SIKLÓS ERIK
A teniszvilág jelenlegi négy legjobb teniszezője mérkőzik szombaton a Pala Alpitour Stadionban, az ATP Finals elődöntőjében. Apró baki, hogy a tavalyi és az idei világelső, az aktuális ranglista első és második helyezettje nem a vasárnapi fináléban találkozik. Igaz, így legalább garantált az idei negyedik Alcaraz–Djokovics-csúcstalálkozó. A házigazda olaszok teniszlázban égnek, mert a verseny történetében először szurkolhatnak honfitársuknak ezen a szinten – ráadásul Jannik Sinner az egyetlen, aki veretlenül zárta a csoportkört. A 22 éves olaszt az a Danyiil Medvegyev próbálja megállítani, aki pénteken nem volt igazán szomorú, mert kikapott Carlos Alcaraztól – elkerülte Novak Djokovicsot.
Az ATP Finals az egyetlen egyéni verseny a Touron, ahol egy vereség még nem biztos, hogy kiesést jelent, sőt, szerencsés esetben akár két elvesztett mérkőzéssel is el lehet jutni az elődöntőbe. Amikor Carlos Alcaraz hétfőn kikapott Alexander Zverevtől, kevesen fogadtak volna arra, hogy a spanyol csoportelső lesz, a német meg (kettő győzelemmel) befejezi a szereplését pénteken.
Hiába ér minden megnyert meccs 390 ezer dollárt és 200 ranglistapontot a csoportban, a négyesek küzdelmének zárókörében, aki megteheti, akár taktikázhat. Túlzás lenne azt állítani (nehezen bizonyítható „vád”), hogy Medvegyev pénteken azért kapott ki 6:4, 6:4-re Alcaraztól, mert így a wimbledoni bajnok lett a csoportelső, és ezzel ő játszhat a másik kvartett másodikjával, tehát Djokoviccsal. Azért, aki látta az oroszt, nem sokkal a veresége után az interjúszobában, joggal gondolhatta, hogy Medvegyev pont azt szerette volna, ami történt. Úgy okoskodhatott, hogy
Sinner ellen esélyesebb a döntőbe kerülésre, mintha Djokovicsot kellene ezért legyőznie.
Tegyük azért hozzá, hogy az olasz óriási formában teniszezett a héten, és a két legutóbbi mérkőzésüket, alig néhány hete, előbb Pekingben, majd Bécsben ő nyerte – igaz, előtte sorozatban hatszor kikapott. Medvegyev azért taktikázhatott (ha taktikázott), mert Alcaraz előtt Zverevet és Rubljovot is legyőzte, biztos továbbjutóként várta a pénteket.
„Nem voltam elég jó, ő egy kicsit jobb volt nálam – kezdte a magyarázatot Medvegyev, majd inkább jókedvűen, mintsem letörten, szomorúan folytatta. – Akadt néhány lehetőségem, talán a szerencse hiányzott. Az első játszmában ő játszott egy hihetetlen gémet, amikor brékelt, a másodikban én teniszeztem rosszul egy adogatójátékomban. Ennél többet nem tudok mondani, várom a holnapot.”
Az egyik újságíró azért megkérdezte, nem gondolja-e, hogy változtatni kellene a lebonyolításon, mert neki így nem sok tétje volt a találkozónak – ha, 390 ezer dollár kevés motivációnak, tétnek. Medvegyev felvetett néhány ötletet, például, hogy az utolsó meccseket lehetne egy időben kezdeni, de aztán gyorsan megjegyezte, a nézők, a tévék és más okok miatt ez kivitelezhetetlen. Talán érezte, hogy a teremben néhányan megkérdőjelezik, valóban akarta-e a győzelmet, ezért hozzátette, próbálta a legjobbját nyújtani és a pályán úgy érezte, sokkal jobban teniszezett, mint kettő napja Zverev ellen.
Azért annyit elismert, hogy az ember, amikor tudja, már elérte a célját, megvan az elődöntő, akkor más energiaszinttel lép pályára, mint egyébként, jobban vigyáz magára.
Fontosnak tartotta, hogy mivel szombaton ő játszik koradélután, maradjon elég ideje a felkészülésre Sinner ellen. Érdekesség, hogy Medvegyev szettet sem nyerhetett a biztos második helyhez a csoportban.
Egy adat erejéig maradjunk még a piszkos anyagiaknál. Amíg a csoportban a győzelem 390 ezer dollárt ért, a szombati meccsek tétje 1,1 millió dollár – és így megmarad az esély a döntő nyertesének járó 2,2 millió dollárra is.
Bárhogy is kalkulált az orosz, szombaton nem csak Sinnerrel kell megküzdjön, a lelátón ülő 15 ezer olasz szurkoló is komoly tényező lesz – igaz, ő szereti az ilyen helyzeteket, és Sinner először játszik ATP Finals-elődöntőt, míg Djokovics a címvédő és hetedszer érhet a csúcsra (jelenleg holtversenyben áll Roger Federerrel, mindketten hatszor diadalmaskodtak eddig). Az év végi ranglistát már nem módosítja az a három mérkőzés, ami még hátravan a 2023–as szezonból: Djokovics az első (nyolcadszor), Alcaraz a második, Medvegyev a harmadik és Sinner a negyedik.
Az olaszoknak egyértelműen fontosabb, izgalmasabb a délutáni párbaj, de a sportvilág az esti ütközetet várja, azt, ami szeptemberben a US Openen elmaradt. Djokovics és Alcaraz az idén negyedszer csap össze. Két csodálatos, felejthetetlen döntő – Wimbledon és Cincinnati – után a Roland Garroshoz hasonlóan megint a négy között kerülnek össze. A szerb az idén 2:1–re vezet, de összességében 2:2–re állnak. A 20 éves spanyol Wimbledon óta nem nyert serleget és hatszor kapott ki, a 36 éves szerb a wimbledoni kudarca után egészen keddig veretlen volt, 19 meccsen győzött sorozatban. A hétfői, Zverev elleni veresége után mentális fáradtságról beszélt Alcaraz, de péntek délután már úgy nyilatkozott, hogy sikerült arra a szintre jutnia, ami a szezon első felében jellemezte.
„Beszéltünk az első meccs után Juan Carlosszal (az edzőjével, a szerk), hogy ez az utolsó verseny az évben, itt az ideje kiadni magamból mindent, ami még bennem van. Nem az a lényeg, nyerek vagy vesztek, az a fontos, hogy élvezzem és a saját teniszem játsszam”
– mondta Alcaraz, aki azt is elárulta, tanult a párizsi esetből, jobban kezeli a nyomást, a nehéz helyzeteket.
Piros csoport:
Az elődöntő párosítása: