Bátran kimondhatjuk: az év sportszenzációja a német férfiválogatott aranyérme a Távol-Keleten rendezett kosárlabda-világbajnokságon. Vasárnap óta, amikor a manilai döntőben Németország 83–77-re legyőzte Szerbiát, mindenki a német siker titkát kutatja. Az Index exkluzív interjúban kapott válaszokat Harald Steintől, a Vasas Akadémián dolgozó német edzőtől, aki éveken át kulcspozíciót töltött be hazája utánpótlás-nevelésében.
Vasárnap óta forrong a kosárlabdavilág, mindenki azon töpreng, mi lehet a német világbajnoki aranyérem titka. A kanadai Gordie Herbert vezette Nationalmannschaft veretlenül száguldott végig a több mint kéthetes tornán, miközben Okinavától Maniláig az egész távol-keleti szigetvilágot bejárta. A döntőben az esélyesebbnek tartott szerbeket a német kosárlabdát töviről hegyire ismerő Szvetiszlav Pesics irányította, mégis 83–77-re alulmaradtak.
A győzelmi sajtóértekezleten Herbert vitte el a show-t, amikor felpattintott egy doboz sört:
Ez volt Gordie Herbert, aki egyébként felesége révén finn állampolgársággal is rendelkezik – a kanadai mellett –, de mostani interjúnk hőse egy 56 éves kosaras szakember, Harald Stein, a Vasas Akadémia korosztályos csapatainak szakmai igazgatója. Egyáltalán nem mellesleg a manilai vb MVP-je, Dennis Schröder földije. A 196 centis, a hatvanhoz közeledve is fitt és szikár sportembert kérdeztük a német kosárlabda titkáról. Érintettük:
„2007-ig kell visszamennünk az időben, akkor vette a kezébe a sportágat Dirk Bauermann, a legendás edző – mondta Stein. – Az azt megelőző legnagyobb sikerünknek, az 1993-as Európa-bajnoki aranyéremnek nem sok köze volt a mostani vb-győzelmünkhöz, annyit azonban meg kell jegyeznem, hogy akkoriban jómagam is ott voltam a válogatott környékén, hatszor játszottam is a nemzeti együttesben, de az Eb-csapatba nem kerültem be. Szóval 2007-ben az akkori válogatott szövetségi kapitányával, Bauermann-nal az élen elkezdtük építeni a kosárlabdázás német útját, és Dirk javaslatai alapján kialakítottunk egy speciális koncepciót. Azután elkezdtünk keményen dolgozni, valahogy úgy, ahogy a német futballban élők a 2006-os, hazai rendezésű világbajnokságot megelőzően.”
Bauermann amúgy még manapság, 65 évesen is edzősködik, és nem érzi rangon alulinak, hogy az U16-os válogatottat irányítsa, időközben ugyanis utánpótlás-szakemberré képezte át magát. De vissza 2007-hez, az alapokhoz...
Ne higgye, hogy állami pénzből történt a német kosárlabda megreformálása. Tett be pénzt a német szövetség, azaz a DBB, továbbá a tartományi szövetségek és a klubok, vagyis országos szintű összefogás alakult ki a sportágban, de mindez állami támogatás nélkül.
„Jómagam Giessenben kezdtem 2003-ban az edzősködést a fiatalokkal, öt évig csináltam, közben Hessen tartomány regionális ifjúsági válogatottjának lettem a felelőse – folytatta Stein. – Majd 2008-ban elkezdtem dolgozni a Frankfurt Skyliners ifjúsági programjában, egészen 2013-ig én voltam a vezetője, ez volt a főállásom. Eközben, egyidejűleg, az U16-os válogatott segédedzője is lettem, Marvin Willoughbyval, aki Dirk Nowitzki csapattársa volt a válogatottban. Ez az egész olyan, mint egy nagy kirakós játék, egy puzzle. Rengeteg apró részletből áll össze, mindenhol a megfelelő emberekkel, a megfelelő stratégia mentén, egységes filozófiával, amely Dirk Bauermanntól eredt.”
Tizenhat évet kell visszamenni az időben, ha a mostani siker gyökereit kutatjuk.
„Az elképzelés a következő volt: összerakni az összes tudást és pénzt úgy, hogy közben az állami támogatást nem vesszük igénybe – hangsúlyozza a Vasas korosztályos csapatainak szakmai igazgatója. – Mi úgy hívtuk, hogy a német úton kell haladnunk. Átvenni mindenhonnan azt, ami jó és előremutató, megfűszerezve valami speciálisan némettel. A konkrét feladatunk pedig az volt, hogy játékosokat neveljünk a felnőttcsapatnak. És közben a sportág promócióját is meg kellett oldani, kezdve a nemzeti válogatottal, hiszen mindig is az a sportág kirakata.”
A közös munkában külön, önálló entitásként, gazdasági vállalkozásként részt vett a két liga, az első és a másodosztályé, tehát tényleg az egész német kosárlabdasport összefogott. Korábban már éveken át érett ez a gondolat, és kellett egy olyasvalaki, mint a legendás Dirk Bauermann, aki az élére áll a folyamatnak. Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy ő a német sikerek atyja, mert egy ilyen konkrét személy nem volt. Csapatmunka eredménye a világbajnoki aranyérem, amelyben erőteljesen közrejátszott, hogy a szövetség növelte a teljes munkaidőben foglalkoztatott edzők számát.
Stein szerint az 1993-as korosztály nem volt kimondottan tehetséges. Annak ellenére sem, hogy a húzónév, Dennis Schröder, a manilai vb MVP-je, az NBA-s Toronto Raptors légiósa is 1993-as születésű.
„Ez igaz, de Schröder egy külön történet. Ő braunschweigi, ahogy jómagam is. Mármost, az én apám alapította a helyi klubot, a Phantoms Braunschweiget, amelynek ma már Schröder a tulajdonosa, a bátyám, Lothar pedig a klub edzője volt még a nyolcvanas évek végén. A fivérem hat év alatt felhozta a csapatot az ötödik osztályból az élvonalba! Kizárólag hazai, német játékosokkal, légiósok nélkül, 1991-ben pedig megalapítottuk a klub akadémiáját. Szóval, Schrödert egy braunschweigi játszótéren fedeztük fel. Konkrétan egy román edző, Liviu Calin, aki akkoriban az akadémiánk vezetője volt. Calin a mai napig Schröder mentora.”
Ezen a ponton lépett a képbe egy 208 centis óriás, a 166-szoros válogatott legendás kosaras, Stephen Arigbabu. Stein egykori játékostársa tagja volt Nowitzkiékkel a 2002-ben, Indianapolisban vb-bronzérmet szerző német nemzeti együttesnek, jelenleg pedig a Vasas Akadémia NB I/B-s felnőttcsapatának a vezetőedzője.
Én bizony nem voltam meglepve, hogy megnyertük a világbajnokságot! – jelenti ki mosolyogva.
Németországban annál többen meglepődtek, tekintve, hogy nincs mindenhol a megfelelő polcon a sportág. Még maga Dennis Schröder is panaszkodott, hogy a német közszolgálati sporttelevízió, a DSF a döntőig nem közvetítette a vb-meccseiket (!), a finálét is talán csak úgy tűzték műsorra, hogy országos szintű volt már a felháborodás az érthetetlen mellőzés miatt.
„2013-ig adta a DSF a válogatottunk meccseit, de miután Nowitzki visszavonult a nemzeti együttestől, átmenetileg visszazuhant a sportág népszerűsége, és a válogatottat senki nem akarta edzeni, úgy gondolták, hogy Nowitzki nélkül nem érdemes – magyarázza Stein. – Ez volt a mostani döntés hátterében, hogy a DSF nem sugározta a vb meccseit.”
2013-ban az Európa-bajnokságon egy „szedett-vedett” csapattal szerepelt Németország, nyolc olyan játékossal, akik nem is voltak kezdők a klubjukban, így be sem jutottak a playoffba. A 20 éves Schröder sem játszott, mert éppen akkor választotta ki őt az Atlanta Hawks az NBA-drafton. Miután a válogatottmérkőzések nézettsége alacsony volt, a DSF úgy döntött, attól kezdve nem adja a meccseket. A mostani vb-t például csak egy streamingszolgáltatónál lehetett nézni, természetesen előfizetési díj ellenében.
Schröder 2013-ban kihagyta az Eb-t a draft miatt, de azóta minden egyes kontinentális és világversenyen Németország rendelkezésére állt. Miközben az NBA-ben is karriert futott be, bár odaát továbbra is csak „role playernek”, kiegészítő játékosnak tekintik.
„Pedig ő sokkal több annál, csak éppen a Lakersnél rossz szerződést kötött, nem is értékelték megfelelően, ezért ment el Torontóba, ahol viszont kezdő lesz – teszi hozzá Stein. – Dennis már az Oklahomában is sztárjátékos volt, de a Lakersnél kissé háttérbe került. Most azonban Torontóban igazi sztár lesz. Dennis fantasztikus atléta, egy felmérés szerint ő a harmadik leggyorsabb német sportoló az összes sportágat, még az atlétikát is figyelembe véve.”
Az egészhez tegyük hozzá Gordie Herbertet, ezt a nagyszerű edzőt, aki korábban a Frankfurttal német bajnokságot nyert, és Nick Nurse-nek is a másodedzője volt a Toronto Raptors bajnokcsapatánál. Tényleg egy olyan puzzle ez, amelynek rengeteg darabkája van, ahogy Harald Stein is megállapította.
És vasárnap Manilában a nagy kirakós játék összes lapocskája a helyére került.
(Borítókép: Harald Stein. Fotó: Papajcsik Péter / Index)