Negyedik napja tréningezik az Envirotis magyar Davis-kupa-válogatott Egyiptomban, csapatunk pénteken és szombaton majd az afrikai ország válogatottjával méri össze tudását, hogy siker esetén jövő februárban a világdöntő selejtezőjében szerepelhessen. Kairóban továbbra is tombol a kánikula, a hőmérő higanyszála a 40 Celsius-fokot is elérte, a magyar teniszezők pedig a nap legmelegebb óráiban léptek pályára edzeni, hogy a lehető legintenzívebb mértékben szokják a körülményeket. Helyszíni riportunk Kairóból – egy kis gízai kitérővel.
Célegyenesbe fordult tenisz-férfiválogatottunk egyiptomi felkészülése, a Nagy Zoltán szövetségi kapitány vezette csapat pénteken és szombaton csap össze az afrikai ország legjobbjaival, a Davis-kupa világcsoport I.-ben. Ahogyan arról már érkezésünk után, kedden beszámoltunk, még mindig rekkenő hőség tombol Kairóban, kora reggeltől késő estig, ez pedig szerdára sem változott.
De mielőtt áttérnénk a magyar csapat szerdai edzésére, kihasználva az utolsó szabad délelőttünket – mivel csütörtökön már sorsolás és hivatalos sajtótájékoztató – útra keltünk Gíza felé, hogy meglátogassunk a világ hét csodájából egyet, a piramisokat, és természetesen a világ egyik legrégebbi szobrát, a nagy Szphinxet.
Az Egyiptomba készülő turisták – esetleg teniszszurkolók – figyelmébe ajánljuk, hogy ugyan kora reggeltől nyitva van a turisztikai és történelmi látványosság, az évnek ebben az időszakában szinte végig rekkenő a hőség, ezért vagy a reggeli, délelőtti, vagy a késő délutáni, esti órákban javasoljuk a piramisok megtekintését.
Ennek megfelelően mi reggel érkeztünk Gízába, a leggyorsabb módja Kairóból az odajutásnak egyértelműen az Uber, a 35–40 perces útnak nagyjából 300–400 egyiptomi font volt a tarifája, ami 2500 forintnak felel meg. Ahogyan az élet, úgy természetesen a közlekedés is rendkívül olcsó az afrikai országban – európai szemmel. A belépő a piramisokhoz 500 egyiptomi font, de ha szeretnénk belülről is látni a csodás, mintegy 4 ezer éves építményt, akkor további 900 egyiptomi fontot kell fizetnünk. A diákok féláron válthatnak belépőt – mindegy, honnan érkeztek a világból.
A túra nagyjából 3–4 órát vesz igénybe, mi is ennyi időt töltöttünk a csodás piramisok, és a szfinxszobor társaságában, illetve mellénk csapódott egy „önkéntes” idegenvezető is, aki rendkívül szívélyesen mesélt a helyről, és fotózott is minket, de természetesen a túra végén kérte a jussát. Amit előfordulhat, hogy kevesel. Így inkább jobb előre lefixálni a tarifákat, bármiről is legyen szó. Az egyiptomiak nagyon kedves, vendégszerető emberek, de minden létező alkalommal próbálnak nyerészkedni a turistákon – valahol érthető módon.
De ha észnél vagyunk, nagy bajunk nem lehet. Így nekünk sem lett. A piramisok és a szfinxszobor körül ajánlott, főleg ebben a hatalmas hőségben, a „tevetaxit” vagy pedig a szamár húzta kocsis megoldást választani, fejenként 500 egyiptomi fontért, amely a kényelem és biztonság mellett hatalmas élményt is ad az odalátogatóknak. Túránk végére érve pedig már indultunk is vissza Kairóba, mivel a Nílus partján fekvő El Gezira privát sportklub teniszpályáján délután 1 órától a magyar csapat edzése következett.
Az Envirotis magyar Davis-kupa-válogatott még hétfő hajnalban érkezett az afrikai ország fővárosába, aznap délután pedig már a rendkívüli forróságot és körülményeket igyekezett megszokni, ez folytatódott kedden, majd szerdán is. Nagy Zoltán szövetségi kapitány a mai napon is hangsúlyozta, elképesztő a forróság, de kénytelenek most is a nap legmelegebb óráiban, tehát délután 1 és 4 óra között tréningezni, hogy szokják a körülményeket. Természetesen az egyiptomiaknak is ugyanolyan meleg lesz majd pénteken és szombaton, de ők talán jobban hozzászoktak már ehhez.
A kora délután kezdődő edzésen Piros Zsombor és Fajta Péter jött ki elsőként a centerpályára, ők nagyjából másfél órát tréningeztek, majd igazságosan elosztva a rendelkezésre járó időt, Valkusz Máté és Madarász Gergely érkezett. Utóbbi két teniszezőnk gyakorlásából láttunk többet, ami pedig most is szembetűnő volt, hogy az egyiptomi pálya salakja sokkal agyagosabb, kevesebb salak van rajta, ezért még bőven szokniuk kell a magyaroknak a körülményeket. Mert előfordul, hogy teljesen máshogyan pattan néhány labda.
A délután 4 órákor befejeződött tréning után az egyiptomi csapat következett, amelynek érdekesség, hogy az a Mohamed Szafwat a szövetségi kapitánya, aki egyben az első számú játékos – igaz, még a top 400-ban sem jegyzik a világranglistán. Ez azért sokat elmond arról, miért még mindig a magyar csapat a párharc esélyese két legjobbja nélkül is.
Ami pedig a programot illeti, csütörtökön délelőtt tartják a világcsoport I. összecsapás-sorsolását, kiderül, hogy ki kivel kezd az első játéknapon, majd mi lesz a „felállás” szombaton. Egyben pedig megtartja a két válogatott a sajtótájékoztatóját is. Mi ugyanígy ott leszünk, és tudósítunk a magyar válogatott eredményeiről, valamint a kairói mindennapok sajátosságiairól.