Index Vakbarát Hírportál

Hőség és kiszáradás végzett a Dakar-motorossal

2015. január 9., péntek 14:06

A Dakar-ralin mindig voltak halálos áldozatok, de a lengyel motoros, Michal Hernik, szokatlan módon, nem balesetben veszítette életét. A vizsgálatok szerint a hőség és a kiszáradás végzett vele a harmadik szakaszon. Az ügy rejtélyesnek tűnik.

A 39 éves Hernik először indult a ralin, nem volt rutintalan motoros, de a Dakar más műfaj. Ha valakinek itt nincs tapasztalata, az végzetes lehet. Szilvási Péter még az eredeti, Afrikában rendezett ralin háromszor indult motorral, így tudja, milyen nehéz az amatőröknek nap nap után teljesíteniük a szakaszokat.

Aki későn ér be, annak alig van ideje pihenni, pár órát alszik, és már indulhat is hajnalban, hogy a másnapi szakaszt is teljesíteni tudja.

„Gyakorlatilag nincs időd pihenni, úgy vágsz bele óriási hosszú szakaszokba. Ha már mész, akkor jön az adrenalin, de az sem mindig elég. Nem akarok pálcát törni senki felett úgy, hogy nem is voltam ott, de a Dakar felépítése is nagyon nehéz most. Az első egy nagyon gyors, könnyű szakasz volt, utána meg egy nagyon nehéz jött. Ez olyasmi lehetett, mintha bemelegítés nélkül tornáznál. Nagyon sokan ki is estek ezen az 518 kilométeres etapon, de aki teljesítette, abból is nagyon sokat kivett. A lengyel motoros is ezt hordozhatta magában a harmadik szakaszon" – mondta Szilvási.

A szervezet egy sivatagi szakaszon extrém terhelésnek van kitéve, egy motorosnak nehéz rá felkészülni. Hajnalban nagyon hidegben indulnak, de napközben már 40-45 fok is lehet. A hőséget pedig ugyanabban az endúrós dzsekiben próbálják meg átvészelni. „Forró a levegő és közben még erős fizikai munkát is végzel, akármilyen gore-texből vagy vízáteresztő anyagból lehet a dzsekid, rengeteget izzadsz."

Az elveszített folyadékot, sókat és energiákat pótolni kell, de motoron ezt nem a legkönnyebb. Egy igazi versenyző nem nagyon áll meg frissíteni. Ahogy Szilvási elmondta, mindenki camelbackkel, hátra erősített víztartállyal megy. Ebbe azonban csak körülbelül két liter folyadék fér bele. Ami hőségben nagyon kevés, óránként egy-másfél litert is meg kellene inni az optimális hidratáláshoz. Egy-egy hosszú szakasz azonban fél napig is tarthat.

A napi rajtkor elvileg mindenki kap frissítő csomagot, de a tartalékvizet is ellenőrizik. A gépátvételnél három liternyinek lennie kell a motorblokknál, de ehhez csak végszükség esetén nyúlnak, mert szinte ihatatlanná melegszik. Nem tudni, hogy Hernik használta-e ezt. Ha nem akkor is elképzelhetetlennek tűnik, hogy ilyen hamar kiszárad valaki. Valószínűleg az induláskor még jó fizikai állapotban volt, a Dakar-indulóknak szigorú orvosi vizsgálatokon kell átmenniük. Szívultrahangot és EKG-t is csináltatniuk kell a rajt előtt.

A lengyel motorost sértetlenül találták meg háromszáz méterre a versenypályától. Szilvási szerint valószínűleg öntudatlanná vált, vagy a stresszhelyzetben nem nagyon tudta felmérni mit csinál. A magyar motorosnak Tunéziában volt hasonló filmszakadása, annyira elfáradt, hogy nem tudta, mi történik körülötte. Arra eszmélt, hogy zseblámpával világítanak a szemébe, és franciául beszélnek hozzá.

Az is kérdés, miért nem indultak egyből a Hernik segítségére, ha látták, hogy megállt és nem reagált hívásra. A motoron két segélykérő eszköz is van. A jeladó miatt a szervezők folyamatosan tudják követni a versenyzők mozgását, ha valaki megáll, akkor annak egyből illik bejelentkeznie rádión. Ha ezt nem teszi meg, a szervezők rászólnak. Szilvási felidézett egy olyan esetet, amikor egy pisilést nem tudott befejezni, és már jelentkeztek nála.

Egy másik eszközzel pedig azonnali segítséget lehet kérni, egy kar meghúzásával egy antennát lehet felállítani, ami alapján megtalálják a bajba jutott versenyzőt. Ennek működtetésére és kézjelek használatára is minden versenyzőt megtanítanak.

Hernik az idei Dakar első halálos áldozata.

Rovatok