Helyszíni nézőcsúcsot hozott Polgár Judit jubileumi Világsakkfesztiválja: idén a két nap (szeptember 17–18.) alatt több mint hatezer látogatót vonzottak a fesztivál programjai, a Magyar Nemzeti Galériába pedig több mint negyedmillióan csatlakoztak be az online is követhető programokhoz, a közösségi szimultánhoz és a 4. Oktatási konferenciához. A közönség találkozhatott a Polgár családdal és az idei fesztivál védnökével, Rubik Ernővel, valamint részese lehetett egy formabontó Polgár vs. Polgár sakkpartinak. A tudományos, művészeti és sakkos programok mellett egy különleges közösségi sakkszimultán, valamint a sakkvilág, a magyar művészeti élet elismert szereplői és sportbajnokok gondoskodtak róla, hogy a látogatók inspirációval feltöltve térjenek haza a rendezvényről.

„Ez az eseménysorozat nem csak a sakkról szól. Idén több mint húsz programmal készültünk a három helyszínen, hogy a négyévestől a 104 évesig minden korosztály fantáziáját megmozgassuk. A közönség először láthatta kiállítva az olimpiai érmeimet, a kedvenc sakk-készleteimet, kipróbálhatta az életre kelt Sakkpalota program kalandpályáit, ahol megelevenedtek a Sakkpalota sakkos-mesés karakterei is. A látogatók megtapasztalhatták, hogy a sakk mennyire sokrétű, színes és szórakoztató” – idézte a szervezők közleménye Polgár Juditot, a sakktörténet legjobb női játékosát, a Világsakkfesztivál alapítóját.

Aki ellátogatott a fesztivál nyitónapján a várba, az hosszú évek után először találkozhatott személyesen is egy közös dedikáláson a Polgár család tagjaival. Ráadásul a vendégek együtt sakkozhattak a Polgár nővérekkel az óriás sakktáblán, ahol a résztvevők saját ötleteikkel alakíthatták a játék menetét.

A fesztivál egyike volt azon különleges alkalmaknak, amelyen – a Budapesten zajló sakkolimpia szabadnapján – a versenyen részt vevők közül is felbukkantak néhányan a közönség soraiban. Például a svéd sakkozó és influenszer Anna Cramling, de akadt, aki tevőleges szerephez is jutott. Igazi kuriózum volt, hogy a Világsakkfesztivál fővédnöke, Rubik Ernő köszöntötte a Nemzeti Galériába látogatókat, a közönségtalálkozón pedig bárki feltehette kérdését a Rubik-kocka feltalálójának.

A kétnapos sakkünnepen mindenki megtalálta a számára legizgalmasabb programot. Akiket a játékos kihívások mozgatnak meg, azok próbára tehették tudásukat a Rubik-kocka kirakó versenyen, rajthoz állhattak a Csillagsakk Olimpicón, kipróbálhatták magukat robotprogramozásban a fesztivál főtámogatója, a Morgan Stanley jóvoltából, vagy részt vehettek egy inspiráló sakkversenyen.

Fogarasi Norbert, a rendezvényt immár hatodik éve támogató Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője azt emelte ki, hogy különösen értékes volt látni, ahogyan kollégáik inspirálták a gyerekeket a legórobot-programozáson keresztül, és milyen nagy érdeklődés övezte a sakkmesterekkel folytatott partikat.

„Az ilyen kezdeményezések jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy munkatársaink bemutassák kreativitásukat és elkötelezettségüket. Fontos számunkra, hogy a sakkon keresztül hozzájárulhassunk a stratégiai gondolkodás népszerűsítéséhez, amelyre ugyanúgy szükség van egy globális pénzintézet informatikai és elemző központjánál, mint a sakktábla fölött.”

A külföldi és magyar újságírókból álló Hírnavigátorok csapata a 9 éves sakktehetség, az Angliát képviselő sakkolimpikon Bodhana Sivanandan váratlan bevonásával és segítségével döntetlenre mentette a meccsét. A siketek, nagyothallók és gyengénlátók képviselőinek csapata, a Bátorság bajnokai is remiben egyeztek meg Polgár Judittal. Az izgalom a szimultán végén tetőzött, a csapatok nagy része ugyanis időzavarba került. A nehézséget Zachary Saine (The Chess Nerd) és közössége remekül kezelte, bámulatos végjátékban az utolsó másodperceket is kihasználva – egyedüli közösségként – legyőzte a sakklegendát.

Legtovább a Magyar sportlegendák közössége maradt talpon, kreatív, izgalmas játék végén adták meg magukat, akárcsak a Chess.com és a ChessKid közösségei. A szimultán tanulságát a világ legnagyobb online sakk-közössége, a Chess.com képviselője, Ayelén Martinez fogalmazta meg: „A sakk során általában egyedül játszol az ellenfeleddel. Ez a közösségi szimultán jól példázza, amit Judit és a fesztivál szellemisége képvisel: a sakk összehoz és összeköt minket.”

Sakkforradalom az oktatásban

A fesztivál második napján a 4. Sakk az oktatásban konferencián (Educational Chess Summit) is ki lehetett tenni a bejáratra a „telt ház” táblát. A külföldi és a magyar előadók saját példáikon mutatták be, hogyan képes a sakk alapjaiban megreformálni az oktatást, és milyen pozitív hatással lehet a fizikai-mentális egészségünkre.

Sebastian Siebrecht sakknagymester, a Fascination Chess program megalkotója 22 éve szervez sakktáborokat Németország bevásárlóközpontjaiba, ahol hetente gyermekek ezreit tanítja és inspirálja a játék iránti szenvedélyével.

Mads Jakobsen, a dán iskolai sakkszövetség (Danish Scholastic Chess Federation) elnöke elárulta, hogy az országban több mint 15 éve foglalkoznak képességfejlesztő sakkal az iskolákban, és jövőre Koppenhágában megnyitják a világ első sakkházát, a House of Chess – The Brain Gym intézményt. A kezdeményezés célja, hogy új alapokra helyezze a sakk oktatásban és társadalomban betöltött szerepét, közelebb hozva egymáshoz a generációkat.

Pep Suárez különleges területekre irányította a figyelmet: a pszichológus és sakkoktató előadásában a sakk terápiás előnyeiről beszélt az ASD (autizmus spektrumzavar), a rák, a kognitív hanyatlás és a börtönökben történő rehabilitációval összefüggésben.

Polgár Judit zárszóként azt emelte ki, hogy programokban és élményekben az idei volt az eddigi leggazdagabb fesztivál.

„A világ minden tájáról érkeztek látogatók, gyerekek és felnőttek – olimpikonok, művészek, véleményformálók –, hogy osztozzanak az összetartozás-érzésben és a játék örömében, amit a sakk nyújt. Felemelő volt látni, hogy a magyar és külföldi oktatási szakértők inspirációt merítenek a sakk köré épülő programokból, a többiek előadásaiból, és motiváltan, eltökélten folytathatják a munkájukat, amelynek kedvezményezettjei és nyertesei a jövő generációk. Öröm volt látni a csillogó szemű gyerekeket, ahogy amatőrök és nagymesterek összekacsintanak a sakkasztalok fölött, és ahogy formát ölt egy darabka sakktörténelem a Labrosse művészházaspár festővásznán. Az idei Világsakkfesztivál ismét igazolta: nem kell sakkozónak lenni ahhoz, hogy az embert magával ragadják az események, hogy bekapcsolódjon a fesztivál vérkeringésébe, és feltöltődve térjen haza.”