Az ember nem győz ámuldozni Victor Wembanyama bravúrjain. Az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság 224 centiméter magas francia újonca szinte minden mérkőzésén produkál valami olyasmit, amire korábban még nem volt példa a liga történetében. Február utolsó napján például a gyengécske San Antonio Spurs először verte meg a nyugati éllovas Oklahoma City Thundert, a parketten Wembyvel, és a colos francia megint elkápráztatta a nagyérdeműt a másik unikornis, Chet Holmgren elleni mutatványaival.
Az egyszarvú vagy unikornis (latinul Unicornis, görögül monocerosz) ló alakú mitikus állat, lófeje, fehér lóteste, őzlába és oroszlánfarka van, homloka közepén egyenes, dugóhúzószerűen csavaros, hegyes szarvval. Ókori eredetű legendák szerint szarvának pora csodás erejű, minden méreg hatását közömbösíti; az állatot pedig csak úgy lehet elfogni, ha egy szűz leányt ültetnek le útjába, az előtt letérdel, és ölébe hajtja a fejét.
Nem tudni, Victor Wembanyama, a San Antonio Spurs 20 éves, 224 centis centere a fenti kritériumok közül melyiket teljesíti (némi elvonatkoztatás után az őzláb legalább stimmel), de az biztos, hogy a hozzá hasonló, 220 centi körüli, ugyanakkor a labdával ügyesen bánó óriásokra az utóbbi időben ráakasztották az unikornis elnevezést. Mivelhogy egyszarvút sem láttak sohasem, tehát olyannyira ritkaságszámba mennek az efféle csodabogarak, hogy a kosárlabdasport történetében eddig nem nagyon fordultak elő.
Csupán négyet tudnánk teljes biztonsággal említeni a múltból: Wilt Chamberlaint, Ralph Sampsont, Dirk Nowitzkit és Kristaps Porzingist.
De valójában a 224 centis, cérnavékony Sampsonre illett az elnevezés, hiszen ő volt az, aki minden játékelemben kiemelkedőt nyújtott. Igaz, hogy csak négy éven át játszott az NBA-ben, mert utána a sorozatos sérülések zátonyra futtatták a karrierjét.
Sampson pályafutásának csúcsa a feledhetetlen győztes dobás volt az 1986-os playoff nyugati főcsoportjának döntőjében a Magic Johnsont, Kareem Abdul-Jabbart, James Worthyt, Byron Scottot, Michael Coopert felvonultató címvédő, a Los Angeles Lakers ellen.
A sorozat 3–1-re állt a Houston Rockets, Sampson és Akeem Olajuwon csapata javára. (Olajuwon majd csak 1991-ben változtatja a nevét Akeemról a muszlimosabb Hakeemra.)
A negyedik mérkőzést az inglewoodi Forumban játszották, a Lakers hazai pályáján. Nem állt jól a Houston, a negyedik negyedben kiállították Olajuwont, mert összeverekedett Mitch Kupchakkal.
A bunyó 2:35-nél látható
Ezek után Sampson gyakorlatilag egyedül maradt ikertoronytársa nélkül, így érkezett el a meccs utolsó másodperce, amikor a Rockets hozta játékba oldalbedobással a labdát. Egyetlen másodperc alatt ugyan mit lehet csinálni?
Hát azt, amit Sampson: meg sem fogni a labdát, hanem röptében továbbítani a gyűrű felé, aztán imádkozni, hogy bemenjen.
Pontosan ez történt. Oldalbedobás, a 218 centis Kareem Abdul-Jabbar fogta a 224 centis Sampsont, de fel sem ugrott vele, mert nem hitte el, hogy ennyi idő alatt történhet valami. És mekkorát tévedett! Sampson a levegőből pöckölte tovább a labdát, és az a gyűrűről behullt. Vége, 114–112-re győzött a Rockets, és 4–1-re megnyerte a sorozatot, és ment a döntőbe a Boston Celtics ellen. (Amit 4–0-ra elveszített.)
Sampson csodálatos megoldása:
Érdemes megnézni ezt a röpke összeállítást arról, hogy a 7 láb 4 hüvelyk magas égimeszelő mi mindent volt képes művelni a labdával. Úgy hozta fel, úgy cselezett, ahogy egy 183 centis irányító:
Sampson tényleg megelőzte a korát, ő volt a 80-as évek Victor Wembanyamája, vagy inkább Wembanyama a 2020-as évek Ralph Sampsonja.
No de most üljünk be az időgépbe, és ugorjunk előre 38 évet, az inglewoodi Forumból San Antonióba, a Frost Bank Centerbe.
Az élcsapatnak aligha nevezhető Spurs (11/48) 26 nap után először játszott hazai közönsége előtt, ellenfele a nyugati főcsoport holtversenyes éllovasa (41/17), az Oklahoma City Thunder volt. Az összecsapás egyértelmű esélye a vendégcsapat volt, csak éppen a hazaiaknál játszik az Év újonca cím várományosa, Victor Wembanyama. A túlsó oldalon viszont a trófeára aspiráló másik unikornis, a 21 éves, 216 centis Chet Holmgren. Technikailag nem újonc, de valójában az, mert az első idényét sérülés miatt teljes egészében kihagyta.
Ez volt a két csapat harmadik összecsapása az idényben, az első kettőt fölényesen megnyerte a Thunder. November 15-én Oklahomában 123–87-re nyert, január 25-én San Antonióban 140–114-re.
Az első összecsapáson Wembanyama produktuma 8 pont és 14 lepattanó, illetve 4/15-ös mezőnymutató volt, Holmgrené 9 pont és 7 lepattanó, valamint 3/10-es mutató. A másodikon már mindketten kitettek magukért, Wembanyama statisztikája 24 pont, 12 lepattanó és 9/18-as mutató, Holmgrené 17 pont, 9 lepattanó és 7/13-as mutató.
Ilyen előzmények után jött a harmadik összecsapás, amelyen nemcsak a Spurs bizonyult jobbnak a Thundernél, hanem Wemby is Holmgrennél. Az eredmény 132–118 a hazaiak javára, a két óriás statisztikája pedig így aránylott egymáshoz:
Wembanyama: 28 pont, 13 lepattanó, 7 gólpassz, 2 labdalopás, 5 blokk, 2 labdavesztés, 9/17 mezőnyből.
Holmgren: 23 pont, 7 lepattanó, 5 gólpassz, 0 labdalopás, 1 blokk, 1 labdavesztés, 8/12 mezőnyből.
Wembynek volt egy olyan megmozdulása, amely poszterre kívánkozik: Holmgren megpróbálkozott egy tempódobással, amit a francia úgy blokkolt, hogy a labda a kezében maradt. Leszedte, akár egy teniszlabdát...
A fantasztikus blokk 2:10-nél látható
És még egy apróság: a francia „egyszarvú” öt hármast is bevágott hét próbálkozásból, amivel ő lett az első kosaras az NBA történetében, aki az alábbi statisztikai sort produkálta: legalább 10 lepattanó, 5 assziszt, 5 blokk és 5 tripla.
Wemby egyébként sem finomkodik, egymás után ontja a rekordokat. Február 23-án a Los Angeles Lakers elleni meccsen (123–118-as vereség...) megcsinálta a legendás 5x5-öt, vagyis öt statisztikai kategóriában legalább öt rovátkát behúzott. Egyáltalán nem mellékesen pedig a 27 pontjával, 10 lepattanójával, 8 asszisztjával, 5 labdalopásával és 5 blokkjával az NBA történetének legfiatalabb játékosa lett, aki ezt a bravúrt megvalósította. Ráadásul mindezt 30 perc leforgása alatt, amire soha, senki nem volt még képes!
Jelen pillanatban egyértelműen vezet Holmgrennel szemben az Év újonca címért folyó versenyben. Momentán így áll a két óriás átlaga:
Wembanyama: 20,6 pont; 10,2 lepattanó; 3,3 assziszt; 1,3 labdalopás; 3,3 blokk; 3,6 labdavesztés; 46,6 mezőnyszázalék.
Holmgren: 17,1 pont; 7,8 lepattanó; 2,7 assziszt; 0,7 labdalopás; 2,7 blokk; 1,7 labdavesztés; 54,2 mezőnyszázalék.
A két csapat és a két unikornis következő, ebben a szezonban az utolsó párbaja április 11-én lesz Oklahomában.
(Borítókép: Victor Wembanyama és Chet Holmgren a kosár előtt a San Antonio Spurs–Oklahoma City Thunder-mérkőzésen 2024. február 29-én. Fotó: Michael Gonzales / Getty Images Hungary)