Magyarországon is egyre népszerűbb a sportolók felkészülését, karrierjét bemutató dokumentumfilm műfaja; a háromszoros olimpiai bajnok kardvívóról, Szilágyi Áronról készült művet a tokiói nyári játékok előtt mutatták be, a Hosszú Katinka pályafutását végigkísérő alkotás pedig már több mint két éve készül. Ezúttal Milák Kristóf kerül a reflektorfénybe. A jelenlegi legnagyobb úszócsillagunkról forgatott, A jóslat című saját gyártású filmet hétfőn este mutatja be az M4 Sport, ám az Indexnek már a premier előtt lehetősége volt megtekinteni.
A 21 éves sportoló legnagyobb sikereit felidéző bejátszó elhelyezi a főszereplőt az úszás világában – olimpiai, világ- és Európa-bajnok, világcsúcstartó –, a legfontosabb mondat azonban talán így szól:
Most már két korszakot különböztetünk meg: a világ pillangóúszása Milák Kristóf előtt és után.
Aztán visszatérünk a kezdetekhez, ahol először Milák, majd szülei és első edzői beszélnek az indulásról, amely korántsem volt zökkenőmentes, személyes történeteket hallhatunk az első megtett karcsapásokról, a lemondásokról és az edzésre járás nehézségeiről is.
A korábbi utánpótlás-szövetségi kapitány, Petrov Iván is megszólal, ahogy a Magyar Úszó Szövetség elnöke, Wladár Sándor is – utóbbi szavain keresztül jutunk el ahhoz a személyhez, akinek elévülhetetlen érdemei vannak Milák sikereiben: Selmeci Attilához.
Az edző akkor kezdett el foglalkozni Kristóffal, amikor tanítványa még gyerek volt. Selmeci érdekes kulisszatitkokat árul el az első benyomásokról és a 2013-ban induló közös munkáról, valamint arról, mi volt az a fordulópont, amely a hátúszás helyett a pillangóra irányította a figyelmet.
Szóba kerülnek az első hazai, majd nemzetközi versenyek, többek között egy grúziai sportbírói hiba is, amely ahelyett hogy kedvét szegte volna, még inkább inspirálta.
Az alkotás a humort sem nélkülözi, az egyik legnagyobb rivális, Kenderesi Tamás színre lépésével ez borítékolható is volt, aki a filmben elhangzó első jóslathoz szorosan kapcsolódik. Szakmai iránymutatásból sincs hiány, ebben többek között Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya, valamint Csurka Gergely, az úszószövetség sajtófőnöke segít a nézőknek.
Természetesen a 2017-es budapesti vb fontos pont, az addig leginkább csak úszóberkeken belül ismert sportoló ugyanis a 100 pillangón szerzett ezüstéremmel egy csapásra az ország egyik legnagyobb kedvence lett. Itt már az eddigi megszólalókban is felvetődik, hogy ez a srác hatalmas dolgokat vihet majd véghez, London 200 méteres mellúszás olimpiai bajnokának, Gyurta Dánielnek sem volt kétsége efelől.
Az eredmények mellett itt Milák személyisége kerül a középpontba, hiszen nem lehetett egyszerű a semmiből hirtelen Magyarország egyik ünnepelt sztárjává előrelépni. Ráadásul a következő évben a versenyek mellett még egy kihívás, nevezetesen az érettségi is várt rá:
furcsa egy ekkora klasszis szájából olyasmit hallani, hogy öt tanár és egy vizsgabiztos előtt jobban izgult felelet közben, mint a medencében, 13 ezer őrjöngő magyar drukker kereszttüzében.
De valahol talán természetes, hogy ilyen egy sportoló élete…
Ahogy az is gyakorlatilag törvényszerű, hogy vannak súrlódások mester és tanítványa között. Erről Milák és Selmeci is kendőzetlen őszinteséggel beszél. Mint kiderül, 2018 nyarán kezdett elfáradni kettejük kapcsolata – ennek fényében még nagyobb dolog, amit a következő három évben közösen elértek.
Megyünk tovább az időben, az első felnőtt Európa-bajnokság, Glasgow a következő állomás, ahol a 200 pillangón szerzett tükörsima aranyéremhez meglepő módon keserű szájíz párosult, Milák ugyanis jobb időben reménykedett az 1:52:79-nél.
A medencén kívül is zajlott az élet, az akkor 18 éves sportoló elhagyta érdi klubját, és a Budapest Honvédba igazolt. Ennek körülményeiről Gergely István ügyvezető elnök beszél, aki azt is elárulja, hogy úgy egyeztek meg a sportolóval, mintha már aranyérmes lenne egy olimpiai játékon.
Egy ilyesfajta megelőlegezett bizalom alighanem mindenki számára motiváló lenne, Milák hozzáállását – és persze tehetségét – ismerve pedig utólag egyértelműen jó döntésnek bizonyult az egyesület részéről. A váltás nemcsak az úszó, hanem edzőjének életét is befolyásolta, Selmeci Attila ugyanis felfüggesztette a tanítást és követte Milákot a Honvédba.
Sorsfordító megmérettetéshez érkezünk, amelyen Milák végérvényesen beírta magát az úszósport történelemkönyvébe: 2019, Kvangdzsu, világbajnokság.
Érdekes részleteket tudunk meg arról a bizonyos július 24-i napról, kiderül, hogy a 200 pillangó döntője előtt mivel múlatta az időt Milák Kristóf. Anélkül hogy lelőnénk a poént: biztosan meg fognak lepődni...
A fináléban aztán a világ egy pillanatra megállt, egészen pontosan 1 perc 50 másodperc és 73 századmásodpercre.
Milák ugyanis bődületes világcsúccsal nyerte a távot, megdöntve minden idők legeredményesebb olimpikonjának, Michael Phelpsnek cápadresszben úszott, megdönthetetlennek hitt rekordját. Nehéz eldönteni, hogy ezekben a pillanatokban melyik hat jobban a néző érzelmeire: újra átélni a versenyt, vagy a szakma és a család megható szavait hallgatni.
Nemcsak a film, hanem Milák életének egyik legnagyobb kompromisszuma következik: az úszó és edzője megállapodnak abban, hogy az olimpiáig még közösen készülnek, utána viszont átgondolják a folytatást. Mindkét fél aspektusából hallunk érveket, így jutunk el aztán a második jóslatig, amely Sós Csaba nevéhez fűződik.
Megjelennek az edzőpartnerek, Biczó Bence és Márton Richárd, akiknek kulcsfontosságú szerepére is fény derül. A felkészülést és az életet azonban egy addig nem várt tényező gyökerestül felforgatja: a koronavírus.
A pandémia miatt bejelentik az olimpia elhalasztását, a sportolóktól viszont első kézből kapunk betekintést, hogyan próbálták a negatívumokat pozitívumokká átalakítani. Az emberi kapcsolatok is előtérbe kerülnek, kiderül például, mekkora kötelék van Milák és a szövetségi kapitány között, és hogyan próbálta némi turpissággal Selmeci Attila a munka javára fordítani ezt.
Az úszót túlzott magabiztossága miatt sokszor nagyképűséggel vádolják, ezt a témát sem kerülik ki a főszereplők, ahogy a Covid-fertőzést és az azt követő lábadozást sem. Itt tudunk meg a legtöbbet legnagyobb hazai riválisával, Kenderesi Tamással való viszonyáról is.
2021-ben aztán Milák szerencsére már magabiztosan utazhatott Tokióba, legyőzve démonait, az első mellett immár a világ második és harmadik legjobb idejével a tarsolyában. A 200 pillangó döntője előtt történt nehézségeket felidézve látjuk a Japánban szerzett aranyérmet, amely a legendává válás utolsó lépése volt.
A jóslat, amellett hogy behatóan mutatja be Milák eddigi pályafutását, odafigyel a részletekre, köszönhetően a rengeteg megszólalónak: Kristóf gimnáziumi osztályfőnökétől kezdve a legnagyobb riválisokig, mint például Chad le Clos, aki saját tapasztalatai alapján oszt meg fontos gondolatokat.
A hangsúly mégis a korábban már többször említett emberi kapcsolatokon van, ez csúcsosodik ki a végén a Kenderesi–Milák-, valamint a Milák–Selmeci-vonalon. Utóbbi talán egyfajta elismerés is az edző felé:
ez a film ugyanis legalább akkora tisztelgés Selmeci Attila és munkássága, mint az immár olimpiai, világ- és háromszoros Európa-bajnok, világcsúcstartó Milák Kristóf előtt.
Abban pedig csak reménykedhetünk, hogy az elhangzó harmadik jóslat, amely szintén Sós Csabához köthető, három év múlva, a párizsi nyári játékokon bekövetkezik…
A dokumentumfilmet hétfőn a Németország–Magyarország női kézilabda-mérkőzés után, 22.20-tól láthatják a tévénézők az M4 Sporton.
(Borítókép: Az ezüstérmes Milák Kristóf a 100 méteres pillangóúszás eredményhirdetése után a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Tokiói Vizesközpontban 2021. július 31-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)