A magyar férfi sakkválogatott a huszonhatodik helyen végzett az Európa-bajnokságon, Batumiban, nyolc meccsből csak kettőt sikerült megnyernie. Ez a pozíció azért fájó, mert négy éve még a harmadik helyen végeztek, igaz akkor a három legjobb nagymester: Almási Zoltán, Lékó Péter és Rapport Richárd is asztalhoz ült.
Kíváncsiak voltunk a korábbi kapitány, Kállai Gábor nemzetközi nagymester véleményére, ő hogyan látta.
"A magyar open csapat, azaz férficsapat összeállítása, táblasorrendje tükrözi a versenyre kialakított koncepciót. A legerősebb és legrutinosabb Berkes Ferencet a 3. helyre rakták, hogy az ő, viszonylag gyengébb ellenfelek ellen elért győzelmei dönthessék el a négytáblás meccsek sorsát. Ennek az elképzelésnek a sikeréhez persze az is kellett volna, hogy az első 2 tábla tartsa az egyensúlyt, a 4. tábla pedig lehetőleg pluszban maradjon"
- kezdte.
Ez a terv most nem vált be, mégha Berkes sorra rúgta is a gólokat. olyannyira, hogy az egész mezőny legértékesebb teljesítményét nyújtotta.
Kállai szerint Erdős Viktorra sem lehet panasz, mert 1 vereségével és 7 döntetlenjével el lehet mondani, hogy nagyjából egyensúlyban tartotta a második táblát.
"A probléma az első táblán jelentkezett, ahol Gledura Benjámin 6 partiból 1 pontot szerzett, és a hátsó táblákon játszó Bánusz Tamás és Prohászka Péter is összességében egy mínuszban zárt, azaz eggyel több játszmát vesztettek, mint nyertek. Mindez messze nem tragédia.
De csak akkor nem, ha tudomásul vesszük, hogy Lékó Péter és Almási Zoltán egyre közelebb kerül a visszavonuláshoz. Idén már nem vállalták a játékot a válogatottban. Talán még jövőre játszanak a sakkolimpián, azonban esetükben szembe kell nézni a korukkal és a másirányú ambícióikkal.
Lékó a német sakktörténet legtehetségesebb gyerekének, Vincent Keymernek az edzője, Almási pedig – az elmondása szerint – autók tuningolásával foglalkozik."
Kállai úgy látja, ebből a büszkeségre nem sok okot adó Európa-bajnokságból tanulni kell. Hálásan, de fel kell készülni az elmúlt két évtized kiugró játékosainak búcsúztatására. Ami még ennél is fontosabb szerinte, el kell indítani azt a részben új szereplőkön, új szerepeken és új hangsúlyokon működő válogatott felépítését, ami méltóan tud majd a remélhetőleg Budapesten rendezendő 2024-es sakkolimpián játszani.
"A női csapatunk bár a 10. helyen végezett, a férfiak pedig a 26.-on, a hölgyek eredményéről mégis sokatmondó, hogy kevesebb játszmapontot gyűjtöttek, mint az urak."
Íme a számok: Összességében a férfiak 17,5, míg a nők 17 pontot szereztek.
Ebben a lebonyolításban nem a táblapontokat számolják, hanem a régi futballmintára a győztes 2 pontot kap, a vesztes semmit, míg a döntetlenért egy pont jár.
"Az éltáblás Hoang Tranh Trang és Gara Tícia jól szerepeltek, míg Gara Anita, Lázárné Vajda Szidónia és Terbe Julianna ezúttal halványabbak voltak. A 24-es sakkolimpia szemszögéből nézve, a hölgyeknek is jót tesz majd, ha a fiatalok megerősödésével nagyobb belső verseny alakul ki a válogatottba kerülésért. A belső verseny kiélezésére – mind a férfi, mind a női mezőnyben – vannak tehetséges fiataljaink. A következő nem kis feladat az ő szakmai felépítésük.
Utoljára, de elsősorban, mindent meg kell tenni azért, hogy a világ talán legérdekesebb sakkját játszó, elsőszámú magyar nagymester, Rapport Richárd tudása és tehetsége is megint a magyar válogatott szolgálatába álljon.
Arra kell törekednünk, azért kell mindannyiunknak a szakmában dolgozni, hogy néhány évvel egy ilyen megrázó kudarc után majd el lehessen mondani, hogy ez a sportág számára igazi ajándék volt!"
- összegzett Kállai.