Aligha van a Földön olyan kosárlabda-szakember, aki előzetes tippelésében eltalálta volna a Fülöp-szigeteken, Japánban és Indonéziában rendezett, vasárnap befejeződött férfi világbajnokság végső sorrendjét. Nem is lehetett.

Németország 1993-ban Eb-t nyert, de az utóbbi harminc évben nem igazán volt tényező a nemzetközi porondon, leszámítva a 2002-ben, Indianapolisban megszerzett vb-bronzérmet, ami inkább egy szabályt erősítő kivétel volt csupán, és kizárólag a torna MVP-jének megválasztott zseni, Dirk Nowitzki fantasztikus teljesítményének volt tulajdonítható. 2005-ben becsúszott egy Eb-ezüst, majd kétségtelen, a tavalyi Európa-bajnokságon a vezérelte német válogatott már a harmadik helyen végzett Spanyolország és Franciaország mögött, de az „csak egy Eb” volt, és abból nem volt szabad messzemenő következtetéseket levonni. Bár a mostani vb-n látottak alapján az európai kontinenstorna azért erősen felértékelődik.

Vajon mennyire meglepő a német válogatott világbajnoki címe, sőt, meglepő-e egyáltalán, hogy 83–77-re legyőzték Szerbiát a döntőben? Rátgéber Lászlóval, a Nemzeti Kosárlabda Akadémia szakmai és stratégiai igazgatójával kerestük a választ. Kiveséztük

1. a német kosárlabdának akarva-akaratlanul nyújtott szerb segítséget,
2. a szerbek feltámadását a tavalyi Eb súlyos kudarca után,
3. Nikola Jokics hazaárulónak nyilvánítását,
4. az európai kosárlabda látványos dominanciáját.

„Ahogy vesszük – töprengett Rátgéber, aki még jelenleg is Zágrábban tartózkodik, ahol a FIBA Europe által szervezett kurzuson oktatja a kiválasztott játékvezetőket. – Azt tudni kell, hogy Szvetiszlav Pesics a világ egyik legnagyobb kosárlabda-szaktekintélye, aki az emlékezetes 1987-es bormiói junior világbajnokságon a Vlade Divacot, Toni Kukocot, Dino Radját, Alekszandar Djordjevicset felvonultató jugoszláv válogatottat dirigálta, amely tönkreverte az amerikaiakat, majd 2002-ben ő volt a szövetségi kapitánya az indianapolisi felnőtt világbajnokságon aranyérmes jugoszláv együttesnek.”

„Mármost a manilai vb-n ő irányította a szerb válogatottat, de Pesics szerb–német kettős állampolgár, és a nyolcvanas években ő rakta le a modern német kosárlabda alapjait, honosította meg a nívós kosárlabda-kultúrát. Nem beszélve arról, hogy 1987 és 1993 között, valamint 2012-ben a német válogatott szövetségi kapitánya volt.”

Vagyis Pesicsnek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy ide jutott a német kosárlabda, ahol most tart. Ha úgy tetszik, hosszú éveken át saját hazája ellen készítette fel a friss világbajnokot.

A Németország–Szerbia döntő utolsó két perce.

Az újvidéki születésű Rátgéber beszélt az általa alaposan ismert szerb válogatottról is.

„Hiba lenne balsikernek elkönyvelni Szerbia vereségét a vasárnapi döntőben, hiszen már az is óriási eredmény volt, hogy a válogatott bejutott a fináléba – mutatott rá a Szpartak Moszkvával 2009-ben Euroliga-győztes mesteredző. – Az NBA-ben kétszeres MVP Nikola Jokiccsal, aztán az akkor még barcelonai, de ma már az Oklahoma Cityben szereplő Vaszilije Miciccsel, továbbá a Crvena zvezdát erősítő Nemanja Nedoviccsal tavaly felálló szerbek még a legjobb nyolc közé sem jutottak a kontinensviadalon. Most pedig ezek nélkül a sztárok nélkül vívtak döntőt a világbajnokságon.”

Rátgéber felhívta a figyelmet egy érdekes körülményre, ami egyszersmind rávilágít az európai, konkrétan a szerb és az amerikai hozzáállás közötti különbségre. 

„Amikor kiderült, hogy a Denver Nuggetsszel NBA-bajnoki címet nyert Jokics nem vállalja a vb-szereplést, elképesztő össztűz zúdult rá a közvélemény és a média részéről.

Ugyanakkor az Egyesült Államokban senkit sem zavart, hogy LeBron James, Anthony Davis, Stepen Curry, Jayson Tatum, Jaylen Brown, Donovan Mitchell, Jimmy Butler, De'Aaron Fox, Damian Lillard és a többi sztár nagy ívben tesz a válogatottra.”

Témánál vagyunk: mennyire meglepő az amerikaiak negyedik helyezése, válságban van-e az amerikai kosárlabda?

„Az Egyesült Államok utoljára 1984-ben tudott olimpiát nyerni főiskolás kosarasokkal, négy évre rá Szöulban már elbuktak, és ez provokálta ki a Dream Team barcelonai bevetését – magyarázta a szakember. – Azóta egyre szűkül a rés az Egyesült Államok és a világ között, sőt, talán már el is tűnt, ha azt nézzük, hogy az utóbbi öt évben európai vagy afrikai kosaras volt az MVP Jannisz Antetokunmpo, Nikola Jokics és Joel Embiid személyében. Jellemző például, hogy az amerikai iskolarendszer nem képes jó centereket kitermelni.

Ez a mostani Team USA méltatlan volt az amerikai kosárlabda hagyományaihoz.

Visszatérve a világbajnok németekhez: kanadai–finn kettős állampolgárságú edzővel, Gordie Herberttel érték el ezt a sikert. Herbert sokáig a tavaly Pécsen is járt Nick Nurse segítője volt, mind a Toronto Raptorsnál, mind pedig a válogatottnál, ahol Nurse volt a szövetségi kapitány. Mellesleg talán Kanadáé volt a vb legerősebb válogatottja, nem véletlenül győzték le a bronzmeccsen az Egyesült Államokat.”

Európa vitathatatlanul a jenkik fejére nőtt, és ezt a számok is alátámasztják.

„Nézzük a tényeket: a vb-n a legjobb nyolc között hat európai válogatott volt, és csak két Európán kívüli. Ráadásul úgy, hogy kontinensünk két legerősebbnek tartott gárdája, az Európa-bajnok spanyol és az Eb-döntős francia be sem került a negyeddöntőbe. Meggyőződésem, ha sikerül átvenni az NBA-szabályokat a FIBA tornáin, azaz a nagyobb méretű NBA-pályán játsszák majd a FIBA-tornákat is, akkor végképp eltűnik a színvonalbeli különbség. Ugyanis akkor az európaiak is 7,25 méterről dobnák a hármasokat, és nem 6,75-ről.”

Egy éve a magyarok is megütköztek a friss világbajnokkal

A németek örömébe azonban némi üröm is vegyült: Ingo Weiss, a német szövetség elnöke élesen bírálta az új német sportfinanszírozási rendszert. A történelmi, első német vb-siker az elnök szerint azt bizonyítja, hogy a rendszer (PotAS) nem működik, hiszen ez alapján nem lett volna esélyük az éremszerzésre sem.

A sportágban először 1954-ben rendeztek férfi vb-t. A németek a kilencedik tornán, 1986-ban mutatták meg magukat az elitben először: Spanyolországban a 13. helyen zártak.

Azóta kisebb kihagyásokkal (1990, 1998, 2014) eljutottak a tornára, de markáns szerepet csak egyszer játszottak, 2002-ben a már említett bronzéremmel. Azt leszámítva egyszer jutottak a tízbe (2006-ban nyolcadikok lettek), viszont sorjáztak a szimpla helyezések: a 13. helyet a 12., 17. és 18. követte. Most viszont a győzelmek jöttek sorozatban: a vb-t hibátlan teljesítménnyel, 8/0-s győzelmi mutatóval zárták.

A magyar válogatott a 2022-es Eb-n megütközött az ott végül társházigazdaként harmadik németekkel, akik a csoportkör utolsó fordulójában 106–71-es győzelemmel igazolták papírformafölényüket a mind az öt meccsét elbukó riválissal szemben.