, a másikon ki. Nem csoda, hiszen olyan helyen nőttek fel, ahol egyedüli fekete családként a környéken állandó támadásoknak voltak kitéve, a lelátóról folyamatosan huhogtak nekik, és az Arany Hajnal tagjai és más szélsőjobboldaliak máig folyamatosan támadják minden görög online felületen.
A sors iróniája, hogy a nyilatkozatot tevő Nikolaos Michaloliakos Arany Hajnal-vezető Giannis és egész családjának letartóztatását követelte, amikor a görög elnök köszöntötte az Országházban. Nem sokkal később börtönbe zárták szervezett bűnözés miatt, ahonnan azóta sem engedték ki. Giannis pedig közben szegény bevándorlóból milliomos NBA-sztár lett, és igazi nemzeti hős Görögországban.
A két Antetokounmpo végül a 2012-2013-as szezonban robbant be, amikor a Filathlitikos felkerült a görög másodosztályba, ahol a testvéreknek köszönhetően egészen a harmadik helyig jutottak. Már ott kitűntek termetükkel (mindkét szülő kifejezetten magas), robbanékonyságukkal, majd amerikai megfigyelők is érkeztek a meccseikre, köztük John Hammond, a Milwaukee Bucks general managere, aki látva a langaléta irányítót, élőben csak annyit mondott Giannis menedzserének, hogy a srác élete hamarosan gyökerestül megváltozik.
A Filathlitikus azonnal kiesett Giannis nélkül, akit a szurkolók nyomására úgy hívtak be a görög All Star-gálára, hogy hivatalosan ilyet a másodosztályból nem is lehetne. Tinédzserként.
Az akkor 18 éves Giannis híre ugyan már körbejárt egy ideje, de még annyit sem tudtak róla nemzetközileg, mint a két évvel később szintén a semmiből felbukkant lett Kristaps Porzingisről, aki hasonlóan kimagasló karrier előtt áll. Larry Drew, a Bucks akkori edzője mindössze pár felvételt látott egy fiatal játékosról, aki a sehol sem jegyzett görög másodosztályban irányít, passzol, védekezik, és egymagában felszántja a pályát.
A Bucks végül a 2013-as drafton a 15. helyen vitte el Giannist, és Drew-ban csak akkor tudatosult, hogy ez a srác nem 185, hanem 205 centi magas, és irányító. De még így is abszolút sötét lónak számított azon a 2013-as drafton, amiről bátran ki lehet jelenteni, hogy ennek az évtizednek a leggyengébb felhozatala volt. Elég megnézni, hogy melyik 14 játékost tartották hasznosabbnak Giannisnál, hogy kiderüljön, a Bucksnak sikerült több mint egy tucat csapatot átverve ennek a korosztálynak a legeslegjobbját kihalászni Görögországból úgy, hogy ebből a garnitúrából még a Giannisnál is hátrébb sorolt Rudy Gobert az egyetlen, akinek valós esélye van egyszer bekerülni az All-Star csapatba.
A Milwaukee Bucks ugyan egyszeres NBA-bajnokként elmondhatja magáról, hogy olyan klasszisok és legendák is megfordultak nálunk, mint Kareem Abdul-Jabbar, Vin Baker, Oscar Robertson, Glenn Robinson, Ray Allen vagy Sidney Moncrief, de soha sem számítottak túl vonzó célpontnak.
A Chicagótól északra, a Michigan-tó partján található Milwaukee enyhén szólva sem számít amerikai metropolisznak. Alig 600 ezren lakják (2014-ben ezzel a 31. legnagyobb amerikai város lett), sokáig a sörfőzés amerikai fővárosának számított a sok német bevándorló miatt, de mára mindössze csak a Millernek van kirendeltsége a városban. Sportszinten nem igazán mondhatók sikeresnek, a négy nagy amerikai sportág közül csak baseball- és kosárcsapatuk van, előbbi a soha semmit nem nyerő Brewers, utóbbi pedig az egy bajnoki és két konferenciacímmel büszkélkedő Bucks, ami a Forbes szerint az egész NBA második legkevesebbet érő klubja. Illetve itt van Amerika történetének legrégebb óta létező profi focicsapata, a Milwaukee Wave teremfoci egyesület is.
Északon hideg van, nincs nyüzsgés, a média kevésbé figyel egy ilyen pici piacra, és nem hogy New Yorkkal, Los Angelesszel vagy Chicagóval nem tudtak versenyre kelni ebben a tekintetben, de olyan tradicionálisan fontos csapattá sem váltak soha, mint akár a Boston Celtics vagy a San Antonio Spurs. Egy nagypofájú egyetemi sztárpalánta ilyen helyen hamar motiválatlanná, nyűgössé, kedvetlenné válik, főleg ha nagyvárosból ment egyetemre. De a görög szegénységből érkező Giannisnak ez maga volt a megtestesült mesevilág, aminél jobbat el sem tudott volna képzelni.
Az ember bármilyen nagyobb hangvételű cikkhez ér a neten, szinte mindenhol van egy-egy sztori arról, hogy Giannis mennyire idegenként érkezett az Egyesült Államokba, ahol a két és fél szobás lakását szüleivel és két öccsével osztotta meg. Alig beszélt angolul, az Amerikába jöttem és a Péntek esti gáz c. filmekből tanulta a nyelvet, miközben új csapattársai ruhákat és bútorokat adtak neki, a klub dolgozói segítették megtanítani vezetni, és a videós koordinátor szoktatta át a béna európai klubzenéről a hiphopra, majd magyarázta el neki, mit illik az utcán énekelni, és mit nem.
Giannis úgy érkezett 18 éves gyerekként az amerikai profiligába, hogy soha életében nem volt semmije a családján kívül, és mindössze annyit tudott a világról, amit néha a tévében látott.
Az amerikai média hamar észrevette, hogy Giannis annyiban is eltér a társaitól, hogy miközben a többiek sportautókkal, szép nőkkel és rapsztárokkal fotózkodnak a Twitteren, addig Giannis már attól el van ájulva, hogy életében először megkóstolhatta a gyümölcsturmixot. Szorgalmas, csöndes, érdeklődő személyisége hamar feltűnt edzőinek is, máig azt mondják róla, hogy a vesztes meccsek után azonnal edzeni megy, és addig dolgozik, ameddig csak bír.
A Sports Illustrated legfrissebb címlapsztorijában mondta erre Giannis, hogy
Otthon megtanultam gürizni úgy, hogy egyáltalán nem volt biztos a siker. Itt viszont ha dolgozom, annak garantáltan meglesz az eredménye. Ez a legjobb érzés az életben.
Mindenben megtalálja a motivációt és fejlődési lehetőséget, a negatív kommenteket gyakran lementi, és kirakja képernyőkímélőnek a telefonjára. Az iszonyatos munkabírása mellé az is jól jött, hogy az első szezonja alatt még nőtt 6 (!) centit, jelenleg 211 cm a magassága. A fizikai adottságai pedig legalább annyira fontosak, mint munkamorálja és az alapvetően kedves személyisége.
Anyuka magasugró, apuka és a legidősebb bátyó profi futballista volt, de a másik négy fiúgyerek mind a kosárlabdát választotta. A Filathrikosnál Giannisszal együtt játszó Thanasis egy évvel később került az NBA-be a New York Knicks 51. draft pickjeként, de neki nem sikerült az áttörés. Jelenleg a spanyol első osztályban induló MoraBanc Andorrában van, és bemutatkozott már a válogatottban is.
Van még két kisebb testvér, Kostas és Alexandros. Utóbbi még középiskolás, de persze kosarazik, előbbi pedig már az egyetemi bajnokságban játszik, alig pár centivel kisebb ismertebb testvérénél, aki megvan győződve róla, hogy Kostas lesz a legjobb játékos az egész családból.
Giannis már első szezonjában felhívta magára a figyelmet, alig pár hét alatt The Greek Freaknek, vagyis a Görög Szörnynek kezdték nevezni. Márpedig ha valakinek az amerikai sajtó ilyen hamar becenevet ad, az jelent valamit. Az újoncok közül a legtöbbet blokkolt a szezonban, bekerült a legjobb első- és másodévesek csapatába az All Star-gálán, illetve az idény végén a második legjobb újonccsapatba is.
Az mindenkinek feltűnt, hogy Giannis még nagyon nyers, kiforratlan játékos, nem feltétlenül tipikus erőcsatár, és nem igazán dob jól, de brutális fizikuma van, meghal a pályán minden percben, elképesztően jó a súlypontemelkedése, olyan mozdulatsorokat kombinál, mutat be, vagy akár talál ki ott helyben, amilyeneket ritkán látni (például a védjegyévé vált zsákolás eurostepből), ráadásul megdöbbentően hosszú karjai vannak. 221 centit mértek nála, ami azt jelenti, hogy
Mindezt úgy, hogy a kézfeje is akkora (30 cm), hogy még Barack Obama is csodájára jár. De közben amíg ilyen paraméterekkel minimum hármas-négyes, de inkább négyes poszton szoktak játszani, addig Giannis inkább egyes-kettes-hármas vonalon érzi jól magát. Amikor 2014-ben Jason Kidd átvette a Bucks irányítását, az addig hármas poszton erőltetett Giannis életében új fejezet kezdődött. Egy nyári ligás felkészülési meccsen kipróbálta Giannist irányítóban, majd szép lassan előkészítette az ördögi tervét: létrehozni az NBA legmagasabb irányítóját.
Kidd az NBA történetének egyik kiemelkedő irányítója, de teljesen más a fizikai felépítése, mint Giannisnak. Sőt, igazából Magic Johnsonon (206 cm) kívül nem igazán volt senki említésre méltó ilyen adottságokkal, ebben a pozícióban.
De közben Giannis nem is rendes irányító, hiszen olyan a világon nincs, hogy a legmagasabb játékos a kezdőben hivatalosan egyesként szerepel. De mégis van, Jason Kidd ezt megcsinálta Giannisszal, aki ennek köszönhetően lassan történelmi statisztikákat produkál, miközben olyan látványt nyújt a pályán, mintha tényleg valami pokolfajzat szabadult volna be, akinek a földöntúli mozgását képtelenség hirtelen feldolgozni, nemhogy levédekezni.
Órákig lehetne a legkülönfélébb statisztikákat mutogatni arról, hogy miért is fogható alig valakihez az NBA történetéből, helyette megmutatjuk azt az egy statisztikát, ami alapján a laikusok is megértik, miért annyira különleges egy 22 éves görög, 211 centis irányító (irányító center, erőhátvéd? mi is ő?!). Ő vezeti a listát a csapatánál
Erre az NBA történetében mindössze négy játékos volt képes, Dave Cowens, Scottie Pippen, Kevin Garnett és LeBron James. És akkor bárki csodálkozik azon, hogy ezt a szerény srácot szörnyetegnek tartják?
Kidd azt mondta, mindig is irigykedett Magic Johnsonra, amiért nála jó 10 centivel magasabban át tudott látni a játékosok felett, ami az irányítóknál egy meglehetősen hasznos adottság. Csakhogy keveseknek adatik meg, mert általában ők alacsonyabbak. Giannis esetében konkrétan ott tartunk, hogy
Kidd unortodox taktikája teljesen összezavarja a csapatokat, amin az sem segít, hogy közben maga Giannis is folyamatosan megdöbbentő dolgokat produkál.
Már most szinte egyértelmű, hogy az egyébként sem túl acélos keleti konferenciában Giannis fele ilyen durva formával is már komoly esélyes az All Starra, de ez már lassan eldöntött kérdésnek tűnik, és jóval komolyabb jóslatokkal jönnek.
Az elmúlt egy-másfél évben tucatjával érkeztek elemzések, ámuldozó cikkek arról, hogy Giannis még csak az alját kapargatja a saját potenciáljának, és ha még dobni is megtanítják (Kidd egyszer még a hárompontosoktól is eltiltotta, annyira nem megy még neki), akkor tényleg olyan játékos lehet, amilyet még soha sem látott ez a sport.
Addig persze még bármi történhet, mindenesetre a Bucks már így is jól járt. Most még csak évi 3 millió dollárt keres az újoncszerződése miatt (aminek akkora részét küldi haza a családjának, hogy egyszer nem maradt pénze taxira), de idén négy évre 100 millió dollárért hosszabbítottak vele, ami nem is rossz a klubnak, mert az épp most megemelt fizetési sapka miatt bőven kérhetett volna többet is. De Giannist ez kevésbé érdekli, saját bevallása szerint soha nem akarja elhagyni Milwaukee-t, legalábbis addig nem, ameddig bajnokcsapat nem lesz a Bucksból. A 2014-ben második helyen draftolt Jabari Parkerben megtalálta a társát, a most sérült Khris Middleton, vagy az idén mindössze a 36. helyen draftolt Malcolm Brogdon személyében akadnak tehetséges játékosok mellette. Már csak azt kell valahogy kitalálni a vezetőségnek, hogy Giannis köré egyáltalán hogyan lehet bajnokcsapatot építeni.
Ahogyan Steve Kerr a Warriorsnál Curryn, Greenen és a többieken keresztül megreformálta a hárompontos fontosságát, és indokolatlanná tette a nagy mulya centerek létezését, úgy most Kidd is unortodox módon csinál valami egészen mást, mint eddig bárki azzal, hogy egy tipikus magas erőjátékost tesz meg az első számú labdakezelőnek, aki köré szinte csak kisebb játékosokat rak.
Giannis szó szerint öles léptekkel halad a paradigmaváltók szűk kis elitjébe. Akkora léptekkel, hogy még az ellenfél edzői is kénytelenek bevallani utólag az állandó lépéshibázással kapcsolatos reklamálásaik után, hogy igen, ez a gyerek tényleg kettőt lép, csak akkorákat, amekkorát a tapasztaltabb trénerek sem láttak soha.
A Bucksot három évvel ezelőtt megvette két hedge fund befektető, akik a 2018/2019-es szezonra új arénát húznak fel Milwaukee-ban. Az Giannis hatodik idénye lesz, még mindig csak 24 évesen. Addig még pont van ideje kitalálni Kiddnek, hogy a Cleveland és a Toronto után harmadik legjobb keleti csapat lehessen a Bucks, és megtalálják azokat az embereket, akikkel 1971 után egyszer talán újra bajnokok lehetnek.
Ez még elképesztően messze van, és az NBA ennél jóval komplikáltabb, de annyiban talán mindenki egyetért, hogy már maga a sport nyert egy óriási tündérmesét, aminek a legjobb része még csak most következhet.
(Forrásként a Forbes, a Sports Illustrated, a Yahoo Sports, a Ringer és a Journal Sentinel cikkeit használtuk)