Még véletlenül sem gyerekjáték a világ legnézettebb motorsporteseményének hétről hétre való szerkesztése, a Formula–1 produceri csapata mégis szenvtelenül aprólékos munkát végez az összes versenyhét alatt. Az Index idehaza elsőként kapott meghívást a F1 angliai technológiai- és médiaközpontjába, ahol a Lenovónak köszönhetően mi magunk nézhettük meg, hogyan kerülnek a versenypályákon rögzített felvételek az akár többezer kilométer távolságra lévő tévéképernyőkre.
Londontól mintegy 25 kilométerre délre, a dombok között megbúvó Biggin Hillben járunk, ahol a fű rikítóan zöld, a bárányok boldogan legelnek, az év java részében pedig esik az eső – de legalábbis be van borulva az ég. Mindezek alapján azt hihetnénk, hogy a lehető legátlagosabb angol kisvárosról beszélünk, azt azonban kevesen tudják, hogy itt található a Formula–1-es futamok szíve és lelke, a létesítmény, ami nélkül csak a helyszínen élhetnénk át a futamok izgalmát.
Ez nem más, mint a Formula–1 technológiai és médiaközpontja, ahol az év 365 – idén 366 – napján pezseg az élet, itt szerkesztik ugyanis a világbajnokság összes futamának élő adását, emellett azonban számos más F1-es háttértartalom is itt készül; de ne szaladjunk ennyire előre.
A koronavírus előtti időszakban a Formula–1-es közvetítéseket számos esetben a futamok helyszínén, konténerekben kialakított mobilstúdiókban szerkesztették, a személyes érintkezések korlátozása miatt azonban a Nemzetközi Automobil-szövetségnek (Fédération Internationale de l'Automobile/FIA) döntést kellett hoznia. Beszüntették a helyszíni adásszerkesztést, helyette pedig egy már meglévő – de bőven fejlesztésre szoruló – székházba költöztek, ez lett a Biggin Hill-i technológiai és médiaközpont. A járvány alatti első futam március 15-én, Melbourne-ben indult volna, a korlátozások miatt azonban csak július 5-én, Ausztriában vehette kezdetét a világbajnokság – ez idő alatt kellett az F1 csapatának megoldást találnia a távoli munkavégzésre. A 2020-as szezon első futamain még egy – a vezetők szavaival élve – összetákolt szerkesztőségben dolgoztak, két évvel később azonban már végleges helyükre költözve vezényelhették az élő adásokat.
Az eredmény egy hatalmas, számos teremből álló létesítmény lett, ami a Biggin Hill-i reptér mellett húzódik meg. A reptér egyébként kulcsfontosságú szerepet játszik a központ életében. Az alkalmazottak ezt használják, ha sürgős ügyben egy szomszédos országba vagy az Egyesült Királyság másik területére kell utazniuk, de a külföldi alkalmazottak számára is kapóra jön, akik épp a médiaközpontba érkeznének, az ugyanis nem csak az ott dolgozók számára elérhető. És ha már az alkalmazottaknál tartunk: jelenleg több mint 140 ember dolgozik a médiaközpontban azért, hogy a lehető legminőségibb tartalmat gyártsák, és még legalább ugyanennyi alkalmazottal találkozhatunk a futamok helyszínein is.
Azt, hogy maga a produkció mennyire gigantikus, mi sem szemlélteti jobban, hogy a szervezők számára a versenyhétvége még véletlenül sem akkor indul, amikor a csapatok megkezdik a közösségi felületeiken az ezzel kapcsolatos kampányokat. Az építőbrigád már napokkal a futam előtt megérkezik a pályára, hogy egy 375 négyzetméteres, úgynevezett ideiglenes székházat húzzanak fel a semmiből – ez a létesítmény felel azért, hogy a futamon rögzített, teljesen nyers képi és hanganyaga a lehető leggyorsabban eljusson a Biggin Hill-i médiaközpontba. A helyszíni létesítményeket tehát nem eliminálta százszázalékosan az FIA, szerkesztés azonban kizárólag csak a médiaközpontban történik.
Ide egy futam alatt több mint 500 terabyte-nyi adat érkezik be, ami brutális mennyiség, szemléltetésképp ötvenszerese annak, amit a Hubble űrteleszkóp egy év alatt küld a NASA-nak.
A székház felhúzása után veszi kezdetét a kábelek lefektetése, amiből esetenként akár 58 kilométernyit is kihúzhatnak, majd 38 antennát telepítenek a pálya szinte teljes területére, hogy a kiváló jelerősség mindig garantált legyen.
Négy nappal később kezdetét veszi a kamerák elhelyezése, amiből ugyancsak tetemes mennyiségű található egy futamon. Először 28, rögzített pozíciójú, ultranagy felbontású kamerát telepítenek, amit további, szuperlassítást lehetővé tevő egységek követnek. Ezek mellett futamonként 7-8 „camera man” is található a pályák szélén, akik helyzetüket folyamatosan változtatva próbálják a legjobb pillanatokat elkapni. Az ő munkájukat egészíti ki egy „cable cam”, ami a pálya fölött, egy kifeszített drótpályán cikázik,
az igazi szörnyeteg azonban egy helikopter, amely madártávlatból szemléli – és közvetíti – a pályán történteket.
Aki azt hinné, ezzel véget ér a kamerák felsorolása, nagyot téved, a járműveken ugyanis egyenként akár hét egység is található, beleértve ebbe a pilóták sisakjára szerelt 360 fokos kamerát. Mindezek mellett 147 mikrofon is helyet kap a pályákon és a járművekben, ezzel garantálva a tökéletes, Dolby által is támogatott 5.1-es Atmos-hangzást. Összesítve tehát több mint 130 ultra-HD-felbontású kamera képe és közel 150 mikrofon hangja érkezik be Biggin Hillbe a futam minden egyes másodpercében – ha esik, ha fúj, ha süt, ha nem süt, a közvetítésnek bombabiztosnak kell lennie – és az is, köszönhetően a Lenovo technológiáinak.
A két óriás még 2022-ben kezdett együttműködni, a közös munkának köszönhetően pedig minden korábbinál kisebb csúszással kerül adásba az, ami a pályán történik. A legnagyobb késés Biggin Hill és Szingapúr között tapasztalható, ez esetben 136 milliszekundum telik el, míg megérkezik a médiaközpontba az élő kép – ez alig több, mint egy másodperc egytized része.
A Lenovo iparágvezető technológiái a főhadiszállástól kezdve a versenypályáig mindenhol megtalálhatók, többek között ThinkPad és IdeaPad laptopok, ThinkPad munkaállomások, ThinkStation és ThinkCentre asztali számítógépek, ThinkVision monitorok, Lenovo Tab tabletek és Motorola okostelefonok sokaságai felelnek a zavartalan és villámgyors munkavégzésért.
A legkeményebb munka a versenyek előtt körülbelül egy órával veszi kezdetét, ekkor indulnak ugyanis az élő adások, amit még nem minden ország közvetít – az éles futam előtt öt perccel azonban már a világ összes F1-et közvetítő csatornája szinkronizálódik a Biggin Hillből érkező képre, öt perccel később pedig kezdetét veszi a tényleges verseny.
Ahogy azt korábban is említettük, a Biggin Hill-i központban egyszerre dolgozzák fel a képi és hanganyagokat is – ezek szerkesztésére azonban szó szerint alig van idő, a közvetítésnek ugyanis pontosnak kell maradnia. A Team Radio felel például azért, hogy a nézők megtudhassák, miről beszélnek rádiójukon keresztül a pilóták és csapataik. Munkájuk azonban nem egyszerű, az adrenalintól fűtött pilóták ugyanis a pályán velük történteket előszeretettel csomagolják káromkodásba – ezeket pedig nem minden esetben hagyhatják, hogy a nézők füléig eljusson. Érdekesség, hogy egészen 2022-ig a Team Radio megpróbálta az összes csúnya szót némítani, a 2023-as világbajnokságtól azonban átálltak egy olyan formátumra, ami már megengedi, hogy az enyhébb káromkodások hallhatók maradjanak – ezzel is hozzáadva a közvetítés intenzitásához.
Ugyancsak meglepő információ lehet egyesek számára, hogy nem csak a Biggin Hill-i médiaközpontban hallják mind a húsz csapatot egyszerre, hanem maguk a csapatok is hozzáférnek egymás rádióállomásaihoz. Ennek köszönhető az, hogy számos csapat különböző kódokat használ bizonyos események leírására, nehogy az ellenfél előnyhöz jusson. A Team Radio stúdiójának bejárása közben egyébként hallhattuk, milyen az, amikor egyszerre húsz pilóta – és csapataik – rádióhangját kell hallgatni. Az élmény nem volt kellemes, egészen elképesztő, ahogy az ott dolgozók képesek átlátni azt a szó szerinti hangzavart, ami a központba beérkezik, és ebből a nézők számára élvezhető adást gyártanak.
Figyelmük soha nem lankadhat, bármelyik pillanatban bekövetkezhet ugyanis egy tragikus baleset, ilyenkor pedig az azt elszenvedő pilóta hangját azonnal némítani kell.
A bajba jutott F1-es hangját a központban azonban továbbra is hallják, amennyiben a mikrofonok nem sérültek. A Team Radio tagjai szerint mentálisan ez az egyik legnehezebb része a munkájuknak.
Ugyancsak hatalmas a nyomás a képanyagért felelős csapatokon, amiből több is van. A beérkező nyersanyagokat ugyanis korrigálni kell, grafikákat és animációkat kell rájuk helyezni, végül, de nem utolsósorban pedig nem árt, ha azokat össze is vágják. Előbbiekért felel az Operations Team, míg maga az úgynevezett történetmesélés néhány lépéssel odébb, a Biggin Hill-i központ legmarkánsabb termében, a Main Galleryben történik. A fókusz talán itt a legnagyobb, az adásszerkesztőnek lézerlátással és rendkívüli döntéshozói képességgel kell rendelkeznie – a gyakorlat azt mutatja, hogy minden második másodpercben meg kell hozzanak egy, az adás szempontjából életbevágóan fontos döntést, amiből a nézőnek persze semmit sem szabad észrevennie.
Néha azonban ennek ellenére is megtörténik a baj. Mint azt Wendy Hendricks, a világbajnokság élő adásainak produkciós vezetője az Indexnek elmondta, két esetben tapasztaltak teljes leállást futam közben a központban – ezek közül a néző azonban csak egyet érzékelhetett. Az első esetben 17 másodpercen keresztül kénytelenek voltak egy fekete képet közvetíteni a központból, míg a második esetben a leállás ellenére is sikerült életben tartani az adást – ekkor egy replayt, azaz egy visszajátszást vágtak be, míg vissza nem tudtak állni a normál kerékvágásba. Érdekesség, hogy maguk a kommentátorok is csak azt a képet látják a futamok során, amit már a nézők számára is közvetítenek, a médiaközpontban azonban külön egység foglalkozik azzal, hogy szöveges háttérinformációkat szolgáltassanak számukra azzal kapcsolatban, hogy mi történik a pályán.
Ahogy azt korábban említettük, a Formula–1 médiaközpontjában a világbajnokságok után sem áll meg az élet, többek között itt szerkesztik az F1 TV-re felkerülő háttértartalmakat. Itt található továbbá az a stúdió, ahol az év bármely napján kibeszélőműsorokat forgathatnak, amelyek szerkesztése ugyancsak napokba telhet. Amikor tényleg semmi érdekes nem történik a motorsport világában, az alkalmazottak munkaidejük java részében a korábbi futamok felvételeit böngészik, illetve tanulmányozzák, kivágva a legizgalmasabb, legmeghatározóbb jeleneteket, hogy azokat a későbbiekben könnyedén felhasználhassák.
Kiindulva abból, hogy az idei világbajnokság hivatalosan február 29-én veszi kezdetét a Perzsa-öbölben található Bahreinben, a technológiai és médiaközpont vélhetően már teljes gőzzel üzemel. A 2024-es Magyar Nagydíjat július 19–21. között rendezik meg, míg a szezon előreláthatólag december 8-án, az Abu-Dzabi Nagydíj után ér véget. A technikai sportok királyával, valamint annak vb-futamaival természetesen az Index is kiemelten foglalkozik majd, Formula–1-gyel kapcsolatos korábbi írásainkat ide kattintva olvashatja el.
(Borítókép: A Formula–1 Biggin Hillben található médiaközpontjának egyik alkalmazottja éppen adást szerkeszt. Fotó: Jacob Niblett / Shutterstock Studios / Lenovo)