Egy ideje már napirendi téma az NBA-ben, hogy valamit kezdeni kellene az úgynevezett one-and-done rendszerrel, vagyis hogy rengeteg tehetség csak azért megy az egyetemi bajnokságba játszani egy évre, mert erre a szabályok szerint kötelezve van. Ott aztán vagy kiadják magukból a maximumot, vagy nem, lényeg, hogy ne sérüljenek meg az NBA előtt.
A február végén az egyetemi kosárbajnokságban (NCAA) kirobbant korrupciós botrány miatt viszont egyre erősebb a késztetés arra, hogy valamit tényleg kezdjen a 2005 óta érvényben levő rendszerrel az NBA, legalábbis már a főtitkár Adam Silver is erről beszélt. De hogy jön ebbe az egészbe az FBI?
Az egyetemi bajnokság igazolt sportolói amatőrnek számítanak, az NCAA pedig rettentő szigorúan is veszi ezt, a játékosoknak tilos a meghatározott juttatásokon felül (többnyire kollégiumi szállás, étkezés, sportfelszerelés) bármi mást adni. Főleg pénzt. A dolog ott bukik meg, hogy az egyetemi bajnokság legnagyobb csapatai – igaz ez a kosárlabda mellett a többi sportágra is – fű alatt egészen súlyos összegeket juttatnak el a legnagyobb tehetségek családjaihoz, hogy a játékos náluk kössön ki, bármilyen keveset is marad.
A február végi, FBI-lehallgatásokból kiszivárgott részletek szerint volt olyan egyetem (az Arizona), amely 100 ezer dollárt (25 millió forint) fizetett a szupertehetség DeAndre Ayton családjának - bár természetesen ők ezt tagadják. A 100 ezer dollár semmi Ayton várható NBA-fizetéséhez képest, egy szegény családnak viszont óriási plusz, pláne, hogy igazából egyévnyi játékért kapják. Egy év se kell, és Ayton mehet az NBA-be.
Csakhogy a dolog szabálytalan és törvénytelen. Egyrészt az NCAA szabályaiba ütközik, bármennyire is képtelen a szervezet ezeket normálisan felügyelni és betartatni – többnyire csak rohannak a dolgok után, és büntetgetnek, mint tették azt a 2013-ban bajnok Louisville esetében is, ahol a kosárcsapat edzői és vezetői stábja prostituáltakkal vette rá a fiatal tehetségeket, hogy náluk játsszanak az egyetemi bajnokságban.
Másrészt, mivel az egyetemek állami pénzből működnek, törvénybe is ütköznek, hiszen állami pénzből elkövetett vesztegetésről van szó.
Az FBI négy edzőre szállt rá, a dolog viszont ennél szerteágazóbb, a Yahoo úgy tudja, hogy csak a mostani nyomozásban 20 csapat lehet érintett.
Itt jön képbe az NBA: mivel a rendszer korrupt, és nem mellesleg rossz is, belátták, hogy változtatniuk kell. Ha nem kötelezik a játékosokat arra, hogy a középiskola után legalább egy évig távol maradjanak az NBA-től, és valamilyen szinten kinyitják előttük a kaput, az NCAA-n belül is csökkenhet a fenti korrupció mértéke.
Az persze még nem ismert, hogy a 2005 óta érvényben levő szabályokon hogyan változtatnának, de valószínű, hogy egy később felállított bizottság értékelné a tehetségeket, és tanácsolná nekik, hogy érdemes-e 18 évesen profivá válniuk, vagy pár évet még csiszolni a tudásukat diákként. Ez a forgatókönyv két utat jelenthetne: vagy egyből a középiskola után mehetnek az NBA-be vagy a fiókligába, vagy ha nem, akkor a mostani egy helyett több évet kellene vagy az egyetemi, vagy egy külföldi bajnokságban tölteniük.
A megoldás viszont nem lesz gyors, az NBA jelenlegi kollektív szerződése 2021-ig érvényes, vagyis a one-and-done-szabályhoz még évekig nem nyúlhatnak. De legalább van idejük, hogy egy jól átgondolt rendszerre cseréljék majd le.