Scott Dixon nyerte meg a vasárnap éjjeli sonomai Indycar-futamot és a bajnokságot is: holtversenyben végzett pontszámban Juan-Pablo Montoyával, de eggyel több futamot nyert, hármat, így övé lett a cím.

Egészen drámai verseny volt, ami előtt még hat embernek volt esélye a bajnoki címre: pályázott  Montoya, Graham Rahal, Scott Dixon, Will Power, Helio Castroneves és Josef Newgarden. Azért ennyire sok, mert a tavalyi F1-szabályhoz hasonlóan az utolsó verseny - és a májusi Indy 500 - kétszer annyi pontot ért.

Montoya egész évben élen állt a bajnokságban a fináléig - győzött az Indy 500-on is - Dixonnak nyernie kellett, és remélnie, hogy a kolumbiai nem lesz jobb hatodiknál. Természetesen pont így lett.

A futam közepéig Montoya a középmezőny elején autózott, bajnoki pozícióban, de aztán összeütközött csapattársával, Will Powerrel. Power lesodródott az ívről majd visszajött, Montoya túl közel ment, koccantak, Power kipördült. Mindkét kocsinak a boxba kellett mennie kisebb javításra, így Montoya visszaesett, és fel kellett zárkóznia.

A hajrára fel is jött hatodiknak, de ötödikre volt szüksége a pontegyenlőség miatt. Egy másodpercre megközelítette Graham Rahalt, előznie nem sikerült, így maradt hatodik, és bukta a bajnokságot.

"Ha az utolsó futamért dupla pontot adsz, ami ráadásul nem oválpálya, nem is számít, hogy mit csináltál egész évben. Dixonnak szar szezonja volt egy jó versennyel, mi meg megszívtuk. Sportszerű ez a szabály? Nem, nem az, de persze ha nem tetszik, nem indulsz" - okolta Montoya az F1-ből is egyetlen szezon után kiutált duplapontos rendszert.

1999-ben is egál volt az Indycar-előd CART-bajnokság végén, és ki nyert akkor több futamgyőzelemmel? Montoya. Dario Franchittivel végeztek azonos eredménnyel, a dél-amerikai hétszer is győzött, míg a skót csak háromszor.

Dixon negyedszer lett bajnok, míg Montoya azóta a 99-es siker óta nem nyert meg egy sorozatot sem, ahol versenyzett, az F1-ben és a NASCAR-ban sem sikerült a csúcsra jutnia.