Gáspár Balázs versenyző, edző, szakíró, tenisztörténeti műgyűjtő. A Testnevelési Főiskolán 1982-ben szerzett tanári és teniszszakedzői diplomát. Oktatói évei után 1984–1988 között a női válogatott edzőjeként tevékenykedett, majd az ÖTS osztrák tenisziskola vezetőedzője, s a hazai középfokú edzőképzés irányítója.

Amellett mindent tud, amit a teniszről – történetileg – tudni érdemes, teniszrelikvia-gyűjteménye pedig lenyűgözi az embert. A keddi tárlatvezetéssel egybekötött művészettörténeti előadás témájának ezt a címet adhattuk: „Az art déco a teniszben”.

Az eseményt Sütő Csilla, a Magyar Teniszszövetség főtitkára nyitotta meg, majd Gáspár úr magához ragadta a szót, és egy órán keresztül el sem engedte. Tegyük hozzá gyorsan: hála istennek.

Az art déco a művészettörténet egyik legszebb korszaka, nekem mindenesetre a kedvencem, már csak azért is, mert a tenisz ekkor, a múlt század húszas, harmincas éveiben hódította meg igazán a világot – kezdte lebilincselő időutazását a házigazda.

„A stílus kezdete egy párizsi kiállításhoz köthető, az 1925 áprilisa és októbere között, a Szajna két partján, 55 hektárnyi területen megrendezett, a francia kormány által támogatott világkiállítás valójában az art déco csúcsa volt.”

Az art déco az 1920-as években indult Franciaországból (Exposition internationale des arts décoratifs et industriels modernes), de a harmincas években élte igazán virágkorát. Az 1930-as években legnagyobb hatása az Amerikai Egyesült Államokban volt, de Európa-szerte, a Dél-afrikai Köztársaságban és Kínában is hatalmas szerephez jutott. Az art déco az első modern világstílus, amely a luxushoz kapcsolódik, és amely a filmektől kezdve a festészeten át az építészetig minden művészeti ágra jelentős hatást gyakorolt. A kor divatját, sajtóreklámjait is jelentősen áthatotta – a teniszét kiváltképp.

A Szép Juhászné Teniszklub társalgójában főhelyet foglal el az 1930-as évekből származó, a monte-carló-i salakpályás viadalt hirdető plakát, lenyűgöző volt az a korabeli portréfotó, amit Gáspár úr apósa (!) készített Breuer Marcellről, az art décóval rokon építészeti irányzat, a Bauhaus világhírű mesteréről. Megcsodáltuk az olyan teniszlegendák, mint Suzanne Lenglen, Don Budge, Bill Tilden, Fred Perry, illetve a magyarok közül az all-round sportsztár Kehrling Béla és Asbóth József bélhúrozású, fakeretes ütőjét. És ott függ a falon Faragó Géza, az art déco plakátművészet kiemelkedő zsenijének egyik ikonikus alkotása is. 

A klubvezető kiemelte Kehrling Béla hagyatékát: a mindössze 46 évet élt sportember 308 trófeát szerzett teniszben, 38-szoros magyar bajnok volt, és elődöntőt vívott Wimbledonban. Emellett világbajnok asztaliteniszező, illetve remek gerelyhajító, nagypályás kézilabdázó, jéglabdázó és négyszeres válogatott labdarúgó is volt, teniszben pedig forradalmasította a fej fölötti játékot. A kiállításon egy aláírt fotó szerepel tőle, valamint az ütőszorító tárolóeszköze, amely a faütőket védte a vetemedéstől. Látható még egy általa megnyert felvidéki torna eredeti ágrajza, valamint a Tenisz és golf című sportágismertető kötet, amelyet ő szerkesztett 1929-ben.

Gáspár úr megismertetett bennünket a húszas-harmincas évek teniszének kulisszatitkaival, például, hogy miként tették játékra alkalmassá az akkoriban még drágának számító, de már elhasznált Slazenger-labdákat. Majd végszóra megérkezett a házigazda egykori játékostársa, Machán Róbert, az egykori jeles David-kupa-játékos, aki leginkább Asbóth Józseffel, az 1947-ben Roland Garrost nyerő zseniális teniszezővel kapcsolatos sztorikkal szórakoztatta a hallgatóságot. 

Aki szereti a teniszt és az art décót, az lubickolhat a gyönyörűségekben a Szép Juhászné út 14–18. szám alatti sportközpontban.  Gáspár Balázs tervei szerint a sportágtörténeti tárlat egy-két évig lesz megtekinthető a második kerületi teniszklubban, amelynek korábban a Roland Garros-bajnok Körmöczy Zsuzsa lánya volt a tulajdonosa.