Hétfőn tartotta évi rendes közgyűlését a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ), a tagok megismerhették az előző év gazdálkodását, eredményességét.
Richter Attila főtitkárt magunk is beszámolóra kértük, hogy lehet a teniszen át érzékeltetni, mennyi pénz van jelenleg a magyar sportban?
A tenisz nem a szorosan vett olimpiai család tagja, hanem egy igazi profi sport. Ettől még sok országban az államnak nem közömbös, a profivá váláshoz kell a segítség, Richter kapásból mondja is a példákat és a neveket Belgiumtól Lengyelországon át Szlovákiáig, nem érte váratlanul a felvetés, hogy az államnak mennyire dolga a teniszből kivennie a részét.
És akkor nézzük a legfontosabb számokat.
2011-ben még 110 milliós költségvetése volt az MTSZ-nek, és hét alkalmazottja, ebből két edző. Most 4 milliárdos a büdzsé, és 33 fős az apparátus.
A zuglói bázist felváltotta a Mikoviny utcai központ, ahol megépült a Nemzeti Edzés Központ (NEK), ami egyúttal a hazai tenisz legfontosabb központja is lett. 2011 előtt is szinte minden közgyűlésen felmerült, egy központi teniszcentrum létrehozása, erre most nyílt valós esély, mindaddig csak fikció és vízió keveréke volt.
A NEK adott otthont például április végén a 250-es kategóriás, közel 500 ezer dollár összdíjazású férfi versenynek, ilyen volumenű korábban sosem voltaz országban. Sőt, még a kisebb versenyek is kimúltak, ami még inkább nehezítette a tehetséges fiatalok előretörését. Most már 17 kisebb torna van a férfi és női vonalon évente, júniusban például Hódmezővásárhelyen is lesz egy 60 ezer dolláros összdíjazású a nőknek.
A szövetség az állami dotáción keresztül közvetve majdnem 300 világranglista ponthoz juttatta a fiatalokat, vagyis a kezdeti lépéseiket segítette. A hazai kis tornákon lehet ugyanis a legkönnyebben ranglista-pontokhoz jutni, már önmagában szabad kártyához jutni. A teniszben az első pontok megszerzése hasonlóan nehéz feladat, mint később már érettebben, idősebben a száz közé betörni.
„Ennek a nagy tornának a jogdíja és teljes rendezési költsége is benne volt a költségvetésünkben, és az MTSZ nem mondhatja azt a kormánynak, hogy ne adjon egy ilyen tornára pénzt, nem utasíthatjuk vissza a nagyvonalú felajánlást, ami még üzletileg is megtérülő hosszú távon. Pláne, ha már versenyrendezésre kértünk pénzt korábban. Emellett szerintem kitűnő országimázs volt, százmilliós nemzetközi nézettséggel, mert igen sok országban közvetítették a meccseket, emellett itt volt testközelben Verdasco, Pouille, Fognini. Már önmagában a játékosok által a közösségi médiákban megjelenített képek és kommentek felérnek egy komolyabb Budapest-kampánnyal. A mi fiataljaink láthatták, ők is emberek, nem utolérhetetlenek. Ez volt a fő versenyünk, elégedettek voltak a nemzetközi tisztviselők. Ha minden a terveink szerint alakul, jövőre még több szponzort tudunk bevonni - ajánlataink vannak -, és az állami szerepvállalás jelentősen visszahúzódhat. Azért mondom ezt így, mert tudom, hogy érzékeny terület a közpénz elköltése.”
Sokszor megkapta a szövetség a bírálatot, hogy a környék országai lényegesen eredményesebbek, komoly játékosaik vannak, míg Magyarországon Szávay Ágnes, és nagyjából 10 éve nem volt a top10 közelében játékosa. Babos Tímea párosban az elithez tartozik, de a tenisz mégiscsak egyéni sportág.
Richter úgy gondolja, nagyon is elérhető a felzárkózás, vannak tehetséges fiatalok, elég csak Piros Zsomborra gondolni vagy Gálfi Dalmára. Előbbi idén megnyerte az Australian Opent, már azóta kapott négy kiló izmot, hogy a felnőttek között is eredményes legyen.
Gálfi a tavalyelőtti US Opent nyerte meg, most érettségizett, a Roland Garros felnőtt selejtezőjéből kiesett. De még ott van Stollár Fanny is.
„Kidolgoztunk egy koncepciót hét éve, ezért amikor a kiemelt sportágak körét kiszélesítették 2013-ban, nem volt nehéz dolgunk két nap alatt beadni a terveinket. Az utolsó pillanatban kerültünk be, hálásak vagyunk ezért. A tenisz sem különbözik a többi sportágtól, infrastruktúra, tehetség és edző kell hozzá. Tehetség mindig van, edzőnk is akad. Ha a magyar tenisz hosszú távon kiszámítható és érezhető támogatást kap, nagyobb az esély, hogy nekünk is legyen topjátékosunk.
Még hat éve úgy gondoltam, hogy 400 millió forintot lehet az utánpótlásra ésszerűen elkölteni. Többet felesleges kérni, az a herdálás kategóriája.
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök érdeklődött a terveinkről, ő maga állapította meg, nagyon hasonlóak az arányok a futballhoz: mennyi gyerekből lesz egy világsztár. Most már azonban több mint 300 millió forint jut az utánpótlásra, rajtunk a feladat, hogy a 24 ezer iskolateniszező 10 százalékát integrálni tudjuk a klubokon keresztül. Soha ennyien nem teniszeztek ugyanis az iskolákban, és 80 új klub is alakult 5 év alatt szerte az országban” - magyarázta Richter.
Szeptemberben pedig jönnek az oroszok - a bosnyákok és szlovákok legyőzése után -, a Margitszigeten fogadjuk őket a Davis Kupa világcsoportjában. Az ausztrálokat ott sikerült 1995-ben verni, felejthetetlen hangulatban.