„Az az eljárás, hogy egy sportoló kvalifikáció híján szabadkártyával jusson ki az olimpiára az épek körében sem szokatlan, az pedig nyilvánvaló, hogy a magyar sísport nem világszínvonalú. A szabadkártya intézménye viszont lehetővé tette volna, hogy a magyar közönség szurkolhasson annak az egyetlen látássérült magyar síelőnek a sikeréért, aki a világ mindössze négy teljesen vakon síelő sportolóinak egyike" – írta még januári közleményében Balogh Zsolt, aki paralimpiai indulásban reménykedett.

Négy évvel ezelőtt az MPB két sportoló kijuttatását tervezte Szocsiba, Dani Gyöngyi és Balogh szeretette volna megszerezni a kvalifikációt. Dani decemberben jelentette be, hogy gyermeket vár, így az ő szereplése fel sem merülhetett, míg a látássérült Baloghnak nem sikerült megszerezni a kvalifikációt. Az olimpia előtt néhány hónappal a biatlonista Lőrincz Krisztina is jelezte indulási szándékát, de nem tudott kvalifikációs versenyen részt venni.

Így Balogh Zsolt maradt az egyetlen versenyző, aki szabadkártyásként indulhatott volna Szocsiban. A síző erre is készült, de az MPB meg sem várva a nemzetközi szövetség döntését úgy határozott, nem indul magyar sportoló Szocsiban.

A témáról szóló sajtótájékoztatón több indok is felmerült. „Magyarország a sportnemzetek között tartja számon magát, és ez minőségi elvárásokat is támaszt velünk szemben. Miután láttuk, hogy Miklós Edit szintű eredményt nem tudunk elérni, lemondtunk az indulásról” - mondta Gömöri Zsolt, az MPB elnöke.

Gömöri szerint nem lett volna jó, ha „kimegy egy sportoló, megérzi a szellemiséget, megelégszik azzal, hogy kijutott a paralimpiára, utána pedig visszaesik a motiváltsága.” AZ MPB-elnök szerint nem szabad egy-egy sportolóra fókuszálniuk, szélesítenünk kell a bázist, és már a következő paralimpiára készülve szakmai programokra kell költeniük. A paralimpiára szánt összegből a síelők is tovább tudnak edzőtáborozni.

A Szocsitól való távolmaradást az MPB forráshiánnyal is indokolta, ha csak egy versenyzőt is neveztek volna, akkor is legalább hat-hét főt kellett volna kiküldeni. Balogh esetében társsíelőre is szükség van, emellett orvos, edző is utazott volna, valamint sportdiplomatáknak is helyet kellett volna adni a hivatalos delegációban. Gömöri azt mondta, nehéz lett volna elfogadtatni a közvéleménnyel, hogy egy versenyző miatt ilyen sok pénzt költenek az utazásra, ehelyett inkább úgy döntöttek, hogy a speciális olimpiára és a szervátültetettek versenyeire csoportosítják át a forrásokat. „Fel kellett volna élni a jövőnket, ha az indulás mellett döntünk”

Kaszó Klára, a Magyar Sí Szövetség ügyvezető elnöke, aki az MPB-nek is tagja, nem mindenben osztotta Gömöri véleményét. „Mi igyekszünk minden fiatalt eljuttatni világversenyre. Még ha gyengén szerepelnek is, ez az egyetlen lehetséges útja annak, hogy találkozzanak azzal a szinttel, amit elérendő célként tűzhetnek ki maguk el. Akit ez demotivál, az enélkül is abbahagyná a sportot.”