Index Vakbarát Hírportál

Nincs meg a rekord: 10 év után legyőzték Djokovicsot a wimbledoni centerpályán

2023. július 16., vasárnap 19:52

A világelső spanyol Carlos Alcaraz nyerte meg a wimbledoni nemzetközi teniszbajnokságot, mivel a fináléban öt szettben felülmúlta a négyszeres címvédő Novak Djokovicsot, aki ezt megelőzően 2013-ban kapott ki a centerpályán – akkor Andy Murray-től. A 20 éves játékos karrierje második GS-torna-győzelmét aratta a tavalyi US Open után.

Ahhoz képest, hogy júniusig csupán egy madridi maratoni mérkőzés erejére futottak össze a felek (akkor 3 óra 38 perc alatt 6:7, 7:5, 7:6-ra nyert a spanyol), másfél hónap alatt a Roland Garros elődöntőjében és most a wimbledoni fináléban is egymásra találtak. A francia teniszbajnokságon két remek szett után egy sérülés húzta keresztül az érdemi folytatást, Djokovics így könnyedén jutott be, és nyerte meg a 23. Grand Slam-tornáját is végül.

Most a füves pályás GS-torna trófeája volt a tét Wimbledonban, ahol a 2017-es feladott negyeddöntő óta nem kapott ki a szerb klasszis, és a centerpályán tíz éve és kilenc napja volt veretlen. És aki egy sikerre volt attól, hogy immár senki se előzze meg őt az örökrangsorban – mármint mindkét nemet figyelme véve sem...

Djokovics-gálának indult 

A világelső Alcaraz Nicolás Jarry és Matteo Berrettini ellen bukott egy-egy szettet, a korábbi első Djokovics ellen pedig Hubert Hurkacz és Andrej Rubljov tudott egy-egy játszmát nyerni, így elmondható, hogy mindkét favorit simán jutott el a fináléig.

Azt túlzás lenne állítani, hogy magabiztos adogatásokkal kezdődött volna a döntő, hiszen Djokovics a Jannik Sinner elleni elődöntőhöz hasonlóan bréklabdát kellett hogy hárítson, majd Alcaraz el is bukta a sajátját, mielőtt 15:30-cal kezdett a szerbénél. A 23-szoros Grand Slam-torna-győztes viszont mindkétszer meg tudta fordítani a szervajátékát, a spanyol pedig a következőben hiába jött vissza 15:40-ről is, újra elbukta. Az első sima adogatással Djokovics már 5:0-ra vezetett, az ifjú riválisát pedig az sem nyugtatta meg, hogy fél óra után végre feliratkozott az eredményjelzőre, el is bukta az első szettet (1:6).

Azért nagyon szomorkodnia nincs oka Alcaraznak a kezdés miatt, Rafael Nadal első wimbledoni fináléja 0:6-tal indult 2006-ban az akkori egyeduralkodó Roger Federerrel szemben, és bár ezt a meccset 6:0, 7:6, 6:7, 6:3-ra megnyerte a svájci legenda, a Grand Slam-torna-sikerek számában a spanyol 22–20-ra fordított (hogy aztán épp Djokovics előzze meg mindkettőjüket).

Fordulat fordulat hátán, megérkezett a csúcstenisz – és véget ért egy csodaszéria

Ha nem lenne elég a szerb jó játéka, a szél is meg-megviccelte Alcarazt, de még feltűnőbben Djokovicsot a második szettben 0:1-nél, amikor második szervája konkrétan a másik adogatóudvar mögött kötött ki, mint ahová érkeznie kellett. Hogy 0:30-ról is megfordította az állást, az egyrészt kisebb szerencsének, másrészt elképesztő küzdőszellemének is volt köszönhető (40:30), hogy innen elbukja, az pedig kisebb pechnek, másrészt pár remek Alcaraz-ütésnek, így először bukta el a szerb az adogatását (2:0).

Amikor úgy festett, ezzel lendületet is szerzett a spanyol, és készen áll óriási erejű ütésekkel büntetni ellenfelét, akkor jött az újabb fordulat, 40:15-ről sem tudta befejezni a játékot, pillanatokkal később pedig hiába volt ziccere a 0:40-hez fogadóként, ezzel sem élt, ahogyan a bréklabdájával sem. Ez amúgy egy parádés, 29 ütéses labdamenet végén lett meg Djokovicsnak, aki nem sokkal később már 2:2-re módosította az állást.

Sorra jöttek a remek és sokszor látványos megoldások, ide-oda került a lélektani előny, valódi csúcsteniszt láthattak a kilátogatók, valamint azt, hogy a felek egyre jobban közelednek a rövidítés felé. Djokovics a szett hajrájában veszélyesen csúszott el, de folytatni tudta, Alcaraznak ennek ellenére a kezében volt a pont, hogy 5:4-es előnyénél 0:30-hoz jusson. Ezzel nem élt, de így is óriási küzdelemre késztette rutinos riválisát, aki egy hálón megpattanónak is köszönhetően azért csak egyenlített. Ahogyan ezt megtette a következő adogatásánál is, így jöhetett a rövidítés (6:6).

A Wimbledonban mind a hat tie-breakjét megnyerő Djokovics rögvest minibrékkel kezdett, majd két remek szervával 3–0-ra ellépett. A spanyol ugyancsak két remek adogatással felelt, majd olyat láthattunk, amit mostanában nem túl gyakran: ki nem kényszerített hibát ütött a szerb, túl rövid lett a rövidítése – 3–3-mal fordulhattak a felek. Alcaraz a két újabb adogatása után először vezetett ebben a szakaszban (5–4), ráadásul Djokovicsot figyelmeztették is, a második adogatás után pedig ott volt az esélye, hogy két szettlabdához jusson. Hiába, a szerb mindkét saját labdamenetét hozta végül nagy nehezen, ezzel már nála volt a játszmalabda (5–6), viszont ekkor ő is megremegett, és a hálóba ütött egy nem túl nehéz fonákot, majd rögvest még egyet (7–6)! Egy remek fogadással pedig megtört a remek széria, Alcaraz egyenlített (7:6, 8–6).

Beragadt a rekorder, majd egy bődületesen hosszú játék tett pontot a szett végére

A harmadik felvonásban is maradt lendületben, Djokovics egy bréklabdát még hárított, a másodikat viszont már nem tudta, sőt 2:0-s előnynél 15:30-nál kezében volt az esély, hogy két újabb fogadóesélyhez jusson, hamar rövidre zárva a szett lényegi kérdéseit. Ezt elrontotta, amit ellenfele köszönt is szépen, és az újabb rontásoknak köszönhetően 15:40-nél két labdája volt az egyenlítéshez – de ezt a játékot meg Alcaraz fordította meg (3:1).

Djokovics remek nyerőire sorra jöttek a ki nem kényszerített hibák, így a simának induló adogatásból újabb bréklehetőségek érkeztek, ez több mint 26 perces(!) gémbe torkolott. A játék során még a székbíróval is vitatkozó szerb becsületére legyen mondva, hogy hat(!) fogadóesélyt is hárított, de Alcaraz egyszerűen leüthetetlen volt (4:1).

Érkeztek az új labdák, ezzel pedig a lényegesen gyorsabb pontok is, a spanyol élt is vele, pillanatok alatt meglett az 5:1, a szerb pedig el is engedte a szettet (6:1).

Hosszú szünet, biztatóbban mozgó Djokovics – és a vér szaga

Több mint hatperces mosdószünet után érkezett vissza a volt világelső a pályára, hogy aztán rögvest 0:30-cal kezdjen fogadóként, de Alcaraz megfordította a játékot, sőt ő jutott két bréklabdához.

Djokovics nem adta fel, hozta az adogatását 15:40-ről, és a spanyol két kettős hibájának is köszönhetően fogadóként is szorongatott – más kérdés, hogy ő brékesélyig végül nem jutott el (2:1).

Ennek ellenére lényegesen biztatóbban mozgott, mint a harmadik szett hajrájában, ami miatt még volt esélye a fordításra, amihez óriási lépést jelentett számára, hogy végre eljutott bréklabdákig, és előnybe is került (2:4).

Bár a következő adogatását Alcaraz hozta, 5:3-as hátrányánál így is a játszmában maradásért kellett szerválnia, 0:40-nél Djokovics három szettlabdához jutott, és a másodikat egy kettős hibának köszönhetően meg is oldotta helyette a spanyol (3:6).

A döntő döntője – Djokovicsot is meg lehet törni!

A Medvegyev elleni elődöntőben egy teljesen sima meccsen is kissé megremegő spanyolnál nagy kérdés volt, mennyire bírja a tétet éles helyzetben – a szerbnél azért ez 10 év és 9 nap wimbledoni centerpályán mutatott veretlenség után aligha volt talány... –, de már rögvest az első gémben jelezte, felesleges még őt leírni, a simán induló Djokovics-adogatás ellenére bréklabdához jutott.

Ezt nem tudta kihasználni, de sajátját 30:40-ről ő is megfordított – persze, ehhez kellett azért, hogy bréklabdánál Djokovics a hálóba üsse a lecsapást –, de a következő gémnél már sikeresen fogadott (2:1).

A volt világelső darabokra törte ezt követően az ütőjét a hálótartó fán!

És ezzel a lendülettel fókuszt is vesztett a szerb, aki a csuklóját fájlalta az ütést követően, villámgyorsan elbukta Alcaraz adogatását, és bár sajátját szintén simán hozta, folyamatosan csak loholt az eredmény után.

Djokovics 3:2-es hátrányánál 15:30-cal kezdett, de ennél közelebb nem volt a brékhez, ez pedig egyúttal azt is jelentette, hogy 2013 után ismét vereséget szenvedett a wimbledoni centerpályán (6:4). 

Carlos Alcaraz a 2022-es US Open után a második Grand Slam-tornáját nyerte meg, Djokovics pedig maradt 23-nál, így továbbra is Margaret Court az egyedüli, aki eljutott 24-ig karrierje során.

WIMBLEDON
FÉRFI EGYES, DÖNTŐ
Alcaraz (spanyol, 1.)–Djokovics (szerb, 2.) 1:6, 7:6 (8–6), 6:1, 3:6, 6:4

(Borítókép: Novak Djokovics a  wimbledoni nemzetközi teniszbajnokság döntője után2023. július 16-án. Fotó: Adrian Dennis / AFP)

Rovatok