41 évesen, egy január 26-án történt tragikus helikopter-balesetben életét vesztette az NBA-legenda, Kobe Bryant. 20 éves NBA-pályafutása alatt öt bajnoki címet szerzett, kétszer volt a döntők, egyszer az alapszakasz MVP-je, 18-szor került be az All-Star-csapatba, 11-szer a szezon álomcsapatába, kétszer volt övé az adott szezon legtöbb pontja. Az amerikai válogatottal kétszer lett olimpiai bajnok, az NBA-ben pedig (az alapszakaszt és a rájátszást együtt nézve) 1566 meccset játszott, 57 278 percet töltött pályán, és összesen 39 283 pontot szerzett.
Bár eredményeit, lenyűgöző teljesítményét lehetetlen összesűríteni, azért kiválogattuk a 20 év legemlékezetesebb pillanatait, a csúcsdöntő mérkőzésektől a megfélemlítő kosarakon át a legfontosabb címekig.
Bryant vitathatatlanul berobbant az NBA-be újoncként, az első idénye viszont csalódással ért véget, mert a rájátszás második körében a Utah Jazz öt meccsen, nagyon simán ejtette ki a Lakerst. Az ötödik mérkőzés hajrájában Bryant több sima dobást is rontott, a rendes játékidő legvégén és a hosszabbításban öt dobásából négy gyűrűt sem ért, vagy csak éppen elment addig.
Az 1997. május 12-i mérkőzésről Los Angelesbe hazaérve Bryant nem zárta le a szezont, egyből egy tornaterembe sietett, és napfelkeltéig gyakorolta a dobásokat, nehogy még egyszer miatta menjen el egy párharc. Később úgy nyilatkozott, hogy a „homálymeccs” fordulópont volt a pályafutásában, itt tanulta meg, hogy a kritika és az önbizalomhiány legjobb ellenszere a kőkemény munka.
Kobe Bryant sosem titkolta, hogy gyerekként Michael Jordan játékát tanulmányozta és a másolta. Aztán amikor az NBA-be ért, Jordan előszeretettel utalt vissza erre, mondván, mindent tőle lopott a fiatal tehetség, aki első találkozásukkor annyit mondott a legendájának, hogy egy az egy elleni játékban simán szétrúgná a seggét.
Bryant újoncszezonjában kétszer is összefutottak, de Bryant akkor még csak szokta az NBA-t. A harmadik meccsük 1997. december 17-én viszont már igazi őrület volt, Bryant 33, Jordan 36 pontot dobott a végül 104-83-as Bulls-győzelmet hozó meccsen.
Látszik, hogy mennyire ügyes, és hogy tele van önbizalommal. Azt hiszem, már csak idő kérdése, hogy mindenki belássa, mennyire jó. Olyan fiatal, hogy még másodéves egyetemista lehetne
– mondta róla Jordan a '97-es meccs után, amin Bryant megpróbálta végig fogni védekezésben a példaképét, de a 36 pont jól mutatja, ez még nem ment annyira neki. Bár a 33 dobott pont alapján nem szégyenkezhetett az akkori MVP-címvédő ellen.
Sokkolt Kobe és Giannia halálhíre. Nem tudom szavakba önteni a fájdalmat, amit érzek. Testvéremként szerettem Kobet, sokat beszéltünk, hiányozni fognak ezek az eszmecserék. Kőkemény ellenfél volt, a legjobbak egyike, egy kreatív géniusz. De remek apa is volt, aki imádta a családját, és rettentő büszke volt lánya kosárlabda iránti szeretete miatt
– búcsúzott egykori riválisától, későbbi barátjától Michael Jordan a vasárnapi tragédia után.
A kemény munka megtérült, 2002-ben két címvédés után már háromszoros bajnok volt a Lakersszel, és nem mellesleg a liga egyik legnagyobb sztárja. Ez a státusz akkor is, most is előjogokkal jár(t), a 2004-es rájátszásban a Houston Rockets ellen meg is mutatta.
A végül 4-1-re nyert párharc szokatlanul nehezen indult hazai pályán a Rockets ellen, az első meccset csak 72-71-re nyerték, a másodikon pedig elég sokáig szoros volt az állás. A harmadik negyedben, 54-53-as Houston-vezetésnél Bryant a bírókkal szembeni tekintélyét is kihasználva nála sokkal nagyobb emberekkel szemben tört kosárra. Egy csellel elment a 229 centis óriás, Jao Ming mellett, majd a gyűrűt őrző két másik torony, a 211 centis Kelvin Cato és Steven Francis ellen próbálkozott meg a pontszerzéssel. Catóról lepattant, de a palánknak háttal, a gyűrű helyzetét csak sejtve eldobta a labdát. Így is kosarat szerzett, ami után természetesen még az ellenfél ellen fújtak, úgyhogy még dobhatott is egyet a vonalról. A Lakers végül 98-84-re nyerte a meccset, majd egészen a döntőig meneteltek, de ott kikaptak a Detroit Pistonstól.
Ugyan a 2006-os szezon végén nem lett bajnok a Lakers, Bryant kiemelkedő teljesítményt produkált, például övé lett a szezonban a legtöbb pont. Ez mondjuk annak ismeretében nem meglepő, hogy milyen meccsei voltak:
2005 decemberében a Dallas Mavericks ellen volt egy meccse, amiben három negyed után neki 62, a teljes Dallasnak pedig csak 61 pontja volt. Ezek után a vezetőedző, Phil Jackson a teljes negyedik negyedre pihenőt adott Bryant-nek.
Rá egy hónapra még tovább pörgette magát, egy teljesen átlagosnak induló Toronto Raptost elleni meccsen Bryant a csapata 122 pontjából 81-et dobva minden idők második legtöbb pontját szerezte NBA-meccsen (a 100 pontos Wilt Chamberlain mögött). Egyúttal Lakers-rekordot is döntött az egy meccsen szerzett pontok tekintetében.
Hogy az mennyire más éra volt, jól jelzi, hogy a 81 pontból csak 21-et szerzett triplából és 18-at büntetőből, a többit mezőnyből szórta be.
A rájátszásba jutás abban az évben (még mindig a 2005–06-os szezonban járunk) sem volt meglepetés a Lakerstől, az viszont már igen, hogy csak a hetedik helyen jutottak be, ráadásul a Phoenix Suns egyből ki is ejtette őket. A rengeteg pontot hozó meccsek persze nem ok nélkül történtek: Bryant körül a szokásosnál gyengébb csapat volt a Lakersben, és többnyire mindent egyedül kellett megoldania a szupersztárnak.
Ezt ő gond nélkül vállalta, a közönségnek és a vezetőedző Phil Jacksonnak viszont nem mindig tetszett az önzőzésbe torkolló hősködés. Válaszul Bryant megmutatta, hogy hogyan is fest a Lakers játéka, ha azt csinálja, amit várnak tőle, és az állandó dobálás helyett inkább passzol. Csakhogy ezt a lehető legrosszabbkor, a Suns elleni hetedik, a továbbjutásról döntő meccsen tette, válaszul arra, hogy az előző, vesztes meccsen szerzett 50 pontja ellenére ő volt a kritikák középpontjában.
A hetedik mérkőzés második félidejében végleg átengedte a terepet a többieknek, és összesen három dobást eresztett el két teljes negyed alatt. Persze csapatjátékban sem sokat erősített, a 24 pontja mellett egyetlen asszisztja volt, így inkább kivonta magát a játékból, sem mint a többieket segítette volna, és ez a Lakers szezonjának végét jelentette.
Bár az önzőzés miatt később is kritizálták, tulajdonképpen senki nem gondolta komolyan, hogy a labda jobb helyen lenne másnak a kezében bármelyik Lakers-meccsen.
Az egyik legtöbbet mutogatott jelenet Bryant pályafutásából egy 2010-es alapszakaszmeccsen történt az Orlando Magic ellen. Bryant és Matt Barnes lényegében az egész meccsen egymást nyúzták, több kisebb kakaskodás vagy zsákolás után is egymás arcába másztak, Barnest két technikai hiba miatt majdnem ki is állították.
Amikor végképp kezdett elege lenni Bryantből, úgy gondolta, egy ijesztéssel teszi helyre a Lakers szupersztárját, és egy alapvonali bedobásnál úgy csinált, mintha közvetlen közelről arcon dobná Bryantet. A dolog viszont nem jött be, mert Bryant meg sem rezzent a mozdulatra.
„Tudtam hogy őrült, de nem ennyire” – mondta 2015-ben Bryant az eset kapcsán, hogy miből érezte, hogy Barnes csak blöfföl, és úgysem fogja megdobni.
Később előkerült egy másik kameraállás, ami sokak szerint megdönti a Bryant hidegvéréről szóló legendákat, Barnes ugyanis nem direkt Bryant arca felé, hanem kicsit mellé ijesztett a labdával. Nem mintha ez túl sok mindenen változtatott volna azt figyelembe véve, hogy Bryant semmit nem reagált a hirtelen mozdulatra.
Bryant öt bajnoki címe két sűrű halmazban jött, 2000–02 között három címet nyertek két címvédéssel, majd 2009–10-ben jött egy újabb duplázás. Ezzel ugyan elmaradt a pályafutása elején kitűzött céljától, hogy megelőzze bajnoki címek számában gyerekkori példaképét, Michael Jordant, de később úgy emlékezett vissza a 2010-ben a Boston Celtics ellen megnyert döntőre, mint az öt bajnoki címe közül a legkedvesebbre. Javarészt azért, mert a nagy rivális Celtics ellen nyerték meg egy nagyon-nagyon nehéz szezon után.
A hetedik, mindent eldöntő meccsen 24 dobásából csak 6 volt jó mezőnyből, de a végén indított nagy hajrája nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy megfordítsák a meccset a Celtics ellen. Nem csoda, hogy Bryant magából kikelve, a statisztikusok asztalára ugorva ünnepelte a győzelmet. A kép azóta ikonikus lett, Bryant pedig azt is elárulta, hogy annyira görcsösen akarta a győzelmet azon a meccsen, hogy ez a dobásaira is hatással volt. Egyszerűen nem érezte a gyűrűt, de a kosarak mellett szerzett 15 lepattanójával és a kulcspillanatban Metta World Peace-nek adott asszisztjával így is főszereplő lett.
2013-ban egyre világosabbá vált, hogy Bryant teste nem sokáig bírja már a korábbi másfél évtized jelentette hatalmas terhelést. Hiába szerezték meg a szezon előtt Steve Nasht és Dwight Howardot, mégis Bryanten múlt minden a Lakersben. A 2012–13-as idény végén, 34 évesen 7 negyedet töltött végig a pályán, és sorban hét meccse volt legalább 40 játékperccel, ami már soknak bizonyult, és a Golden State Warriors elleni április 12-i meccsen elpattant az Achillese.
A legtöbb ember egy ilyen szakadás után maximum ordítani tudna a fájdalomtól, Bryant viszont felállt, és anélkül, hogy egy kis sántításon túl a sérülés bármi komoly jelét mutatná, még bevállalta a két következő büntetődobást. Csak utána tűnt el az öltözőben, és a legtöbb szurkolónak fel sem tűnt, hogy micsoda fájdalmak árán értékesítette a két büntetőt. A Lakers végül 118-116-ra nyert a Warriors ellen, pont ez a két büntető jelentette a győzelmet, de sokan azt hitték, hogy ezzel az Achilles-ín-szakadással vége Bryant karrierjének.
Nem így lett, de a folytatásban már nem volt a régi Bryant. Ugyan novemberben már újrakezdte az edzéseket a rettentő gyors felépülése után, és csak 19 meccset hagyott ki a szezonból, a korai visszatérés megbosszulta magát, mert csak hat meccsen tudott pályára lépni az idényben. Ennek ellenére a szurkolók így is beszavazták az All-Star-keretbe.
A következő, 2014–15-ös szezonban 35 meccs jutott Bryantnek, aki akkor be is jelentette, hogy a 2015–16-os idény végén visszavonul. Az utolsó mérkőzésén a Utah Jazz ellen játszott. Ez már igazi gálameccs volt, amin mindenki azt akarta, hogy dobjon, amennyit csak tud, és nehogy passzolni merjen a többieknek. Végül 60 pontot hozott össze, a negyedik negyedben egymaga 23-21-re verte a teljes Jazz-keretet, és 37 évesen és 234 naposan a legidősebb NBA-játékos lett, aki 60 pontig jutott. A Lakers viszont 17-65-ös mérleggel zárta a szezont, se előtte, se utána nem voltak ilyen rosszak.
Kobe Bryant pályafutása során két mezszámot használt a Lakersnél: 8-asban kezdett, majd féltávnál, 10 idény után a 24-esre váltott. Az is érdekes történet, hogy miért. Előbbiben három, utóbbiban két bajnoki címet szerzett, a szerzett pontok megoszlása viszont szinte tökéletes, 16 866 a 16 777-tel szemben.
A Lakersnél nem akartak nagy ügyet csinálni abból, hogy a 8-as Kobe Bryant vagy a 24-es Kobe Bryant volt-e jobb, és végül mindkét mezét visszavonultatták, amivel Bryant egyedülálló az NBA-ben.
Halála után a Dallas Maverciks tulajdonosa, Mark Cuban bejelentette, hogy ők is visszavonultatják a 24-es mezszámot, könnyen lehet, hogy lesz még követőjük hasonló gesztussal.