A mai nappal újabb 1,3 milliárd forintot írhatunk a vizes világbajnokság költségvetéséhez. Ebből 1 milliárd forint vegytiszta drágulás.
Az uniós közbeszerzési értesítő tájékoztatása szerint a Batthyány térnél megtartandó óriástoronyugrás versenyszámhoz épülő óriástoronyra egy új szerződés keretében még 1 013 333 033 forintot kell rákölteni. Mivel a világbajnokság szervezői rendre úgy magyarázzák az újabb és milliárdos tételeket, hogy ez nem drágulás, hanem a feladatok bővülése, idézném a mostani, március 7-én megkötött 1 milliárdos szerződés feladatainak leírását:
"Óriás Ugrótorony és kapcsolódó létesítményei kiviteli és kiegészítő tervezési feladatainak, az építési, szerelési, műszaki üzemeltetési és bontási munkáinak ellátása."
Ehhez képest 2016. november 8-án teljesen ugyanezekre a feladatokra szerződtek az óriástorony kivitelezőjével:
"Óriás toronyugrás platformjának létesítésére irányuló kivitelezés megvalósítása az Ajánlatkérő által jóváhagyott kiviteli tervdokumentáció alapján, továbbá műszaki üzemeltetési feladatok ellátása, a Világbajnokság megrendezését követő helyreállítási bontási munkálatok elvégzése, valamint a platform és az ideiglenes létesítmények védelmére vonatkozó tervezési és engedélyezési feladatok ellátása a műszaki leírásban, valamint a szerződéstervezet és annak mellékleteiben részletezettek szerint."
A közbeszerzés nyertese mindkét esetben a West Hungária Bau Kft. volt, ami Tiborcz István – a miniszterelnök veje – üzlettársának a cége. Persze érdekes is lett volna, ha menet közben egy teljesen új cég beszáll, hogy elvégezze tök ugyanazokat a munkálatokat. Itt bizony az történt, hogy a torony menet közben annyira megdrágult, hogy kénytelen voltak új közbeszerzést kiírni.
Az óriástoronyugrás egyébként tipikus példája a jónak tűnő ötletek találkozására a magyar valósággal. Megosztó, de bátor ötlet volt odavinni a helyszínt, és – legyünk optimisták – valakik ki is számolták, hogy megéri, mert a háttérben látszó folyó és a parlament fantasztikus nemzetközi országimázs.
Csakhogy a torony eredetileg 1,3 milliárd forintra becsült költsége, most 3 milliárdnál tart, ami azért elég jelentős különbség.
A torony teljes költsége még ennél is magasabb valamivel, mivel a tervezésére, illetve a projektmenedzsment/műszaki ellenőri feladatokra is kötöttek még egy-egy szerződést. Előbbit az Óbuda Group két tagja vitte 130 millióért, utóbbit a Főber végzi 58,9 millió forintért.
Az óriástoronyra kötött új szerződés mellett ma azt is megtudhattuk, hogy a vébé kapcsán elvégzett margitszigeti beruházások második ütemét jelentő "kertépítészeti fejlesztések” feladatát az OPUS Ingatlanszolgáltató és Kivitelező Kft. végezheti el 297,5 millióért.
Csütörtök este az MNV kommunikáció arról tájékoztatott, hogy a cikkben téves állítások szerepelnek, mert az első közbeszerzés csak az építmény beton alapzatára vonatkozott, a torony építését az 1,9 milliárdos ár nem tartalmazta. Annak építésére a második, 1 milliárd forintos közbeszerzés vonatkozik. Az MNV levelét változtatás nélkül közöljük, a felmerülő kérdéseink, kommentárjaink a levél után olvashatók.
Az óriás toronyugrás versenyhelyszínével kapcsolatos beruházás két ütemben valósul meg, ezért két külön eljárás került lefolytatásra. A vizes világbajnoksággal kapcsolatos beruházások költsége nem emelkedett.
Az első eljárás, amelynek eredménye 2017. március 14-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, „A FINA 2017. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság óriás toronyugrás versenyszám megrendezéséhez szükséges óriás ugró torony platform kivitelezése és egyéb kapcsolódó feladatok ellátása” tárgyában indult. Ez a közbeszerzés az óriás ugrótorony vasbeton platformjának kivitelezésére vonatkozott. Ugyanebben a közbeszerzésben szerepelt még egyebek között az árvízvédelmi terv készítése, az engedélyek beszerzése, a vasbeton platform műszaki üzemeltetése és a világbajnokságot követő helyreállítási munkák elvégzése.
A második közbeszerzés eredményéről 2017. március 23-án jelent meg a hirdetmény az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ez a közbeszerzés az „Óriás Ugrótorony és kapcsolódó létesítményei kiviteli és kiegészítő tervezési feladatainak, az építési, szerelési, műszaki üzemeltetési és bontási munkáinak ellátása” tárgyban került kiírásra. Ez egyebek között az óriás ugrótorony megépítésére, a pódiumszerkezet és az acélszerkezetű medencék felállítására, a felső rakparton elhelyezett lelátók létrehozására és a konténerváros kialakítására vonatkozott. A közbeszerzés része még a forgalomtechnikai tervek elkészítése, a műszaki üzemeltetés és a világbajnokság után a bontás.
Az óriás ugrótorony versenyhelyszín megépítésére vonatkozó két közbeszerzési eljárásban szereplő összegekre a Magyar Kormány a vonatkozó kormányhatározatokban korábban már biztosította a forrásokat. Így a megjelent közbeszerzési hirdetményekben szereplő szerződéses összegek nem plusz tételek, nem növelik a vizes világbajnokság létesítményfejlesztési költségeit, hanem a korábban a kormányhatározatokban biztosított források terhére tett kötelezettségvállalások.
1) A tévedés egy félreértésből fakadt, mivel a "platform" kifejezés egyszerre vonatkozhat a beton talapzatra, illetve az egész építményre. A vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft. által a médiának megküldött szeptember 2-i tájékoztatóban is utóbbi értelmében használják a kifejezést:
"A férfiak 27 méter magasságban kialakított platformról ugranak a mélybe, a nők pedig 20 méterről."
2) Az első, tehát ezek szerint csak a platformra vonatkozó közbeszerzésben a feladat részét képezi "a Világbajnokság megrendezését követő helyreállítási bontási munkálatok elvégzése". A platformot viszont a világbajnokság hivatalos honlapján megjelent információk szerint nem bontják el. Minden, ami elbontásra kerül (ugrótorony, lelátó stb.), a második közbeszerzés részét képezi. Idézet a világbajnokság hivatalos honlapján megjelent hírből:
"Az ugrótornyot, a lelátókat, a medencét és a rendezvényhez kapcsolódó létesítményeket a világbajnokságot követően elbontják, szétszerelik. Mivel azonban 2020-ban Budapest rendezi a vizes Európa-bajnokságokat, így augusztusban az óriás toronyugrás versenyszámait, a mostani világbajnokságra épülő platform megtartása szakmai és gazdaságossági okokból is indokoltnak tűnik."
3) Amikor a sajtóban, például az Indexen megjelent, hogy az óriás ugrótorony ára 2 milliárd forint, miért nem kért helyreigazítást az MNV, hogy tévedés történt, ez csak a platform ára, valójában 3 milliárd forintért készül majd el az egész?
4) A hivatkozott kormányhatározatban pontosan milyen összeg szerepelt az óriás ugrótorony versenyhelyszín megépítésére vonatkozó két közbeszerzési eljárásra? Miként lehetséges, hogy "a megjelent közbeszerzési hirdetményekben szereplő szerződéses összegek nem plusz tételek, nem növelik a vizes világbajnokság létesítményfejlesztési költségeit", ha az első közbeszerzés ára mintegy 540 millió forinttal magasabb volt a kiíró által hivatalosan megadott becsült értéknél?