Magnus Carlsen és Viswanathan Anand szombattól másodszor küzd meg egymással a sakkvilág trónjáért: a norvég világranglista-vezető egy éve éppen indiai riválisától szerezte meg a világbajnoki címet.
A címvédő most is magát tartja favoritnak azzal a kitétellel - vezeti fel az eseményt az MTI -, hogy ha sikerül jól játszania, mert ahogy elismerte, az elmúlt tornákon ez nem mindig jött össze neki. Az augusztusi, hazai rendezésű sakkolimpián például több váratlan vereséget is elszenvedett. Többek között emiatt Élő-pontszáma a világcsúcsnak számító 2882-ről 2863-ra esett vissza, de így is magabiztosan vezeti a világranglistát.
A még mindig csak 23 éves játékos magaslati edzőtáborban, 3000 méterrel a tengerszint felett, az Alpokban készült a megméretésre és rengeteget síelt. Ahogy fogalmazott, ő kevesebb időt tölt a számítógép előtt, mert ha túl sokat számol az ember, akkor depressziós lesz és elveszíti a kreativitását. Márpedig a világbajnoknak éppen ez a legfőbb fegyvere. Szakértők szerint nem tartozik erősségei közé a megnyitás, nem ritkán pozíciós hátrányba kerül, de ezt páratlan technikai tudásával a közép- és végjátékban ellensúlyozni tudja támadó szellemű, váratlan, kreatív és attraktív lépéseivel.
A világranglistán 2792 Élő-ponttal hatodik Anandot minden idők egyik legsokoldalúbb játékosának tartják, ezt támasztja alá, hogy ő az egyetlen, aki több résztvevős tornán, kieséses rendszerben és páros mérkőzésen is a világ legjobbja lett. A 44 éves nagymester először 2000-ben szerezte meg a címet, amikor a kieséses rendszerű torna fináléjában Alekszej Sirovot múlta felül, két évvel később azonban búcsúzott az elődöntőben. Másodjára 2007-ben jutott fel a csúcsra egy nyolcfős, kétfordulós torna győzteseként. Ezt követően az orosz Vlagyimir Kramnyikkal (6,5-4,5), majd a bolgár Veszelin Topalovval (6,5-5,5) szemben védte meg címét, 2012-ben pedig az izraeli Boris Gelfand ellen a rapid rájátszásban győzött összesítésben 8,5-7,5-re.
Címét tavaly éppen szülővárosában, Csennajban vesztette el, ráadásul úgy, hogy igazán megszorongatni sem tudta Carlsent, így a párviadal már a tizedik partiban eldőlt, kihívója három sikerrel és vesztett játszma nélkül 6,5-3,5-re győzött. Bár sokan kételkedtek benne, hogy a Madrasi Tigrisnek is nevezett Anand képes lesz megújulni, de a Hanti-Manszijszkban rendezett világbajnok-jelölti versenyen már egy fordulóval a befejezés előtt bebiztosította tornagyőzelmét, ezzel kivívta a kihívói jogot.
Carlsen és Anand eddig 40 alkalommal küzdött meg egymással klasszikus időbeosztás mellett, mindketten hat-hat győzelmet számlálnak, a többi parti döntetlennel zárult. A kiegyenlített mérleg ellenére mindképpen Carlsen a favorit. Anand legutóbb a 2010-es londoni szuperversenyen tudta legyőzni őt.
A mostani, 12 partiból álló párviadalra az idei téli olimpia helyszínén, Szocsiban kerül sor, méghozzá a februárban médiaközpontként használt épületben, azaz a tengerparti Olimpiai Parktól és az idén debütált Forma-1-es pályától mindössze három perc sétára. Az esemény díjalapja egymillió euró, amelynek hatvan százalékát kapja a győztes, de ha a párharc csak a rájátszásban dől el, akkor a felek 55-45 százalék arányban osztoznak az összegen.
Érdekesség, hogy Carlsen csak szeptember 8-án, a határidő lejárta előtt néhány órával írta alá a világbajnoki párosmérkőzés szerződését, mivel az ukrán-orosz konfliktus miatt nem akart Szocsiban asztalhoz ülni, valamint nem látta biztosítottnak a vb-döntő anyagi hátterét.
A menetrend szerint két játszmánként szünnap következik, kivéve a végjátékot, amikor a 11. parti után, a döntő felvonás előtt is pihenhetnek egy napot a résztvevők. Ha a november 25-re kiírt 12. mérkőzést követően 6-6 az eredmény, akkor egy újabb pihenőnap után négy rapidjátszmával - 25-25 perc és 10-10 másodperc bónuszidő lépésenként - dől el a világbajnoki cím sorsa.
Amennyiben ez sem dönt, akkor villámpartikra - 5-5 perc és 3-3 másodperc lépésenként - kerül sor. Szükség esetén öt ilyen meccs lesz, az utolsóban világosnak öt, sötétnek négy perce van, de remi esetén utóbbi a bajnok.