Az orosz–francia származású Ossip Bernstein és a kubai José Raul Capablanca 1914-ben játszotta ezt a meccset egymással Moszkvában. A kubai vezette a sötét bábukat, és a 28. lépésben olyat lépett, amire Bernsteinnek a kézfogás volt a válasza, mert azonnal észlelte, bárhogyan is próbálkozik, nem tudja elkerülni a vereséget.
Első látásra feltűnik, hogy nagy és nyílt küzdelem után jutottunk el idáig, sötét bástyája védi a királyt, a világos vezér védi a saját állását. Segítségül annyit elárulhatunk, azt ismerte fel a kubai, hogy a világos vezért kell valahogy elterelnie.
Capablanca ekkor még nem volt világbajnok, de Szentpéterváron már megmutatta a tudását, és egy körmérkőzéses tornán Lasker mögött a második lett. Bernsteinről már írtunk korábban, a kivégzőosztag előtt a sakktudása mentette meg az életét 1918-ban.
A játszmát Kállai Gábor nemzetközi nagymester találta, aki a 2002-ben olimpiai ezüstérmes válogatott szövetségi kapitánya is volt. A megfejtés alatt az ő játszmaértelmezése található.
1. - Vb2!, és világos máris feladta, mert. 2. Vxb2-re 2. - Bd1 matt, 2. Bc2-re 2. - Vb1+ 3. Vf1 Vxc2, míg 2. Ve1-re 2. - Vxc3 3. Vxc3 Bd1 majd matt következne. A szép taktikai változatok mindegyike világos gyenge alapsorán alapszik, azaz a világos király tehetlen az alapsorán kapott sakkokkal szemben. Ha viszont sötét 1. - Vb1+ 2. Vf1 Bd1-gyel próbált volna nyerni, akkor a saját alapsorának gyengesége miatt ő kapott volna mattot 3. Bc8+ után!