Jakabos Zsuzsa ugyan már megúszta az olimpiai szinteket, az olimpiai indulása mégsem teljesen biztos, mert éppen azokban a számokban szeretne ott lenni Rióban, amelyekben hatalmas a hazai konkurencia, és többen is belül vannak a meghatározott szinteken. Jelenleg a második legjobb idő az övé 400 és 200 vegyesen, valamint 200 pillangón is. Vegyesen Hosszú Katinka van előtte, pillangón pedig Szilágyi Liliána.

Ha minden így marad, vagy a legjobb hazai időt teljesíti, akkor ebben a három számban láthatjuk Rióban. Ezért az állapotért fog harcolni már a márciusi, spanyolországi edzőtáborozása után az áprilisi győri magyar bajnokságon, illetve a májusi Európa-bajnokságon is.

„Természetesen az a cél, azért küzdök, hogy mind három számban ott lehessek az olimpián. 200 pillangón van nagyobb esélyem arra, hogy a legjobb magyar idő addigra az enyém legyen, mert pillanatnyilag csak néhány tized választ el tőle. Vegyesen más a helyzet.

Ott Katinkával kell összecsapni, ami ugye nem könnyű, hiszen mégiscsak ő volt a világbajnok tavaly és 2013-ban is.

Ettől még szép feladat, és állok elébe, nem tekintek rá úgy, mintha eleve lehetetlen lenne őt legyőzni, és előre feladnám, mert akkor semmi értelme sincs az egésznek.”

- mondta az Indexnek az úszónő.

Jakabos negyedszer juthat ki olimpiára. 2004-ben, már 15 évesen is ott volt. Mindig különleges, ha valaki ennyire fiatalon olimpikon lehet, Jakabos azonban elégedetlen volt. Borzasztónak nevezte azt az érzést, amit Athénban át kellett élnie.

Egy hónappal az olimpia előtt a lisszaboni Európa-bajnokságon élete legnagyobb győzelmét érte el, ráadásul fantasztikus idővel (4:42,01) nyert. A szlovén Anja Klinart egy századdal legyőzte, Hosszú másfél másodperccel lemaradva mögöttük a harmadik volt.

Azt hitte, hogy az olimpián majd fokozódik az ugrásszerű fejlődés, de a korosztályos versenyhez képest jelentősen rontott, 4:47,21-gyel csapott a célba. Borzasztó érzésnek nevezte ezt a visszaesést, hiszen nem értette, mi történt.

A formáját nem az olimpiára időzítették, hiszen neki elsősorban az ifik között kellett nagyot alakítania.

„Tolja bácsi, az edzőm annyit mondott, itt a feladat, ezt a lányt meg kell verni. Én pedig magamban csak arra gondoltam, úristen, ez nem fog menni, hiszen Klinar akkoriban fantasztikus időket úszott, sokkal előrébb tartott, mint én. Egy évvel idősebb is volt nálam, sohasem gondoltam, hogy nekem mindenáron vele kellene versenyezni. Sokáig rajta maradtam, nem tudott elhúzni tőlem, nem a lábánál úsztam, hanem szorosan mellette, és az utolsó métereken eszembe jutottak a szavak: meg kell verni.

És megvertem. Hihetetlenül boldog voltam, bár alig kaptam levegőt. Ez volt a nagybetűs győzelem az életemben.”

Athénban egyébként 4:42-vel simán döntőbe került volna, 4:47-tel azonban a 15. helynél előbb nem jutott. Klinar egyébként mindössze pár tizeddel volt jobb nála az olimpián, tehát az ő felkészítésében is az ifi-Eb volt a fő szempont.

Hosszú is abban az évben mutatkozott be az olimpián 200 gyorson. Az összehasonlítás adódik, és Jakabost nem is zavarja, ha Hosszúról kérdezik. Nem érzi úgy, hogy ő Hosszú árnyékában lenne. Amikor a 2013-as vb-n két vegyes döntőjébe is bekerült, és lett mindkétszer hatodik, értelemszerű volt, hogy a nagyobb figyelem a győztesre, Katinkára hárult.

„Mivel egy hónap van köztünk, egészen régről ismerjük egymást, együtt jártunk tinédzserkorunktól versenyekre, szinte mindig együtt laktunk. Nagyon sok közös pont, közös helyszín van a karrierünkben. Még a 2011-es vb-n is szobatársak voltunk, azóta ez a viszony megváltozott, ő is a saját életét éli, és természetesen én is.

Amíg nem ment ki Amerikába, nagyon hasonló időket úsztunk, 2009 után már nem. Túltettem magam rajta, hogy már nem vagyunk fej-fej mellett.”

Arra a 2011-es vb-re azért érdemes kitérni, mert Sanghajban Jakabos jobban szerepelt 200 pillangón. Hatodik lett, míg Hosszú a 19. idővel ért célba. Sőt, 400 vegyesen is jobbat úszott a címvédő Hosszúnál, 200 vegyesen viszont Hosszú volt a gyorsabb.

A londoni olimpián is Jakabos volt a jobb pillangózó, hetedik lett a döntőben, míg Hosszú épp lemaradt róla a 9. idővel.

Az úszónőről ugyan elmondható, hogy Európa-bajnok, de ő többre értékeli a világbajnoki ötödik helyet, amit egyéni legjobbjával ért el 200 pillangón 2013-ban, és az olimpiai helyezéseit. Szerinte a pekingi volt a legjobb olimpiája, de reméli, Rióban ez majd módosul. 

Az idei céljai között is a legjobb idők megjavítása szerepel. Ha ez teljesül, már nem lesz boldogtalan, nem tehet szemrehányást magának, nem mérgelődhet, mert minden tőle telhetőt megtett. Arról nem tehet, ha még így is lesznek jobbak nála. Bár a vágyai között lapul az is, milyen jó és szép lenne egy érmet nyerni Rióban.

Ezért kellene még felszednem egy vagy két kilót

Érdekes, hiszen a többségnek épp az a legfontosabb, hogy leadjanak és fogyókúrázzanak, míg Jakabos bármit ehet.

Az amerikai Caitlin Leverenzet hozta példaként, akin szemlátomást van pár kiló felesleg, de a vízfekvése ettől nem lett rosszabb, és a barcelonai vb-n is előtte volt.

„Elhiszem, felfogtam, hogy hasznosak lehetnek a kilók, és nem csinálok hiúsági kérdést belőle. Nem feltétlen tetszik így a hasam, de ha segít egy kis zsír, akkor alávetem magam. Megcélzom a 73 kilót Rióra, növelem a bicepszemet.”

A kazanyi vb-n 68 kilót nyomott, ami ahhoz képest nagy érdem, hogy pár hónappal korábban még 64 kiló volt, aminek egy műtét volt az oka.

2014-ben elviselhetetlen fájdalmai voltak, és nem szeretett volna szteroidokon élni, ezért meg kellett operálni a vállát. Annyira fájt a régóta begyulladt válla, hogy voltak olyan edzései, amikor csak a lábát használhatta. A műtét utáni pihenés alatt az izmok összementek, újra kellett építenie önmagát, különösen a jobb karját. A kezét kezdetben csak oldalra tudta mozgatni, egy karcsapásnak a töredékét sem tudta imitálni.

Akkor az is átfutott az agyán, hogy lesz-e még belőle az élmezőnyhöz tartozó úszónő. Ám épp a 4 hónapos kihagyás alatt érezte meg, hogy nem szabad elengednie az úszást, és már nagyon hiányzott neki az uszoda légköre, még a legkeményebb edzések is.

Remélek még pár dolgot az úszástól, nyugodt szívvel kijelenthetem. Amíg jólesik az úszás, addig örömmel csinálom.

Elmosolyodott, amikor visszaidéztem neki egy nyilatkozatát és önmagát a jelenetet a londoni olimpiáról. A kérdés az volt a medence partján, mit szól hozzá, hogy őt választották a legszexibb versenyzőnőnek az újságírók. A futama után azonban határozottan arra utalt, hogy jobban szeretné, ha az úszásáról kérdeznék, nem pedig a külleméről.

„Nagyon nehéz erre jót válaszolni. Mindenkinek mást jelent a szépség. Biztos vannak olyanok, akik azt mondják rám, miért és mitől lennék én szép? Vagy mitől lennék szexi, amikor csak átlagos vagyok. Elfogadom az ő véleményüket. Nem tehetek arról, hogy így nézek ki, így születtem. Egy ilyen választás szubjektív. Jó hallani, de a helyén kell kezelni, hivalkodni végképp nem szoktam vele.”

Tisztelni kell azok véleményét is, akik szerint a szépség nem nálam kezdődik, nekik pedig a könyökükön jön ki, hogy megint a szépségemmel kerültem be a hírekbe, amit persze nem én irányítok. Azt szeretném, ha mint úszónőre néznének rám, mert sportoló vagyok és nem modell. A modellek között nem sok keresnivalóm lenne, még ha szeretem is az olyan fotózásokat, amik eltérnek a megszokottól és megtörik a monotóniát. Szeretem az extra címlapokat, és azt mondtam, miért ne vállalnám be? Igaz, mostanában nem vállalok ilyeneket, mert inkább az öt karika van a szemem előtt.”

Apáról fiúra szállt

Jakabos edzéseit egy féléves kitérőt leszámítva 2012-ig Anatolij Petrov irányította Pécsen. A kitérő idején Las Vegasba ment tanulni, azt érezte, hogy ki kell szakadnia a hazai közegből, mert nagy fásultságot okozott nála. Az ottani pozitív szemlélet és gondolkodás gyorsan ráragadt. 2013-tól a mester fia, Petrov Iván vette át a felkészítését.

„Nem volt klasszikus átadás és átvétel közöttünk, hiszen én már 22 éves koromtól segédedző vagyok, láttam Zsuzsa fejlődését. Nem terveztem az edzősködést, egy hétre ugrottam be helyettesíteni, aztán évekre ott maradtam, ma már edzősködés nélkül el sem tudom képzelni az életemet. Voltam Thaiföldön, Liechtensteinben, most is vannak külföldi tanítványaim, de itthon az igazi.

A hazai feltételrendszer impozáns, aki ennek az ellenkezőjét állítja, az ferdít, és nincs kellően tisztában a külföldi viszonyokkal”

- indított a múltból Petrov, és egy hatásos példával érkeztünk meg a jelenbe.

Kifejtette, a 27 éves Jakabosnak folyamatos, jelentős kilengések nélküli a fejlődése, és még vannak tartalékai, nem érte el a csúcsot. Mivel az úszásból most már meg lehet élni a gyarapodó pénzdíjas versenyek miatt, eszükben sincs a versenyzőknek visszavonulni 20 évesen, ezért a határok kitolódnak, és ez a magyarázata, hogy valaki 30-hoz közeledve még simán képes az előrelépésre.

„Ha végignézünk a döntős mezőnyön, akkor a rajtkövön fiúkat látunk női ruhában. Ami nem baj, de tény. Zsuzsa izomzata nem ilyen.

Ő megmaradt nőnek. Az olimpián is így szeretném őt látni mindhárom döntőben.

De a miénk nem alpesi sportág, nincsenek földrajzi korlátok, nincsenek előre leosztva a helyezések, elég komoly a konkurencia” - összegzett.