16 európai klub áll még versenyben a Bajnokok Ligája-győzelemért, a nyolcaddöntő odavágói bár sok esetben nem hagynak kétséget a továbbjutót illetően, de még semmi nincs lefutva. Azt vizsgáltuk, hogy az elmúlt évtized döntőseinek játékosállománya és a mostani 16-os kör között milyen összefüggések fedezhetőek fel.

Ehhez segítségünkre volt az ESPN, amely hat főbb tulajdonság alapján vizsgálta az elmúlt tíz év BL-döntőseit, és ezek alapján próbálta megtalálni, mik lehetnek a legfontosabb tényezők egy csapat sikerében. Az ő képletüket használva megnéztük a jelenlegi Bajnokok Ligája-mezőnyt, és egyből kiderült, kiknek kellene májusban Milánóban találkozniuk.

Hat tulajdonság alapján vizsgálták a csapatokat:

• a keret értéke
• ingyen szerzett, vagy kölcsönvett játékosok száma
• saját nevelésű játékosok száma
• egy-egy játékos az adott csapatnál töltött éveinek száma
• a keret átlagéletkora
• a klub által képviselt országból származó játékosok száma

Az első pont elég világos, minél értékesebb egy keret, vélhetően annál jobb játékosokból áll, így a végső győzelemre is nagyobb az esélye. Az infografikából kiderült, hogy 2006 óta csak háromszor vesztett a döntőben az értékesebb kezdővel kiálló csapat. Utoljára a Bayern 2011-es Barcelona elleni veresége volt ilyen.

Mivel jelenleg sem a döntősöket, sem azok lehetséges májusi kezdőjét nem ismerjük, ezért ennél és a további öt pontnál is a BL-be nevezett A listás keretet vizsgáltuk a 16 csapat esetében, tehát a külön nevezésre nem szoruló 19 év alatti ifiket nem vettük figyelembe.

A második pont összefügg az elsővel: a legjobb játékosok elég ritkán igazolnak ingyen új csapathoz, vagy kerülnek oda kölcsönbe, tehát jobban megéri a saját nevelésű játékosok mellé drágán vett játékosokkal építkezni, ha BL-t akar nyerni egy csapat. Tíz év alatt csak kétszer nyerte a döntőt az a csapat, amelyikben több volt az ingyenes vagy kölcsönvett játékos, a legutóbbi két döntő pedig drasztikus különbséget mutat: a Real Madrid és a Barcelona sem nevezett ilyen játékost abban az évben, amikor nyert, míg ellenfelük, az Atlético Madrid és a Juventus 8-8 ilyen játékossal próbált meg csúcsra törni.

Idén a Chelsea áll legjobban ebből a szempontból, hiszen egy ilyen emberük sincs a keretben, mögöttük a Real Madrid, az Arsenal, a Barcelona, a Manchester City és a PSG állnak 1-1-gyel, a Roma viszont 11-et is nevezett.

A harmadik pont is kézenfekvő: minél több saját nevelésű játékost tud világklasszis szintre emelni egy csapat, annál nagyobb az esélye a sikerre. A csúcs ebből a szempontból természetesen a Barcelona, 2009-ben 11, 2011-ben 14, tavaly 13 saját nevelésű játékossal a keretben nyertek BL-t. Olyan csak háromszor volt, amikor a kevesebb saját nevelésű játékost nevező csapat kikapott a döntőben.

Idén a Barcelona áll legjobban ebben a kategóriában 10 La Masiá-s emberrel, mögöttük a Real Madrid jön nyolccal, míg az Atlético Madridnak 7 saját nevelésű játékosa van a keretben. A Manchester City az A listán egy tisztán saját nevelésű játékost sem nevezett – ezt úgy tehetik meg, hogy hivatalosan csak 21 nevet adtak le a lehetséges 25 helyett.

Az nem újdonság, hogy mára teljesen nemzetközivé vált az európai futball, mégis, tízből hatszor az a csapat nyerte a döntőt, amiben több volt a hazai játékos. Sőt, az elmúlt három évben mindkét döntős tele volt saját országbeli emberekkel: tavaly 27, tavalyelőtt 23, míg 2013-ban 24 játékos volt a két döntő országából. 

Idén a PSV áll legjobban 15 hollanddal, míg a Dinamo Kijev 14 ukránt, a Bayern München pedig 12 németet nevezett. A leggyengébb ebben a mutatóban a két angol, a Chelsea és a Manchester City 3-3 hazai játékossal.

A 4-es és 5-ös pontok esetében elbizonytalanodott kissé az ESPN, mert arra jutott, hogy a legutóbbi tíz döntőn feleztek a fiatalabb és öregebb kerettel kiálló csapatok, ahogy szintén felezés volt frissebb, illetve régebb óta az adott csapatnál tartózkodó keretek között.

Az viszont így is látszik, hogy az átlagok között nincs nagy eltérés: a 10 győztesnél 26,8 év volt az átlagéletkor, a veszteseknél pedig 26,3, míg a csapatnál eltöltött időben minimális különbség volt, hiszen a győzteseknél 4,31, a veszteseknél 4,3 éve játszó játékosok jelentették az átlagot. Ha ezt a kettőt iránymutatónak vesszük, akkor vehetjük úgy, hogy 

Ennél a két pontnál azt vizsgáltuk hogy a 16 mostani csapat mennyire tér el ettől a két számtól (akár felfelé, akár lefelé). Az átlagéletkort minden játékos esetében a május 28-i döntő napjához mértük, ez alapján az jött ki, hogy a Chelsea áll legközelebb a 26,55-es célhoz, hiszen 26,47 éves a mostani BL-keretük. A legfiatalabb egyébként a PSV-é 24,5 évvel, a legöregebb pedig a PSG-é 30,46-tal.

Ami a csapatnál töltött időt illeti, abban a Zenit áll legközelebb a 4,3-as mutatóhoz 4,37-es átlaggal, legmesszebb a Gent jár, hiszen náluk alig két éve játszik a legtöbb játékos.

A végső sorrendhez minden kategóriában 1-16-ig pontoztuk a csapatokat (1 volt minden kategóriában a legjobb eredmény), így akinek a legkevesebb pontja jött össze, az lett a hat tulajdonság alapján a legesélyesebb a végső győzelemre.

1. Barcelona – 22 pont
2. Real Madrid – 25 pont
3. Arsenal – 34 pont
4. Bayern München – 35 pont
5. Chelsea – 37 pont
6. Atlético Madrid – 43 pont

A további sorrend: Dinamo Kijev, Wolfsburg, Zenit, PSG, Manchester City, PSV, Juventus, Gent, Benfica, Roma. Természetesen minden kör után sorsolnak, így a fentebbi érvelés csak spekuláció.