Nyolcvanéves lett Margaret Court, a tenisz egyetemes történetének legsikeresebb játékosa, aki egyesben, párosban és vegyes párosban is minden Grand Slam-tornán a csúcsra ért – összességében nagyon sokszor.
Margaret Court 1942. július 16-én az Új-Dél-Walesben található Alburyben született Lawrence Smith és Catherine Beaufort negyedik gyermekeként.
Eredetileg balkezes volt, de meggyőzték, hogy váltson jobbra, később pedig a fonákokhoz is csak ezt használta. A teniszezéssel nyolcéves korában kezdett ismerkedni, magassága és rendkívül hosszú karjai új dimenziókat nyitottak számára, kíméletlen volt a lecsapásoknál és a hálónál, méretéhez képest kifejezetten mozgékony is volt, ezzel a stílussal pedig a védekezőbb játékosok rémálmává vált.
A tehetsége hamar nyilvánvalóvá vált, 18 évesen már megnyerte hazája Grand Slam-tornáját, az Australian Opent, ettől kezdve pedig egyhuzamban hétszer diadalmaskodott az év első nagy viadalán!
Ő lett az első ausztrál, akinek összejött a külföldi GS-siker, nem egészen húszévesen a Roland Garros, majd a US Open trónjára is felülhetett, egy évre rá pedig már Wimbledonban is a csúcsra ért – aligha kell mondani, hogy ezt is elsőként a honfitársnői közül.
1966-ban, 13 GS-torna-győztesként egy időre felhagyott a játékkal, hozzáment Barry Courthoz, majd 1967 novemberében visszatért a pályára, viszont a következő évben „csak” egy döntő jött össze, így az 1969-es Australian Openen hároméves trófeamentes szériának kívánt véget vetni.
Ez sikerült, majd lendületből a Roland Garrost is megnyerte, és bár Wimbledonban az elődöntő jelentette a végállomást, az évet így is három GS-torna-győzelemmel zárta.
Ez pedig még csak a felvezetés volt!
Az 1970-es Australian Openen úgy nyert, hogy egy ellenfele sem tudott az egész meccs során összesen négy játéknál többet megnyerni, a Roland Garroson és Wimbledonban egy-egy szettet bukott (ez utóbbit speciel 6:0, 6:0-val bosszulta meg Helga Niessen ellen), mielőtt a döntőben 14:12, 11:9-es meccsen megverte Billie Jean Kinget is.
A US Openre így azzal a tudattal utazhatott, hogy ha ezt is sikerrel hozza, akkor ő lesz az Open-éra történetének első női versenyzője, aki egy naptári éven belül mind a négy nagy teniszbajnokságon diadalmaskodik.
Az első körben egy, a következő kettőben két-két játékot engedett csupán az ellenfeleinek, majd a döntőig tartó menetelés során négyet a következő háromnak. A második kiemelt Rosie Casals ellen is hozta az első felvonást 6:2-re, majd ugyanennyire elbukta a másodikat, de 6:1-gyel végül teljessé tette a Grand Slamet.
Az 1971-es Australian Open elhódításával sorozatban a hatodik GS-tornát húzta be, majd Wimbledonban is döntőzött – várandósan.
Első gyermekük, Daniel 1972 márciusában született meg, de az év amerikai nemzetközi versenyén már ismét a pályán volt, és elődöntőig jutott, hogy 1973-ban újabb három GS-tornát nyerjen, majd jöhetett az újabb kihagyás az újabb terhesség miatt.
Marika 1974-ben látta meg a napvilágot, itt novemberben tért vissza, majd 1976 nagy részét kihagyta a harmadik gyermekük érkezése miatt, és bár a következő év elején ismét ütőt ragadott, amikor megtudta, hogy negyedszer is gyermekáldás elébe néz, végleg felhagyott a játékkal.
Court 1960 és 1973 között két teljes év kihagyással együtt is 24 GS-tornának lett a bajnoka, amivel a mai napig élen áll mindkét nemet figyelembe véve.
Nem csupán egyesben volt klasszis, hiszen a női párosok között 19-szer lett bajnok, vegyes párosban pedig 21-szer (itt kétszer is összejött a Grand Slam!), vagyis összességében 64 GS-torna-győzelmet számolhat!
Rajta kívül csak Doris Hart és Martina Navratilova volt arra képes, hogy minden egyes GS-versenyt elhódított egyesben, párosban és vegyes párosban is, és ő volt az egyetlen, aki mind a 12 tornát (4×3) legalább kétszer behúzta!
Lehet ezt fokozni? Próbáljuk meg. Megnyerte mind a 12-t amatőrként, majd rövid visszavonulása után profiként is!
Grand Slam-torna-győzelmei
női egyes (24×)
női páros (19×)
vegyes páros (21×)
Az Australian Opennek otthont adó komplexumban 2003 januárja óta nevezik az egyik pályát Margaret Court Arénának, más kérdés, hogy az elmúlt évtizedben több alkalommal is megpróbálták elérni, hogy nevezzék át a létesítményt.
Merthogy a ma 80 éves Court keresztény lelkészként többször is nyilvánosan kritizálta a melegházasságok intézményét, valamint minden ezzel kapcsolatos reformötletet, amivel az LMBTQ-közösség haragját is kiváltotta.
A játékos-pályafutásával kapcsolatban azonban egy percig sem lehetett kérdéses, hogy bekerül a Hírességek Csarnokába mint minden idők egyik legkiválóbb teniszezője.
A teljesítmény és a sikeresség tekintetében soha sem volt olyan teniszező, mint Margaret Court
– mondták az 1979-ben „halhatatlanná” váló játékosról.
Bár időközben többen is megközelítették az örökrangsorokban, ha azt keressük, kié a legtöbb GS-torna-győzelem, még mindig Court nevével találkozhatunk.
A még aktív játékosok közül Serena Williams 2017-ben ért csúcsra legutóbb, azóta viszont mind a négy fináléját (2018-ban és 2019-ben Wimbledonban és a US Openen) elbukta, így nem tudta beérni az élen.
A férfiak mezőnyében a nagy hármas egyaránt 20 sikerrel kezdte az évet, az első két viadalt megnyerő Rafael Nadal vezet, a mostani wimbledoni bajnok Novak Djokovicsot és Roger Federert megelőzve.
Grand Slam-torna-győzelmek
nők
férfiak
(Borítókép: A 2020-as Australian Openen – Mark Kolbe/Getty Images)