Hallottak már olyan történetről, hogy egy ételfutárból a kosárlabda történetének egyik legnépszerűbb csapatának ünnepelt játékosa lett? Nos, akármennyire meglepő lehet elsőre, Matt Ryannel pontosan ez a helyzet. Az idei NBA-szezonban robbant be a Los Angeles Lakers csapatába azok után, hogy nem is olyan régen még temetőben dolgozott, illetve ételfutárként kereste meg a napi betevőt. Most meg kulcsfontosságú triplákat süllyeszt el a világ legerősebb bajnokságában.
A gyors félreértések elkerülése végett tisztázzunk egy dolgot: Matt Ryan mindössze névrokona annak a Matt Ryannek, aki évek óta az észak-amerikai amerikaifutball-bajnokság egyik ismert irányítója, és a 2016-os szezon legértékesebb játékosa.
Történetünk főszereplője a tojáslabda helyett a kosárlabdával művel jelenleg fantasztikus dolgokat, és vált rövid időn belül a Lakers hősévé. Természetesen itt közel sem arról van szó, hogy megszületett az NBA legújabb szupersztárja – már csak abból adódóan sem, hogy a 26. életévét tapossa –, de az vitathatatlan, hogy története párját ritkítja a profi kosárlabdázás világában, így mindenképpen megsüvegelendő az a teljesítmény, amivel elvarázsolja az angyalok városát. Legutóbb éppen Matt Ryan utolsó pillanatos, teljesen valószínűtlen triplájával mentette hosszabbításra a New Orleans Pelicans elleni meccset a Lakers, amit végül meg is nyert a csapat, szezonbeli második győzelmét aratva.
DE HOGYAN JUTOTTUNK EL ODÁIG, HOGY EGY KORÁBBI ÉTELFUTÁR LEGYEN A LAKERS MEGMENTŐJE?
Matt Ryan története korántsem egy átlagos NBA-játékoséhoz fogható, mivel nagyon ritka esetben fordul az elő, hogy egy fiatal, feltörekvő tehetség négy- vagy több évnyi főiskola után szerződést kapjon egy NBA-csapattól.
Hősünknél viszont ez a helyzet.
Igaz, az ő útja sem volt zökkenőmentes a világ legjobb bajnokságáig. A 25 esztendős játékos karrierje alatt összesen öt főiskolát járt végig, többek között a Notre Dame és a Vanderbilt csapataiban is pályára lépett, de végül a 2020-as NBA-drafton nem hívta le a listáról egyik csapat sem. Érdekesség, hogy a Vanderbiltben az a Darius Garland is csapattársa volt, aki most a Cleveland Cavaliers egyik alapembere.
Nos, miután nem talált magának csapatot Ryan, következhettek a nehezebb idők, amire még az is rátett egy lapáttal, hogy akkoriban tetőzött a koronavírus-járvány, ami a lehetőségei nagy részét keresztbe húzta. A világjárvány miatt nem tudott elmenni a csapatok felmérőire, sőt, a 2020-as Summer League is elmaradt, így nem egyszerűen arról volt szó, hogy nem talált csapatot magának, hanem egy egész éven keresztül nem űzhette a sportágat.
Így kénytelen volt a civil élet felé venni az irányt, és ekkoriban dolgozott egy temetőben is, majd ételfutárként kereste meg a napi betevőt.
Közben azért igyekezett formában maradni és nem teljesen eltávolodni a kosárlabdától. Ennek érdekében edzéseket tartott gyerekeknek civil foglalkozása mellett. Egyszerűen nem akarta feladni az álmát, hogy egyszer NBA-játékos legyen belőle.
Legnagyobb erőssége a hatékony távoli dobása volt, minden csapatában elsősorban ezért alkalmazták, viszonylag megbízható dobójátékosnak számított. Aztán meglett az eredménye kitartó munkájának, mivel a Cleveland Cavaliers meghívta a nyári ligában szereplő csapatába. Kiváló teljesítményt nyújtott, meccsenkénti pontátlaga elérte a 26 egységet, míg távolról 48%-os hatékonysággal célzott. Azonban szerződést nem kapott az ohiói együttestől, de a Denver Nuggets fiókcsapatában lehetőséghez jutott, hogy valahogyan beverekedje magát a ligába.
És végül meglett az eredménye kitartó munkájának és hatékony dobóformájának egy úgynevezett two-way szerződés keretében a Boston Celtics csapatától. Fontos kiemelni, hogy a two-way szerződés egyik sajátossága, hogy a Celtics fiókcsapatában és az NBA-ben is pályára léphet vele a játékos, de elsősorban még mindig a második számú csapatnál számoltak Ryannel. Aztán eljött az idő, hogy az NBA-ben is bemutatkozhatott a bostoni klub színeiben. Igaz, sok lapot még nem osztottak itt neki, öt perc alatt négyből egy triplát küldött sikeresen a helyére, de megszerezte pályafutása első NBA-pontjait.
Ezekben az időkben ismerhette meg jobban nevét a kosárlabda világa, igaz, még ekkor sem pályán nyújtott teljesítménye miatt, hanem mert ő volt a kispadon a legmeghatározóbb személyiség. Ő tüzelte fel legjobban csapattársait, és sokszor az ő hangjától volt hangos a bostoniak kispadja még úgy is, hogy nem léphetett pályára a rájátszásban. Végül a Boston emlékezetes módon egészen a nagydöntőig menetelt, ahol viszont alulmaradtak Jayson Tatumék a Golden State Warriorsszal szemben.
Aztán idén nyáron a Los Angeles Lakers hívta be edzőtáborába, mert finoman szólva is hiányposzt volt a kaliforniaiaknál egy megbízható távoli dobójátékos. Végül Ryan sikeresen megragadt a Lakersben, és nemrégen pályafutása eddigi legnagyobb tripláját süllyesztette el a New Orleans Pelicans ellen, amivel hosszabbításra mentette a mérkőzést. Hozzá kell tenni, hogy egy dobás nem valószínű, hogy meredeken megváltoztatja egy játékos karrierjét, meg amúgysem játszatják agyon Ryant a Lakersben – 14 percet átlagol egy mérkőzésen –, de története a rivaldafényig különleges.
Tökéletes példája annak, hogy sosem szabad feladni az álmokat.
(Borítókép: Getty Images)