Megkezdődött a birkózók világbajnoksága. Magyarország örökrangsorának negyedik legeredményesebb sportága – a vívás, úszás, kajak-kenu után -, a birkózás. A másik három sportág világbajnokokat adott idén, most a birkózókon a sor. 

Két éve még a sportág léte volt a tét, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) komoly veszélyjelzést küldött, ha egy ősi sportág átláthatatlan és elveszíti nézőit, akkor könnyen kikerülhet a tradíciók ellenére az olimpiai programból is. Az Egyesült Államok és Irán vállvetve harcolt a sportágért, végül az olimpiai műsorban maradhatott.

A módosításokat gyorsan végre is hajtották, hogy élvezetesebb, látványosabb, és mindenek előtt érthetőbb legyen a sportág. (Megtörtént az egyenjogúsítás is, megszaporodtak a női súlycsoportok.)

Ezek után legnagyobb dobás az lesz, hogy Las Vegasba vitték el a vb-t, ahol showelemek között mutathatják meg a birkózók, hogy érdemes rájuk figyelni. Az USA már nemcsak szabad fogásban, hanem kötöttben is egyre erősebb és markánsabb.

A világbajnokságon már riói kvótákat osztanak, elsősorban ezeket szeretnék megszerezni a magyarok.

Hagyományosan a kötöttfogásúktól remélhető a legjobb szereplés, bár kér éve Sastin Marianna a nőknél világbajnoki címet szerzett, és aki valaha a legjobb volt, az mindig esélyes. Az ő versenye előtt azonban bemutatkozik a kötött fogás.

Mindjárt az első nap, magyar idő szerint hétfő délután és este ott lesznek a szőnyegen a legjobb magyarok. Az olimpiai második Lőrincz Tamás, és két világbajnok: Bácsi Péter valamint Kiss Balázs.

Lőrincz Tamástól nemcsak a vezetés, hanem önmaga is érmet vár, hiszen 2012-es olimpiai ezüstje után a világbajnoki dobogón is állhatott, ahová nem jutott el igen sokáig.

„Jó érzés dobogón állni, természetesen szeretném folytatni Las Vegasban is. A felkészülés jól sikerült, minden rendben van, nagyon bízom benne, hogy a verseny is jó lesz és nem vonja el a figyelmem a híres helyszín. Las Vegasnak nyilván van egy varázsa, de azért őszintén szólva jobban örültem volna annak, ha 400 kilométeres körzeten belül van a vb, mert a hosszú utazás, az átállás csak egy plusz nyűg az egyébként sem könnyű fogyasztás mellé.”

Lőrincznek 6-8 kilót is fogynia kell, de ebben a súlycsoportban a legerősebb, ezért vállalnia kell a szenvedés és önmegtartóztatást.

Testvére, Lőrincz Viktor is kvótaesélyes, ő két éve Budapesten bronzérmes volt.

Bácsi Péter csak azért nem veheti célba a címvédést, mert most 80 kilóról 75-re ereszkedik vissza. Tavaly az Európa- és a világbajnokságon is ellenállhatatlan volt 80 kilóban, csodás lendülettel birkózott, mindenkit legyőzött.

A fogyasztás eddig nem viselte meg, és ha nem kap jó sorsolást, akkor is harcban lehet az érmekért.

Kiss Balázs is volt már világbajnok, de neki még olimpián nem sikerült megmutatni az erejét.

Nála volt az egyik legfontosabb a lelki felkészítés, ne görcsöljön, a háta mögött lévő sikereket már nem vehetik el tőle, míg most tejesítheti élete nagy álmát.

Nagy alvás és utána egy jó birkózás

- így foglalta össze, mire vágyakozik Amerikában.

És akkor a már említett Sastin. Önmaga ismerte el, hogy túlzottan nagy terheket rakott a vállára, miután világbajnok lett, talán ezért is sikerült gyengébben a tavalyi éve.

Idén itthon is riválisra akadt, Barka Emese egyre jobb eredményeket ért el ugyanis. A szövetség válogató mellett döntött, amit Sastinnal szemben elveszített, így az 58, vagyis az olimpiai kategória Sastiné, míg Barkának két kilóval feljebb kell megmutatnia a tudását.

A versengés mindkettőjükre jól hatott, az Európa Játékokon mindketten nyertek, annyi különbséggel hogy akkor Barka versenyzett az 58 kilóban, míg Sastin eggyel feljebb.

Sastin súlycsoportjában van egy verhetetlen japán, reméli Icsu Kaorival csak a döntőben találkozik, és akkor mérhetik össze az erejüket.

A szabadfogásban Veréb István két éve bronzérmes volt, most is azért utazik, és az ő kategóriájánál érdemes is megállni egy pillanatra.

Legalább 10 olyan riválisa lesz ugyanis, aki oszét vagy dagesztáni származású, de azóta már különböző országok színeiben versenyeznek.

A Kaukázusban a birkózás a nemzeti sport, az erő szimbólum is, és döbbenetes a szám: 1,5 millió igazolt versenyző van a 4 országban. Az ottani taxis a magyarok nevét kívülről fújja. Hihetetlen népszerűségnek örvend az, aki bajnok lesz, mindenki ismeri, kitör a középszerűségből. Az állam is hálás neki, minden kívánságát lesi.

„Félhivatalos ügynökökön keresztül lehet eljutni a mahacskalai klubig, és aki nem jut ki egy vb-re vagy EB-re, mert vannak előtte, ők más országokban nagy örömmel szerencsét próbálnak. Már a törökök is szereztek ebből a régióból három versenyzőt, pedig ott is nemzeti sport a birkózás.

Nekünk is ajánlottak már két vagy három dagesztánit, nem is rosszakat, hiszen ott még az ötödik is kifejezetten erős, ha jó napja van, simán megverheti azokat, akik miatt nem tudott érvényesülni, és nem tudott orosz színekben versenyezni. Legalább 20 ezer eurót ki kellene fizetni értük. 100 ezerbe kerülnek a legjobbak.

Megesett már az is, hogy a versenyzésért erről az összegről is lemondtak, és csak azt várták, hogy valamelyik állam fogadja be őket. Vonatkozik rájuk, hogy két évet ki kell hagyniuk, de a karrierért megéri. A 90-es évek végén volt olyan versenyző, aki egy évben három nemzetet képviselt, ennek pedig értelemszerűen gátat kellett szabni, ezért van a szükségszerű eltiltás" - magyarázta Bacsa Péter, a szövetség alelnöke.

A 86 kilósoknál, tehát Verébéknél van egy félelmetes orosz, Szadulajev, aki 19 évesen még nem veszített nagy tornán mérkőzést sem és imponáló fölénnyel nyerte a meccseit.

Ehhez jön még a szintén Dagesztánból honosított belorusz, ukrán, azeri, örmény, kazah, üzbég, tádzsik, macedón, török és francia.

"Nem egyszerű érvényesülni közöttük. Régebben volt egy szovjet, vagy a FÁK-at képviselő pokoli kemény birkózó, míg most ugyanaz a térség látja el az utódállamok jelentős részét. Ha van egy olyan súlycsoport, ahol nincs megfelelő képességű kazah vagy azeri, a megoldás máris megvan. És nekik állampolgársághoz jutni lényegesen könnyebb, mint bárhol máshol Európában. A két évet azonban ekkor is ki kell várni. Akinek tehát most nem sikerül majd Rióba kijutnia, már gondolkodhat azon jövő áprilisban, melyik ország ajánlatát fogadja el.

Nem élnek a választott hazájukban, mert az edzőpartnerek Mahacskalában és környékén a legerősebbek, csak a versenyekre veszik fel az ország melegítőjét.

Ezek sajnos tények, és ha nem is sportszerű, ezzel a konkurenciával kell megküzdeniük a riválisoknak, köztük nekünk magyaroknak is. Mi még nem éltünk a honosítással a kevésbé erős súlycsoportokban sem, megpróbáljuk önerőből állni a sarat.”

Bacsa kiemelte, asztaliteniszben is rendkívül sok a szétszóródott kínai, az etióp vagy kenyai futók is szétszéledtek, a birkózásban pedig ha valaki oszét vagy dagesztáni, az önmagáért beszél, egy igazi brand. A 2008-as olimpián az ugyanabban a súlycsoportban négy érmes kaukázisról itt írtunk.

Szabadfogásban egyébként sokkal elterjedtebb a honosítás, a kötött fogásban kevésbé. A Kaukázus kultúrájához inkább a szabadfogás tartozik hozzák, bár kötöttben is számtalan világklasszist adtak már. A kisebb súlycsoportokban jellemzően nem jók, a nagyobbakban igen.

Szóval ebben a ritka kemény szakágban nem könnyű érvényesülni, de egy szabadfogású kvótát is szeretnénk elcsípni. Még ha nem is lesz könnyű.